Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-e

Az országgyűlés két házának I EGYÜTTESÜ S

TF

1 1898. évi április hó lí-én, hétfőn. A főrendiház részéről Gróf Károlyi Tibor, A főrendiház részéről Gróf Cziráky Antal. Elnökök: Jegyzőkt A képviselőház részéről Szilágyi Dezső. A képviselőház részéről Molnár Antal. Tárgyai: Miniszterelnök átirata a 48-iki törvények megalkotása emlékének megünnepléséről szóló törvényjavaslat szentesítéséről. — 0 Felségéhez intézendő hódoló felirat felolvasása, aláírása, megpecsótlése. — Jegyzőkönyv hitelesítése. Á kormány részérói jelen vannak; B. Bánffy Dezső, Perczel Dezső, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, TVlassics Gyula, Darányi Ignácz, Fejérváry Géza. Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. iD/z órakor.) Gr. Károlyi Tibor, a főrendiház alelnöke: Az országgyűlés két házának együttes ülését megnyitom. Az Illés jegyzőkönyvét gróf Cziráky Antal főrendiházi és Molnár Antal képviselőházi jegyző urak fogják vezetni. Szilágyi Dezső, a képviselőház elnöke: Bemutatom a miniszterelnök átiratát. E szerint az 1848-iki törvények megalkotása emlékének megünnepléséről szóló országos határozatot ő Felsége legkegyelmesebben szentesítvén, az mint a folyó évi V. törvényczikk az »Országos Törvénytár* útján kihirdettetett. A miniszterelnöki átirat tudomásul vétetik. Gr. Károlyi Tibor, a főrendiház alelnöke : Felkérem Molnár Antal képviselőházi jegyző urat, hogy a két ház által elfogadott, ő császári és apostoli királyi Felségéhez intézendő hódoló feliratot olvassa fel. Molnár Antal, a képviselőház jegyzője (olvassa): Felséges császár és apostoli király ! Legkegyelmesebb urunk! A nemzet újjászületésének félszázados emlékét ünnepelve, törvényben megörökített kegyelettel rójuk le hálánkat az iránt a korszak iránt, a mely Magyarországnak történeti egységét, nemzeti jellegét és áílamjogi önállóságát megfelelő intézményekkel biztosította. Az átalakulás nem volt sem rögtönös, sem erőszakos. A nemzet legjobbjainak évtizedeken át tartó hazafias munkája érlelte meg azt a tudatot, hogy a hanyatló nemzeti életet a régi intézmények mellett felvirágzásra juttatni nem lehet, hanem helyökbe az új idők szellemének megfelelő alkotásokat kell ültetni. Az intézmények emez újjáalkotását a Felséged királyi előde által szentesített í848-iki törvények valósították meg. A népképviseletre alapított törvényhozói hatalom osztályokra, fajokra és felekezetekre való tekintet nélkül lépett életbe s ezzel kap-