Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-270

?m 270. országos ülés 1898. márcztns 26-án, sKomlmton. a maguk csalhatatlanságából enredtek volna csak egy jottát is.« Hát, t. ház, annak ellenére, hogy ez így áll, miod a magam meggyőződése, mind a mások meggyőződése szerint ma mégis az interpelláczió terére léptem, mert fel nem tételezhetem a t. miniszter úrról, hogy azon hallatlan, égbe kiáltó igazságtalanságoknak, jogtiprásoknak és elnyomatásoknak láttára szemet tudna hunyni, és ne törekednék azokat orvosolni. Hiszen, t. ház, valóságos polgárháború dúl Magyarországon, csakhogy titkosan . .. Hiába nevet a t. képviselő úr. Kubinyi György: Nem magára nevetek! (Derültség.) Molnár János: Majd könnyezni is fog, ha szíve van . . . Lepsényi Miklós: Az nincs! Molnár János: • . . azon, a mit én előadok, Kubinyi György: Azon soha! Molnár János: Mert mi, t. ház, a polgárháború? Az, a midőn polgárok a polgárok ellen fognak fegyvert; polgártársaik jogát akarják eltiporni, és ez így van Magyarországon, csakhogy ismétlem, csendesen a titok leple alatt, és pedik azok részéről, a kiknek elsősorban volna kötelességük megvédeni n nép jogait, és azok ellen, a kik épen ő náluk keresnek menedéket a jogtiprás ellen. Lepsényi Miklós: Úgy van! Molnár Jánosi Meg fog győződni a t. ház arról, hogy igazam van, ha a következőket meghallja. Az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 4, §-a azt mondja (olvassa): » Választói joggal bírnak azok, a kik nagyés kisközségekben úrbéri értelemben vett negyed telket, vagy ehhez hasonló birtokot kizárólagos tulajdonúi birnak.« T. ház! A legelső kérdés tehát az. hogy mekkora az az úrbéri értelemben vett negyed telek? Hogy ezt megtudhassuk, kell tudnunk, hogy a még mindig — az 1871 : LIII. törvényczikk 4. §-a által is fentartott — érvényben levő, 1836-ikij, a telkek térfogatát különféle osztályokba sorozó V-ik törvényczikk meghatározza és taxatíve felsorolja, hogy megyénkint hány osztály létezik, és pedig például így: Abaujban van három osztály; az elsőrendű osztály 22 hold, a második osztály 24, a harmadik 26; a rétekre nézve pedig, a hol sarjút is lehet kaszálni, 6 hold, a hol sarjút nem lehet kaszálni, 8 hold, termesztésen 1200 öles vagyis magyar holdakat értve, a telekállomány. Már most, a ki ezt a táblázatot, mely a törvénykönyvben benn van, előveszi, saját vármegyéjére nézve megtudhatja, hogy hány osztályra van felosztva, de azt még nem tudhatja, hogy az ő községe, az ő faluja ezen felosztásnak melyik osztályába van sorozva. Ezt megtudhatja, ha elmegy a községházra és az úgynevezett urbáriumot megtekinti, a melyben megvan, hogy ennek vagy annak a községnek a földje a megyének melyik osztályába taiiozik, az 1., 2., 3., 4. vagy 5-ik osztályába-e, mert 5. is van. Már most, ha ezt tudja, akkor azonnal megtudja, hogy mennyi az a negyed úrbéri telek; mert az osztályzatban felsorolt hold számokat és a réteket összegezi, hozzáad egy hold beltelket, aztán ezt négy részre elosztja, és megvan az úrbéri értelemben vett egynegyed telek. Már most válasz tásbeli czenzus, a törvény szerint, ezen úrbéri értelemben vett 1

/i teleknek legkisebb adója lesz. Hogy azt megtudhassa, hogy mennyi ez, ismét elmegy a községházára, és kiveszi az úgynevezett summariumot, a hol a kataszteri ívek összegezve vannak, és ott megtekinti, hogy az úrbéri telkek közül melyik van legkevésbbé adóvá! megróva, és ez a legkisebb adó lesz az adókulcs az összes választókra nézve. Ez a törvény, s azt hiszem, hogy ezt sem a t. belügyminiszter úr, sem senki az itt levő képviselő urak közül kétségbe nem vonhatja, sem el nem tagadhatja. Már most mit tapasztalunk? Azt tapasztaljuk akárhány helyütt, hogy nem e szerint számítják ki az egynegyed telket. Felvesznek sokkal többet, például Nyitramegyében ugyancsak a törvényben álló kimutatás szerint öt osztályzat van. Legmagasabb a 24 hold, a hol sarjút kaszálni nem lehet, nyolcz hold, tehát összesen harminczkét magyar hold, vagyis huszonkét katasztrális hold. Lehetetlenség tehát, hogy hat kasztrális holdnál több legyen a legkisebb telek. Tehát hat katasztrális hold; s így Nyitramegyében semmi körülmények között sem lehet nagyobb a 1

/4 úrbéri telek, mint hat hold, mégis itt van —- szívesen rendelkezésére bocsátom a t. belügyminiszter urnak, ha kívánja — hitelesen aláírva, kiállítva azon férfiúnak a birtokíve, a kinek a birtoka szerint számították ki az egynegyed telket. Ennek a birtoka pedig nem hat, hanem közel tizenhárom hold. Hogy pedig ezután vetették ki, erre nézve itt van ismét hitelesen kiállítva, hogy Ürmény községben 24 forint 48 krajczárral állapították meg az adóczenzust. Akárhány helyütt még ennyit sem vesződtek vele, hanem egyszerűen az az összeíró bizottság saját kénye-kedve szerint állapítja meg a czenzust. íme »Minálunk« — írják onnan — Stepanóközségben, mely a szeniczi járásban Nyitramegyében fekszik, az összeiró bizottság még 1896. évi május hónapban dr. Szálé Lajos szeniczi főbíró elnöklete alatt a negyed telek mostanig 5 forint 75 krajczár adóját 9 forint 12 krajczárra emelték fel. 1896. évben minálunk