Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-265

170 265. országos ülés 1898. márczlns 19-én, szombaton. János t. képviselő űr egy interpellácziójából merítem, a mely vonatkozik röviden arra, — és nem lényegtelen dolog, — hogy ez a biztosító társulat magát mint részvénytársaság mutatta be Magyarországon, azt állítván, hogy 200.000 dollárból álló, 4000 dollár névértékről szóló részvényekbe fektetett alaptőkével alakúit meg a társaság. Ez a társaság azért protokolláltatta magát xígy, mint részvénytársaság, mert azon időben a biztositó-társulatokra vonatkozólag az a felfogás állott fenn a bíróságoknál, hogy a külföldi szövetkezetek magukat itt nem protokollálhatják. Ebből az inczidensből megtudja minden képviselő azt, hogy az, a mit ők állítottak, hogy a NewYork részvénytársaság lett volna, egyszerűeu valótlanság. Annyi igaz, bogy 1842-ben alakúit ilyen részvénytársaság, de 1845-ben ez a társaság átalakult szövetkezetté. Hogy a kötvény szavai szerint hííen idézzek (olvassa) : »New-York életbiztosítási társulat tisztán kölcsönösségen alapuló, korlátolt felelősségű szövetkezet, a melynél a biztosított tagok a kötvényben felemlített fizetéseken kivííl soha semminemű más fizetésre nem kötelezhetők, s a melynél a biztosítéki alap és az összes nyeremények a biztosítottak kizárólagos tulajdonát képezik.« Igen fontos a kötvények oldalára nyomtatott ezen szöveg, a mely beszédem folyamatával szoros kapcsolatban áll, hogy tudniillik ez nem részvénytársaság, tehát nincsen alaptőkéje, nincsenek igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagjai stb. Hát, t. ház, daczára annak, hogy nem voltak részvénytársaság, ezt elhallgatták, vagyis elhallgatták azt, hogy megszűntek az lenni, és tették ezt azért, mert azt hitték, mint szövetkezet nem protokolláltathatják magukat. Mikor azután kisült, hogy a bíróság más felfogásból indulva ki ily szövetkezeteket is protokollal, akkor kijelentették, hogy tévedésből mondották magukat részvénytársaságnak és azután egyszerűen mint Szövetkezet protokollálták magukat. Ez volt a kezdete a működésüknek. Már most, t. képviselőház, ezen intráda után szükséges általánosságban megismerkedni a New-York biztosítási társulatnak a t. pénzügyminiszter úr által is hangoztatott bizonyos értékű bonitásával, ha azt valamennyire hazai társulatainkkal össze akarjuk hasonlítani. Nem szándékozom e tárgynál nagyon messze elmenni, mert kétségtelen, hogy e dolog bizonyos szakismeretet is feltételez, czélom pedig az, hogy beszédemet odakünn is megértse mindenki, a ki biztosítási ügyekkel még nem is foglalkozott. Azt állítottam ugy-e bár, t. képviselőház, hogy a külföldi biztosítási társulatok vagyona transzportábilis, és hogy legnagyobb része amerikai, tehát idegen állam értékpapírjaiban van elhelyezve. Kezembe veszem, t. képviselőház, a NewYorkra vonatkozó 1896-ikI mérleget, — megjegyzem, hogy ez a mérleg, a mely kezeim közt van, a New Yorknak általános, az egész világra szóló mérleg, francziáúl van kiadva, — vájjon magyarul kapható-e, azt nem tudom biztosan, én nem tudtam ilyent megszerezni, pedig ha majd látni méltóztatnak adataimat, azt hiszem, elhihetik, hogy ha valaki megszerezte volna, úgy én megszereztem volna. (Általános derültség.) T. képviselőház! Kapcsolatba kell hoznom ezt a mérleget az 1895 — 96-ban Magyarországon közzétett két mérleggel és zárszámadással, a mely mérlegek és zárszámadások tartalmazzák egyrészt elkülönítve az összes amerikai és európai államokban való biztosításokat, másrészt tartalmazzák külön a magyar biztosításra vonatkozó zárszámadási adatokat. Hát, t. képviselőház, az én első állításom az volt, hogy értékeik külföldi papírokban vannak elhelyezve. Méltóztassanak megengedni, t. képviselőház, hogy csak felhozzam, itt van a mérleg, itt vannak felsorolva az összes vasutak, itt vannak az összes obligácziók, szóval, az összes állampapírok, a melyekbe a vagyonuk el van helyezve, a melyre nézve — esak időkímélés okából nem sorolok fel egy pár viczinális amerikai vasutat — bátran kérdést intézhetnék a t. képviselőház akármelyik tagjához, akár magához a pénzügyminiszter úrhoz is, hogy szíveskedjék minket tájékoztatni azok értékei felől, és akkor méltóztatnak meggyőződést szerezni arról, hogy teljesen igaz az, a miket a képviselőháznak is egyik igen előkelő tagja mondott ég a mit szakemberek is vallanak, hogy ezen mérleget a bonitás szempontjából képtelenség még szakembernek is megvizsgálni, mert ezen mérleg mellett szükséges volna valamennyi ezen amerikai vasútnak, társulatnak mérlegeit is kézbe venni, hogy az ember tájékozást szerezzen. De, t. képviselőház, hogy én adataim sorrendjében a képviselőházat tájékoztassam, igyekeztem magamnak egy megfelelő összeállítást csinálni. Ebből kitűnik, hogy ezekben a mérlegekben nem kevesebb, mint 588 millió frank érték van felsorolva ingó vagyon érték gyanánt, a mi állampapirokban, vasúti kötvényekben, prioritásokban stb. van elhelyezve. Ebből az 588 millió frankból 26 millió frank az ~— és ez is baj, hogy ezeknél a mérlegeknél, majd méltóztatnak látni, a hány mérleg, annyiféle pénzértékre vannak átdolgozva és átszámítva, — 26 millió frank van franczia, orosz, svéd, svajczi és württembergi államkölcsönökben elhelyezve, magyar értékekben pedig összesen — itt van