Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-277

-: 277. ernágos ülés 1898. április 14-án, csütörtökön. Következik a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság megválasztása. A névsort olvassa: gróf Esterházy Kálmán, a távollevőket jegyzi Dedovics György. Kezdődik a szavazás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják a szavasólopjókat). Elnök: Fölkérem a jegyző urakat, hogy a szavazás eredményét számítsák össze. Következik a könyvtári bizottság jelentése, (írom. 371). Kammerer Ernő előadó: T. képviselőház! Ezen előterjesztés teljesen a régi keretekben mozog s nem is volna alkalomszerű ezeknek a kereteknek a megváltoztatására gondolni, mi­után a képviselőház könyvtára legközelebb már az új parlamenti palotába fog áttétetni, úgy, hogy a mostani állapot tulaj donképen átmeneti­nek tekintendő. Épen azért kérem, méltóztassék a régi kere­teken belííl az 1899. évi költségvetésbe a könyv­tár javadalmául 5.400 forintot megállapítani és a régi országgyűlési iratok beszerzésére az ed­dig is költségvetésileg felvett 5000 forintot meg­szavazni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a jelentést? (Igen!) Senkisem kivan hozzászólani? (Nemi) A ház el­fogadta a jelentést. Következik a számvizsgáló bizottság jelen­tése (írom. 370) a képviselőház pénztáráról. Bausznern Guidó képviselő úr! (Félkiáltá­sok; Nincs itt!) Miután az előadó úr nincs jelen, holnapra halasztatik e tárgy. Beleegyezik ebbe a t. ház ? (Igen!) Következik a gazdasági bizottság jelentése (Írom. 369) a második telefonkezelői állás rend­szeresítéséről. Molnár Antal előadó: T. képviselőház! Az irói karzatot látogató hirlaptudósítók kérel­mére és az ő számukra a ház két új telefon- . telepet állított fel, a melyeknek kezelésére ideig­lenes második telefon-kezelőnőt kellett alkalmazni napidíj mellett. Miután a tapasztalás bebizonyí­totta annak szükséges voltát, hogy az új tele­fon-telepek a hírlapírói karzatok látogatói ré­szére állandóan fentartassanak: a gazdasági bizottság tisztelettel javaslatba hozza, hogy második telefon-kezelői állás rendszeresítessék, a háznak ez iránt való határozatát követő hó­nap í-től számítandó szabályszerű illetményekkel. Elnök: Elfogadja a ház a jelentést ? (Igen!) A ház a bizottság jelentését és az indítványt elfogadta. Következik a konzuli illetékekről szóló törvényjavaslat. (írom. 283). Neményi Ambrus előadói T. ház! A külföldi konzulátusok tudvalevőleg bizonyos díja­kat szednek nemcsak az osztrák-magyar hajók után, hanem azon funkeziók után is, melyeket külföldön élő honfitársaink érdekében teljesítenek. Ezekre nézve fennáll egy tarifa, mely 1846-ban keletkezett. Ezen tarifa nemcsak hogy elavult, hanem igen sok tekintetben közjogi szempont­ból is kifogásolható, a mennyiben úgy lett szer­kesztve, hogy például csak osztrák császári hajókról, osztrák alattvalókról van benne szó. Magától érthető tehát, hogy ezen tarifát úgy tartalmára, mint szövegére nézve módosítani kellett. Ezt a tarifát terjeszti be a közös kül­ügyminisztérium a magyar kormány útján ezen törvényj avaslattal kapcsolatosan. A pénzügyi bizottság úgy a törvényjavas­latot, mint a tarifát tárgyalta, a maga részéről azokhoz hozzájárult és mind a kettőt elfogadás végett a t. háznak ajánlja. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani általánosság­ban? (Nem!) Felteszem a kérdést. Elfogadja a ház a javaslatot általánosságban? (Igen !) A ház azt elfogadja,. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és 1—11. §-ait és az »Általános konzuli illetéktarifa I.— III. részét, melyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik már most a »Közép­Duna egységes szabályozásáról szóló törvény­javaslat* (írom. 302, 374). Örley Kálmán előadó: T. képviselőház! Az 1895 : XLVIII. töréayczikk felhatalmazta a földmívelésügyi minisztert, hogy a Duna és Magyarország más jelentősebb folyói szabályo­zásának rendezésére 5Í milliót felhasználhasson oly módon, hogy az 1896., 1897. és 1898. években az előirányzott három-három millió forinton felül még két-két milliót, tehát évenként . öt-öt milliót, 1899-től 1907-ig pedig bezárólag egy-egy milliót, tehát évenként négy-négy milliót fordíthasson a munkálatokig. Ezen költségek korlátain belül elsősorban és sürgősen végre­hajtatnak azok a munkálatok, a melyek Buda­pest főváros árvíz elleni biztonsága érdekében voltak szükségesek ; továbbá végrehajtattak azok, a melyek Baja körűi és a Tisza torkolatán felül vízmentesítés, folyamrendezések és a hajó­zási akadályok elhárítása czéljából voltak szük­ségesek. A munkálatok végrehajtása a folyamvíz állásában bizonos átalakulást idézett elő, a mely a múlt év nyarán tapasztalt nagy víz alkal­mával volt csak megállapítható. Tudniillik míg a Duna többi szakaszai a legnagyobb vízmagas­ságot egyáltalán nem érték el, a baja-gombosi szakaszon az eddig észlelt legnagyobb vízmagas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom