Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-262

g() 262. országos Illés 1898. m&rcztus 16-án, szerdán, Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzá­járulás végett, valamint ugyanebből a czélból átküldetik a t. háznak a vegyes ülés módoza­taira vonatkozó határozata is. Következik az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. S50, 356) tárgyalása. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója! T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a mely az 1898. évi állami költségvetésről szól, uégy szempontból lehet bírálat alá venni. Az első szempont, illetőleg álláspont az, melyet a pénzügyi bizottság foglalt el, tudni­illik nem tekintette azt egyébnek, mint a t. kép­viselőháznak a költségvetési előirányzatra vonat­kozó határozatai foglalatját, s ennek következtében abból a szempontból vizsgálta meg, vájjon meg­felelnek-e az ebben az előterjesztésben fogbdt intézkedések a t. képviselőház határozatainak, és miután úgy találta, hogy ezek teljesen azo­nosak, a törvényjavaslat ellen semmi kifogást nem tett. Van azonban két szakasz a törvényjavas­latban, a mely ez alkalommal a t. képviselőház tanácskozási tárgyát még nem képezte. Az egyik az 5. §., a mely íulajdonképen az úgynevezett appropriacziouális szakaez, a hol a kormány a jövedelmek kezelésére és a költségvetésben elő­irányzott ezélokra való felhasználására felhatal­maztatok; ez természetesen kiegészítő része egy 7 állami költségvetési törvénynek és ennek követ­keztében, az eddigi formában lévén megszabva, a pénzügyi bizottság ezt természetesnek, szük­ségesnek és elfogadhatónak tartotta. A másik szakasz — a mely különben szin­tén nem új, mert már előfordult az előbbi költ­g ég vetésekben — az, a mely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az 1893 : IV. törvény­czikk értelmében magasabb fizetési osztályba sorolandó tisztviselőknek a költségvetés alapján ezt a magasabb javadalmazást ne csak a költ­ségvetési törvény szentesítése után, de már folyó évi január l-jétől számítva adhassa meg. Ez, azt hiszem, annyira méltányos és a törvény szelleméből foly, valamint az illető tisztviselők érdekében van, hogy ebből a szempontból sem lehet kifogást tenni az ellen. Ez a szempont és ez az álláspont az, a melyet a pénzügyi bizott­ság ezzel a törvényjavaslattal szemben elfoglalt, és így természetesnek méltóztatnak találni, hogy azt a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlom. Nem tagadom azonban, hogy vannak más nézőpontok és álláspontok is e költségvetési törvényjavaslattal szemben, még pedig a második álláspont az, a mely nem éri be a formai azo­nosságnak konstatálásával, de esetleg a költség­vetésben foglalt pénzügyi, közigazgatási, köz­gazdasági, igazságügyi és kulturális politikának újabb bírálatába bocsátkozik. A pénzügyi bizottság ezt nem tehette, egy­szerűen azért, mert akkor ismétlésekbe bocsát­kozott volna ég különben is a már lezajlott előirányzati vita alkalmával mindenkinek politikai pártszinezete szerint és álláspontjának, meg­győződésének megfelelőleg bőséges alkalma volt arra, hogy akár az egyik, akár a másik állás­pontból, akár az egyik, akár a másik meggyő­ződés szempontjából ezt az előirányzatot bírálat tárgyává tegye. Ez a második szempont. Harmadik szempont az, a mely politikai biza­lom szempontjából vizsgálja a költségvetési elő­irányzatot és ebből kiindulva foglal állást azzal szemben. Ez tulajdonképen a javaslat 5. §-ával van szoros összefüggésben, a mely leginkább felel meg az angol felfogásnak, mert az angol par­lamenti szokás szerint nem terjeszkedik ki a bizalom kérdésének azon gyakori fejtegetésére és felállítására, a mely nálunk szokássá lett, különösen pedig a kiadási tételekkel szemben egyszerűen és tisztán a tárgy bírálatába bocsát­kozva, némely politikai természetű tételnél cse­kély levonások alakjában szokott bizalmi kérdé­seket felvetni, de tulaj donképen a politikai bizalom szempontjából az apropriáczió alkalmá­val fejti ki álláspontját. És csakugyan e tör­vényjavaslat alapot és tárgyat nyújt az 5. §-al erre, a hol a kormány a bevételek kezelésére és felhasználására a törvényjavaslat értelmében fel van hatalmazva. Természetes, hogy a pénzügyi bizottság többsége, mely a kormány politikáját őszintén helyesli és azzal szolidaritásban van, e szem­pontból sem tehet a törvényjavaslat ellen kifogást és azt e szempontból is a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés a jobboldalon.) Van még egy negyedik szempont is, a mely még messzebb megy, a mely a politikai párt­állás és politikai szenvedélyek egész sorozatát és felállítását is szokta igénybe venni és ezt az alkalmat is felhasználja a különböző politikai nézeteknek és irányoknak tüzetes kifejtésére és esetleg a szenvedélyek felkeltésére. Nézetem szerint sem a tárgy, sem az idő, sem az alkalom az ily álláspont érvényesítésére nem igen alkalmasak. Sem a nemzeti közvéle­mény hangulata, sem pedig azon feladatok, azon helyzet, a mely előtt állunk, egyáltalában nem provokálhatnak, nem indíthatnak senkit arra, hogy erre az álláspontra helyezkedjék, a mi természetesen csak az én egyéni nézetem s ez nem zárja ki senkinek a jogosultságát arra, hogy azt az álláspontot foglalja el. Minthogy a pénz­ügyi bizottság az első álláspontot foglalta el, tudniillik általánosságban bírálta és részleteiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom