Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-278

278. országos ülés 1898. április 15-én, pénteken. Sí Thaly Kálmán: Ez a »lutherani combu­rantur« elve! Gr, Apponyi Albert: Mit tetszik mon­dani ? Thaly Kálmán : Ez majdnem annyi, mint a lutherani comburantur. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Ez magá­val hozza azt a további módosítást, hogy az ekképen mindegyik felekezetre nézve megállapított állami segélyezés minden felekezetnek egész összegében rendelkezésére bocsáttassák. Ezzel azonban nem akarom gyöngíteni az állami fel­ügyeletnek azon eszközeit, melyek a törvény­javaslatban foglaltatnak. Mert némely csekély módosítással, melyeket a részleteknél előadni bátor leszek, egyetértek a t. miniszter úrral abban, hogy azok fentartása és az állami fel­ügyeletnek az a mértéke, mely a törvényjavaslat­ban fentartva van, midőn az állam erre a czélra segélyt nyújt, nemcsak az igazságnak, de mel­lőzhetetlen politikai szempontoknak is megfelel. (Helyeslés.) Nagyon jól lehet azt az eszmét, mely szerint az egész összeg a felekezetek rendelke­zésére volna bocsátandó, az állami felügyelet követelményeivel kombinálni, egyszerűen úgy, hogy minden felekezet tartozzék ezt az állami segélyezést mint külön alapot kezelni és tartoz­zék évenként a kormánynak a segélyezéssel el­látandó lelkészek névjegyzékét az állami fel­ügyeletet érdeklő minden adattal együtt benyúj­tani. Ha a kormány e jegyzékben oly lelkészeket talál, kik ellen a törvényben foglalt diszkvali­fikáló okok valamelyike fenforog, követeli az illető felekezettől annak törlését, illetőleg a fizetésemelés megvonását. Ha olyat talál, kivel szemben ily indokolt panasz forog fenn, akkor a törvényben előrelátott eljárást indítja meg, ugyanazon joghatálylyal, melyet annak a javas­lat tulajdonít, hogy tudniillik a mennyiben állam­ellenes üzelmek esetében a felekezeti hatóságnak fegyelmi hatósága nem elégíti ki az állami szem­pontokat, szóval a mely esetekben a kormány­nak joga volna az illető lelkésztől az állami segélyt elvonni: követelhesse a felekezeti ható­ságtél az elvonást Ha pedig valamely felekezet ez alap kezelésénél a kormánynak törvényen alapuló követeléseit nem teljesítené, vagy egy­általában törvényellenesen járna el: akkor kellő megintés és figyelmeztetés után a kormány e felekezettől az alap kezelését elvonná és saját kezeibe venné vissza. Ez irányban kikorrigálva, a javaslat elérné azt a c/.élt, melyet maga elé tűz, tudniillik a legszegényebb lelkészi állomá­sok kongruájának biztosítását, de nem szolgálna egyenesen antikulturális czélokat oly lelkészek segélyezése által, kiknek lelkészi működése semmi létjogosultsággal állami kulturális, sőt erkölcsi szempontból sem bir, másrészt nem jegeczesítené meg, hogy úgy mondjam, a felekezeti Önmeg­adóztatás terén ma létező szembeszökő arány­talanságokat; nem alapítaná a maga segélyezését arra az egyfelől ingatag, másfelől a méltányos­sággal és igazsággal ellenkező alapra, és nem tenné ki magát és a törvényhozást annak, hogy e kérdés hullámzásaival folyton foglalkoznia kelljen, valószínűleg azzal az eredménynyel, hogy a nélkül, hogy kielégítőleg megközelítené a czélt, az állami pénzügyeket folyton újab > áldozatok­nak kell kitenni. Azért, bár a törvény intenczióinak és intéz­kedéseinek legnagyobb részét helyeslem, bátor vagyok a magam és elvbarátaim nevében hatá­rozati javaslatot benyújtani, a melyben kérem a törvényjavaslatot az említett elvek alapján való átdolgozás ezéljából a közoktatásügyi és pénz­ügyi bizottsághoz visszautasítani. Hozzáteszem még azt, hogy jól ismerem az itt fenforgó czél­nak sürgősségét, jól ismerem az itt létező szük­ségnek égető voltát és a gyors segítség kívánatos voltát, de addig a terminusig, a melyet a tör­vényjavaslat is mint az első segélyezésnek meg­indítását kitűz, tudniillik a jövő év január 1-éig, mind a két bizottság is beszerezheti az adatokat, a melyek az átdolgozáshoz szükségesek és a törvényhozást is abba a helyzetbe hozhatja, hogy igazságos és méltányos munkát végezzen. (Élénk helyeslés a hal és szélső baloldalon.) Hock János jegyző (olvassa): ^Határozati javaslat: A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, következő elvek alapján való átdolgozás ezéljából utasíttatik vissza a közok­tatásügyi és pénzügyi bizottsághoz : 1. Segélyezésben egyedül azok a lelkészek részesülnek, a kik a javaslat 4. §-a követel­ményeinek eleget tettek. iá. Az egyes felezeteknek lelkészi jövedelem­kiegészítés ezéljából adandó segélyösszeg meg­állapítása a következő alapon történik: a) a kormány, az illető felekezeti főható­sággal vagy képviselettel érintkezve, lehetőleg azzal egyetértőleg állapítsa meg a segélyezendő lelkészségek számát; b) a segélyösszeg mindegyik felekezetre nézve annyit tegyen, hogy a megállapított számú lelkészek fizetése a következő pont szerint szá­mítandó lelkészi jövedelmekkel együtt 800 fo­rintra legyen emelhető; c) a lelkészi jövedelmek összeírása általá­ban a javaslat 11. § a szerint történjék, de a hivek szolgálmányai — egyházi adó —mindig egy bizonyos átlag-mennyiségben vétessenek föl (pél­dának okáért az egyenes állami adónak bizonyos százalékában) akár többet, akár kevesebbet tel­jesítenek azok tényleg. 3. Az egész szükséglet, mely ezen az aía-

Next

/
Oldalképek
Tartalom