Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-262

g() 262. országos Illés 1898. m&rcztus 16-án, szerdán, Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett, valamint ugyanebből a czélból átküldetik a t. háznak a vegyes ülés módozataira vonatkozó határozata is. Következik az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. S50, 356) tárgyalása. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója! T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a mely az 1898. évi állami költségvetésről szól, uégy szempontból lehet bírálat alá venni. Az első szempont, illetőleg álláspont az, melyet a pénzügyi bizottság foglalt el, tudniillik nem tekintette azt egyébnek, mint a t. képviselőháznak a költségvetési előirányzatra vonatkozó határozatai foglalatját, s ennek következtében abból a szempontból vizsgálta meg, vájjon megfelelnek-e az ebben az előterjesztésben fogbdt intézkedések a t. képviselőház határozatainak, és miután úgy találta, hogy ezek teljesen azonosak, a törvényjavaslat ellen semmi kifogást nem tett. Van azonban két szakasz a törvényjavaslatban, a mely ez alkalommal a t. képviselőház tanácskozási tárgyát még nem képezte. Az egyik az 5. §., a mely íulajdonképen az úgynevezett appropriacziouális szakaez, a hol a kormány a jövedelmek kezelésére és a költségvetésben előirányzott ezélokra való felhasználására felhatalmaztatok; ez természetesen kiegészítő része egy

7 állami költségvetési törvénynek és ennek következtében, az eddigi formában lévén megszabva, a pénzügyi bizottság ezt természetesnek, szükségesnek és elfogadhatónak tartotta. A másik szakasz — a mely különben szintén nem új, mert már előfordult az előbbi költg ég vetésekben — az, a mely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az 1893 : IV. törvényczikk értelmében magasabb fizetési osztályba sorolandó tisztviselőknek a költségvetés alapján ezt a magasabb javadalmazást ne csak a költségvetési törvény szentesítése után, de már folyó évi január l-jétől számítva adhassa meg. Ez, azt hiszem, annyira méltányos és a törvény szelleméből foly, valamint az illető tisztviselők érdekében van, hogy ebből a szempontból sem lehet kifogást tenni az ellen. Ez a szempont és ez az álláspont az, a melyet a pénzügyi bizottság ezzel a törvényjavaslattal szemben elfoglalt, és így természetesnek méltóztatnak találni, hogy azt a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlom. Nem tagadom azonban, hogy vannak más nézőpontok és álláspontok is e költségvetési törvényjavaslattal szemben, még pedig a második álláspont az, a mely nem éri be a formai azonosságnak konstatálásával, de esetleg a költségvetésben foglalt pénzügyi, közigazgatási, közgazdasági, igazságügyi és kulturális politikának újabb bírálatába bocsátkozik. A pénzügyi bizottság ezt nem tehette, egyszerűen azért, mert akkor ismétlésekbe bocsátkozott volna ég különben is a már lezajlott előirányzati vita alkalmával mindenkinek politikai pártszinezete szerint és álláspontjának, meggyőződésének megfelelőleg bőséges alkalma volt arra, hogy akár az egyik, akár a másik álláspontból, akár az egyik, akár a másik meggyőződés szempontjából ezt az előirányzatot bírálat tárgyává tegye. Ez a második szempont. Harmadik szempont az, a mely politikai bizalom szempontjából vizsgálja a költségvetési előirányzatot és ebből kiindulva foglal állást azzal szemben. Ez tulajdonképen a javaslat 5. §-ával van szoros összefüggésben, a mely leginkább felel meg az angol felfogásnak, mert az angol parlamenti szokás szerint nem terjeszkedik ki a bizalom kérdésének azon gyakori fejtegetésére és felállítására, a mely nálunk szokássá lett, különösen pedig a kiadási tételekkel szemben egyszerűen és tisztán a tárgy bírálatába bocsátkozva, némely politikai természetű tételnél csekély levonások alakjában szokott bizalmi kérdéseket felvetni, de tulaj donképen a politikai bizalom szempontjából az apropriáczió alkalmával fejti ki álláspontját. És csakugyan e törvényjavaslat alapot és tárgyat nyújt az 5. §-al erre, a hol a kormány a bevételek kezelésére és felhasználására a törvényjavaslat értelmében fel van hatalmazva. Természetes, hogy a pénzügyi bizottság többsége, mely a kormány politikáját őszintén helyesli és azzal szolidaritásban van, e szempontból sem tehet a törvényjavaslat ellen kifogást és azt e szempontból is a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés a jobboldalon.) Van még egy negyedik szempont is, a mely még messzebb megy, a mely a politikai pártállás és politikai szenvedélyek egész sorozatát és felállítását is szokta igénybe venni és ezt az alkalmat is felhasználja a különböző politikai nézeteknek és irányoknak tüzetes kifejtésére és esetleg a szenvedélyek felkeltésére. Nézetem szerint sem a tárgy, sem az idő, sem az alkalom az ily álláspont érvényesítésére nem igen alkalmasak. Sem a nemzeti közvélemény hangulata, sem pedig azon feladatok, azon helyzet, a mely előtt állunk, egyáltalában nem provokálhatnak, nem indíthatnak senkit arra, hogy erre az álláspontra helyezkedjék, a mi természetesen csak az én egyéni nézetem s ez nem zárja ki senkinek a jogosultságát arra, hogy azt az álláspontot foglalja el. Minthogy a pénzügyi bizottság az első álláspontot foglalta el, tudniillik általánosságban bírálta és részleteiben