Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-264

264. orBzágos ülés 1898. márczius 18-án, pénteken. J 47 tartozik — az volt a nézetünk, hogy segélyezni csak munkaképteleneket kell; a hol pedig segély nagyobb mérvben indokolt, ott inkább iparkod­junk munkát adni. E részben is meg fokom tenni jelentésemet. Úgynevezett ínséges segély czímén á fond perdu csak 84.120 forint osz­tatott ki a belügyminiszter ár által, de az ínsé­ges munka tekintetében jelenthetem, hogy a kereskedelmi tárcza keretében vasútépítési föld­munka czímén három millió, a földmívelési tár­cza keretében vízszabályozási földmunka czímén két millió szerepel. Jelentem, hogy egy külön törvényjavaslatom van még egy külön millió iránt vízszabályozási munkálatok tekintetében és hogy a kereskedelmi miniszter úr inségi útépí­tésre is 300 000 forintot tett külön folyóvá. De nemcsak az állam részéről iparkodtunk munkát adni azoknak, a kik dolgozni akarnak, mert — fájdalom — olyanok is vannak, a kik nem akarnak dolgozni, hanem gondoskodtunk arról is, hogy a társukitok, különösen a víz­szabályozási társulatok munkálataikat hamarább vehessék elő, hogy az állam részéről előlegben részesüljenek és a pénzügyminiszter ár késznek nyilatkozott e czímén háromszázalékos előlegeket adni. Ezek után méltányosan — mert csak ilyen bírálatot kérünk — azt mondani, hogy a kis­birtokossal, a kisemberre], a munkással itt nem törődik senki, nem lehet. Horánszky Nándor igen tisztelt képviselő úr egy hosszú bfínlajstromot olvasott fel, a mely szerint, úgy Játszik, még azt is, a mi az elemeknek tulajdonítandó, a mi számlánkra írja. De, azt hiszem, ő is, t. kép­viselőtársai is készek volnának ez egész bűn­lajstromot megbocsátani nekünk s általános am­nesztiát adni, csak egy megbocsáthatatlan bűnünk ne volna s ez az, hogy e kabinet, melynek hat heti életet jövendöltek, most már negyedik esz­tendejét éli. (Éljenzés jobbfelöl. Nagy zaj a bal­és szélső baloldalon. Felkiáltások: Három millió árán !) Elnök: Csendet kérek ott a középen. (Nagy zaj.) Csendet kérek itt a baloldalon. A képviselő urak mindegyikének van valami közbekiáltani valója. Tessék beszédet mondani. Kérem folytassa, miniszter úr. Darányi Ignácz földmivelésiigyi mi­niszter: Hát a t. képviselő uraknak megenge­dem, hogy ez rosszul esik. (Felkiáltások a bal­és szélső baloldalon: Három millió!) Megengedem, hogy a ki sárgaságban szenved, az sárgán lát. (Derültség.) Az önök hangulata egyébként a leg­nagyobb pesszimizmusból a legnagyobb optimiz­musba csap át. Hiszen Horánszky Nándor kép­viselő úr egy füst alatt beszélt a legsötétebb helyzetről és arról az ideális, légvári állapotról, midőn a kis- és középbirtokosok terheit egy­szerűen az állam közvetítésével konvertálnák. Semmiesetre sem normális ez a politikai kedély­állapot. (Felkiáltások balfelöl: A három millióról beszéljen!) Erővel azt akarják, hogy a választásokról beszéljek; hát arról is mondok valamit. Azt mondom, a mit báró Eötvös József mondott s a mit egyszer már felhoztam, hogy meg lehet mérgezni a kutakat, az nincs kizárva és meg­történhetik, de a tengert megmérgezni nem lehet. Visszaélések itt-ott történhetnek, általában nem ismerem el azokat, de Magyarországon a ma­gyar nemzet ellen sohasem tudtak és nem is fognak tudni választani. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Nagy zaj és ellenmondások balfelöl. Elnök ismételten csenget.) Győry Elek: Még nincs itt a tenger, csak a tó! Endrey Gyula: Posvány! (Derültség. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Darányi Ignácz földmivelésiigyi mi­niszter: Most, t. ház, egy pár szóval gróf Zichy János képviselő úr beszédére óhajtanék reflek­tálni; (Halljuk! Halljuk!) de még előbb meg­állok Molnár János képviselő úrnál. Kubik Béla: Rohonczynál! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Darányi Ignácz földmivelésiigyi mi­niszter : A.zt hiszem, tegnap olvastam egy le­velet és abban azt, hogy a templomban nem szabad politikái csinálni, hogy a templomban nem szabad a társadalmi ellentéteket kiélesíteni. (Zaj a baloldal hátsó padjain. Felkiáltások.- Ki irta azt a levelet?) Azt a levelet Meszlény Gyula szatmári püspök irta, (Élénk éljenzés a jobb­oldalon) a kinek hithuségét nem hiszem, hogy a t. néppártiak közül is valaki kétségbe vonná. (Zaj a baloldal hátsó padjain.) így ír egy tetőtől-talpig magyar és hazafias gondolkozású főpap. (Igaz! Úgy van! a jobb­oldalon.) Már most ezzel szemben Molnár János képviselő úr felolvassa nekünk franczia papok leveleit. Engedje meg, abból a viszonyból, a mely Francziaországbau, vagy Belgiumban van a felekezetek, egyházak között, abból mi magya­rok nem kérünk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A magyar katholikus papot az emelte magasra, hogy hosszú századokon keresztül akkor is, mikor fegyverrel kellett harczolni, akkor is, a mikor a zöld asztalnál kellett küzdeni, mindig egynek érezte magát hazájával. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Hiszen még a protestánsok jogainak kiküzdésénél is egy esz­tergomi érseknek elévűlhetlen érdemei vannak. (Zaj balfelöl; felkiáltások: Egri érsek!) Elnök: Csendet kérek! Sima Ferencz: Egri volt, nem eszter­gomi ! 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom