Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-264
128 2Ö3, országos ülés 1898. márczius 17-én, csütörtökön. jár, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, Annak napirendjén lesz a ma tárgyalt törvény hogy beszédemet holnap mondhassam el. (He- javaslat tárgyalásának folytaüsa. lyeslés.) Az ülést bezárom. Elnök: A ház a tanácskozás folytatását a holnapi 10 órakor kezdődő ülésre halasztja. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 pereskor.) 264. ORSZÁGOS ÜLÉ 1898. évi márczius hó 18-án, pénteken, Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Miniszterelnök előterjeszti a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1897: XI. törvényezikk), az 1897-iki számadási év 4-ik negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról az állami számvevőszék jelentését. — Költségvetésről szóló törvényjavaslat. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Perczel Dezső, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Nyegre László jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perczel Béni, a javaslatok ellen felszólalókat Lakatos Miklós jegyző úr. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Nyegre László jegyző (olvassa az 1898. évi márczius hó 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyre ? (Nincs/) A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Perczel Béni jegyző: Báró Bánffy Dezső miniszterelnök! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Van szerencsém a magyar királyi állami számvevőszék jelentését (írom. 365) a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben 1897. évi számadási év negyedik negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról előterjeszteni. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utalni. Elnök A beadott jelentés kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli s előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítja. Következik a költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 350, 356) tárgyalása. Lakatos Miklós jegyző: Juriss Mihály! Juriss Mihály: T. ház! Február 18-án a kuituszbudget tárgyalása alkalmával felszólaltam és arra kértem a kormányt, hogy a szerzetes vagy világi apostata papok ne alkalmaztassanak katholikus gimnáziumoknál, hanem utasíttassanak azon felekezetekhez, a melyre kitértek. Akkor Thaly Kálmán t. képviselőtársam felém fordult és azt kiáltotta, hogy protestáns apostaták is vannak és egy ilyen tanár neveztetett ki Pozsonyban katholikus gimnáziumhoz. Azt, hogy Thaly Kálmán úr híres történész, elismerem, de hogy theológus volna, azt már nem. Mert lutheránus apostata tulajdonképen nincs is, a mit a történelemből is be lehet bizonyítani és én onnan fogom bebizonyítani. (Halljuk ! Halljuk /) A dolog úgy áll. Azok, a kik a reformáczió alkalmával vagy azután kiléptek a katholikus egyházból vagy kilépnek, azok apostaták, azok pedig, kik vagy protestáns vagy más felekezetből a katholikus egyházba vk-szatérnek, konvertiták, (Altalános derültség.) azért, mert ők ősapáik hibáit jóvátették. (Derültség.) Ez a különbség van a kettő között. A ki tehát a katholikus egyházból kilép, az, ismétlem, apostata, a ki pedig visszatér, az konvertita, azért, mert abba az egyházba tér vissza, a melyből ősapái kitértek. És azért, mikor Thaly Kálmán t. képviselő úr azt mondotta, hogy egy apostata protestáns a pozsonyi katholikus gimnáziumban tanárúi alkalmaztatott, az egészen a maga rendjén volt, (Élénk derültség.) mert akkor már nem volt protestáns, hanem katholikus.
