Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

118 282. országos ülés 1898. április 20-án, szerdán. talán az az állítás, mintha a zsidó ifjak nagy száma ezekben az iskolákban az illető iskolát fentartó felekezet gyermekeit szoríthatná ki, mert a zsidó ifjak esak akkor vétetnek fel, ha üres hely marad. És ebből az következik, hogyha onnan az idegen felekezetű gyermekeket eltávolítjuk, akkor azon intézetek nagy részében lesznek üres padok és üres tandíj kasszák. De ha már ezt a kérdést szóvá tettem, tekintettel a középiskolákba való beiratáskor évenként megmegújuló mizériákra, a közoktatásügyi kormányhoz intézem azon kérelmet, méltóztassék foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mennyiben áll összhangban ez a gyakorlat a fennálló törvénynyel, az 1848 : XX. törvényczikk 4. §-ával. Áttérek, t. ház, a törvényjavaslatra. Kezdem azzal, a mivel Tisza Kálmán t. képviselőtársam felszólalását bevégezte, Igenis, teljes életünkben sohase feledkezzünk meg a hazáról, melynek polgárai gyanánt születtünk és ne feledkezzünk meg a vallásfelekezetről, — az ő általa használt kifejezéssel én természetesen nem élhetek — a melyhez születésünknél fogva tartozunk. Én azonban, azt hiszem, nem értettem félre t. képviselőtársamat akkor, ha felteszem, hogy megválasztott gondossággal nemcsak egymás mellé helyezte ezt a két kötelességet, de egymás után is. Mert én a sorrendet egyáltalán nem tartom közönyösuek. Első minden körülmények közt a hazának érdeke (Élénk helyeslés jobbfelől.) és csak azután kö vétkezhetik a felekezeti érdek addig a határig, a meddig az állami, a nemzeti érdekkel összeütközésbe nem jön. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Sajnálom azonban, hogy fejtegetéseinek, különösen az 1848 : XX. törvényczikk 3. §-ára vonatkozó részében ez

f egyszer nem követhetem t. képviselőtársamat. 0 is azt mondja, hogy nem akarja elejteni az 1848 : XX. törvénycikk 3. §-át, de annak csupán szellemét kívánja megtartani. Én kárbaveszett fáradságnak tartom, t. ház, ha megkülönböztetést akarunk tenni ezen törvényszakasz szelleme és diszpozicziója között, vagy pláne ha ezt a kettőt egymással ellentétbe akarnók állítani. Ez a törvényszakasz azt mondja, hogy valamennyi törvényesen bevett vallásfelekezet összes költségeit az állam fogja viselni, és miután ezt nyomban végrehajtani nem lehet, az ennek az elvnek megfelelő részletes törvényjavaslat később leendő előterjesztésére a kormányt utasítja. Én, t. ház, nem tudom itt megtalálni a határt azon szellem között, melyet fenn akarok tartani és azon dispoziczió között, a melyet el akarunk ejteni. Én egész őszintén megvallom, nekem kell az egész 1848 : XX. törvényczikk a 3- §-szal együtt, mert ez a 3. §. képezi ennek a törvénynek a geriaczét, mely nélkül ez a XX. törvényczikk nincs is. (Helyeslés jobbfelől.) Polónyi Géza: Akkor tessék megszavazni határozati javaslatomat. Mezei Mór: Azonban, ha a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról kell véleményt mondanom, azzal a kérdéssel is tisztába kell jönnöm, hogy vájjon a törvényjavaslat pretendálja-e azt, akar-e az lenni, vagy ez-e az a törvényjavaslat, a mely az 1848 : XX. törvényczikk 3. §-át végrehajtja és a melyek benyújtására a kormány még 1848-ban utasíttatott? Hát én' őszintén megvallom, ha mint ilyen került volna ide ez a törvényjavaslat, akkor bizony én azt el nem fogadtam volna. De a kormány nem mint ilyet terjesztette be, sőt határozottan kijelentette, hogy nem ez akar lenni, és mert ez a törvényjavaslat az Í848 : XX. törvényczikk 3. § át hatályon kívül egyáltalán nem helyezi, és nem zárja el a lehetőséget, hogy alkalmas időben arra a törvényre, annak a foganatosítására vissza is térhessünk, ebből a szempontból nincs indokom arra, hogy ezt a most benyújtott törvényjavaslatot, a mely egészen más czélnak van hivatva szolgálni, el ne fogadjam. A kormány kijelentette azt, — illetőleg a vallásügyi miniszter a kormány nevében tette a kijelentést, — hogy ennek az 1848 : XX. törvényczikk 3. §-ának a végrehajtását sem nem tervezi, sem arra vállalkozni nem akar. Hát én értem, t, képviselőház, hogy a kormány, a melynek a lehetőségekkel, a melynek azokkal a következményekkel kell számolni, a miket kényes kérdéseknek idő előtt felvetése okvetlenül maga után von, (Egy hang a szélső baloldalon: Ötven év múlva időelőtti ?) óvatosabban kell nyilatkoznia és hogy olyan kérdések megoldására nem vállalkozhatik olyan időben, a mely arra egyáltalán nem alkalmas. Hanem ha a kormány álláspontját értem, nem értem az ellenzék álláspontját, a mely a negyvennyolczas törvényeket oly szentségnek tartja, a melyhez hozzányúlni nem szabad. Az ellenzéki padokról eddig nyilatkozott hangok közül egyedül Polónyi Géza igen tisztelt képviselőtársam volt az, a ki határozottan állást foglalt a 3. § nak a végrehajtása mellett, sőt ez érdekben határozati javaslatot is adott be. Ha Polónyi Géza t. képviselőtársam határozati javaslata csak annak második részéből állana, ha ő arra szorítkozott volna, hogy ezen ideiglenes törvényjavaslatot, a mely más czéluak szolgál, elfogadva, vagy annak elfogadását meg nem akadályozva, egyúttal utasítást adna egy határozattal a kormánynak, a melylyel megújítaná az 1848 : XX. törvényczikk 3. §-ában foglalt meghagyást, én, saját személyemre nézve, őszintén bevallom, eífogaduám; nem azért, mintha