Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-291

316 291. országos ülés 1898. április 30-áu, szombaton. mindenkit, a ki a kérdésnek ezen része iránt érdeklődik, megnyugtatni alkalmas. (Helyeslés.) Barta Ödön t. képviselő úr felhozta a ripinye-majdánkai erdő ügyét. Itt előrebocsátom, hogy visszaélések mindig történtek és mindig fognak történni. A hiba csak ott kezdődnék, hogyha a visszaélések elnézetnének, vagy ha a hatóságok ezen visszaéléseket bármi tekintetben takarni akarnák. A mi különösen engem illet, én meg vagyok győződve, hogyha Barta Ödön képviselő úr lett volna az én helyemen, ő sem járhatott volna el, — mert felteszem róla, hogy igazságos ember — másképen. Barta Ödön: Nem is a minisztert hibáztattam ! Darányi Ignácz földinívelésügyi miniszter: Én azt a járási erdőtisztet, a ki úgy látszik, a legbünösebb a dologban, azonnal felfüggesztettem, a fegyelmi „ eljárás ellene folyik, s az első bírósági ítélet legközelebb meg fog hozatni. Véleményeltérés merült fel a tekintetben, hogy miután fenyitő eljárás is van folya matban, ennélfogva a fegyelmi ítéletet előzetesen meg lehet e hozni. Én azonban azt találtam, hogy akár magát a dolgot, akár a közérdeket tekintem, a fegyelmi eljárás befejezésével ily flagrans esetben nem lehet addig várni, a míg a ftnyítő eljárás befejeztetik, a mi esetleg a dolog természeténél fogva még hosszabbra terjedhet. De nemcsak én intézkedtem, hanem a megye hatósága is intézkedett, és pedig több irányban is. Nemcsak zárlatot rendeltek el, hanem a főispán Riskó Béla főszolgabírót és Reviczky Károly körjegyzőt is hivatalától felfüggesztette. Már most a t. képviselő úr gondolom a főispánt és a megyei hatóságot is érintette. A kérdés ezen részére már felelt Jónás Ödön képviselő úr; én csak annyit mondhatok, hogy ott, a hol oly nagy érdekellentétek vannak, — mert itt nemcsak fegyelmi, hanem fenyítő eljárás, meg aztán magánjogi bírói eljárás is van folyamatban, zárlatok vannak, közigazgatási és fenyitő zárlatok, a lapokban egész tollháborút folytattak a különböző érdekeltek egymással — ott, a hol ilyen érdekellentétek vannak, mint e bonyolult ügyben, mindenesetre csak óvatossággal és fentartássaí szabad nyilatkozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És annyit mondhatok, hogy a főispán erélyesen intézkedett s nekem kezemre járt, hogy ezen nehéz ügyet lebonyolítani segítsen. Említette a t. képviselő úr az erdőfelügyeletet is, és hogy mikép történhettek ily erdőpusztítások akkor, a midőn az erdők állami felügyelők ellenőrzése alatt állottak. Én nem akarok végleg nyilatkozni e kérdésben, mert a hol az eljárás minden irányban folyamatban van, időelőtti lenne, hogy végleges véleményt mondjak. (Helyeslés jfoobfélöl.) De akárkire, akármelyik közegre fog valami mulasztás kiderülni, biztosítom a t. képviselő urat, hogy azon közeg elveszi büntetését. De kérem, hisz épen ez a majdánkai erdőpusztítás volt az egyik oka annak, hogy én a jelen törvényjavaslatot siettem a ház elé hozni, mert azt láttam, hogy arra az erdőfelügyelőre nézve, a kire például itt egy millió hold ellenőrzése van bízva, majdnem fizikai lehetetlenség, hogy ezen egy millió hold kezelését sikeresen ellenőrizni tudja. Itt kétségtelenül botrányos erdőpusztírás történt. Az ügyet kezdetben maguk a községek kezelték ; később azután, mint a t. képviselő úr is mondotta, 1895-ben, az úrbéres választmány vette át. Azt mondja a t. képviselő úr, miért nem vette át előbb? Azért nem, mert tételes törvény eddig nem volt, a mely az úrbéreseket ily szervezkedésre kötelezte volna. A jelen törvényjavaslat segíteni fog ezen. (Helyeslés a jobboldalon.) És mikor derült ki a pusztítás ? Akkor, a mikor a mármarosi erdők kezelését az állam vette át. És ki volt a főbünös? Megint nem egy állami közeg, de egy az állam által átvett járási erdőtiszt. Ez az egész ripicze-majdánkai erdőügy tebát nem a törvényjavaslat ellen, hanem a törvényjavaslat mellett szól, (Helyeslés jobb felöl.) nem az állam eljárása ellen, hanem mellette szól, (Helyeslés jobbfelöl.) mert azt igazolja, hogy először az erdőpusztításban legnagyobb része van a községek által tartott járási erdőtisztnek, másodszor hogy a visszaélés tulajdoukép abbau az évben derült ki, mikor a kezelést az állam vette át, de harmadszor hogy jövőre az ilyen erdőpusztítás lehetetlen lesz, mert az ilyen úrbéresek erdeit a törvényjavaslat 1. §a értelmében állami kezelés alá veszszük. Már most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek azon részére a kérdésnek, hogy ezen törvényjavaslat által a magánjogok érintetnek. Igenis érintetnek; de ha valahol van indoka annak, hogy a magánjogok bizonyos fokig érintessenek és korlátoltassanak, azért, hogy a közérdek jobban érvényesülhessen, akkor az az erdőkezelés az. Hiszen ha a magánjogok érinthetlenségének abstrakt fogalmából indulunk ki, az 1879 : XXXI. törvényczikket, az erdőtörvényt sem lett volna szabad meghozni; ebben is a magánjogok bizonyos korlátolása foglaltatik ... Barta Ödön: De kevesebb! Darányi Ignácz földmívelósügyi miniszter: • . • igenis, most több befolyást kérünk azért, mert ripieze-majdányi erdőpusztítások történtek. Ha a képviselő úrnak annyira szívén