Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-263
263. országos flíés 1898. m&rczius 17-én, csütörtök ön. J J 7 hitel terén, a mely tekintetben a helyzet valóban súlyos? Engedje meg a í. ház, hogy mielőtt erről szólnék, abból a szempontból, hogy ez nagyon szoros összefüggésben van a munkáskérdéssel, a mezőgazdasági szocziális kérdéssel, egy kissé kiterjeszkedhessen], hogy bemutassam a képét annak egyfelől, hogy Magyarország földbirtoka mikép van megterhelve és mi az, a mi körülbelül mint jövedelem rendelkezésére áll Magyarországnak, azon czélból, hogy az óriási terheket, melyek direkt és indirekt alakbau, társadalmi szükségben, ennek vállaira nehézkednek, fedezhesse. (Halljuk! Halljuk!) T, képviselőház ! Földbirtok - megterhelési statisztikával nem birunk, sajnos, e tekintetben nem láthatunk tisztán, pozitív adatokra nem hivatkozhatunk, de vannak segédadatok, melyek ezt alaposan megvilágítják. Ezeket leszek bátor felsorolni, azután a földbirtok megterhelésére és ebből származó következtetésekre rátérni. Az általam imént felemlített könyvnek 587. lapján konstatáltatik az, hogy a magyar földbirtok intézeti kölesönök alapján — az osztrákmagyar bankot is beleértve— 1894. év végén 444 millió forinttal volt megterhelve. 1894. év óta 1897-ig három év folyt le. Köztudomású, hogy ezen három évben a magyar földbirtok aránylag jobban meg lett terhelve, mint a megelőző években, mert az ily terhelés évről-évre emelkedő tendencziát mutat, de én nem veszek többet, mint csak azt az arányt, mely az előző években mutatkozott s melylyel számítva a 444 millió, forint kiadódik. 1887. év végén 140 millió forint, összesen tehát 580—590 millió forinttal találkozunk. De egyéb terhek is vannak a földbirtokon. Ott vannak az árvaterhek, a magánkövetelések, a vételárhátralékok, az örökösödési osztály, az államterhek, szőlődézsma, maradvány, irtványföldek, inségkölesön, közadók, továbbá életjáradék, és más teher is terheli a magyar földbirtokot, úgy, hogy alapúi véve azt a kombináeziót, a melyet a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr által eszközölt próba felvételek mutatnak, tudniillik kilencz törvényszék területén, hat-hat községet felvéve, eszközölt ilyen próbafelvételt, tehát ezt alapul véve és más forrásokkal összehasonlítva — állom a vitát arra, hogy a magyar földbirtokot még egyszer oly összeg terheli más czímeken, mint a mely ezítnen 580—590 millió forinttal terhelve van. Hozzájön még, t. ház, az, hogy külföldi intézet is van, az osztrák földhitelintézet, melynek tekintélyes kelcsönei vannak Magyarországon, úgy, hogy a magyar földbirtok megterhelését jelzálog alakjában mintegy 1200 millió forintra teszem. Nem számítom ezenfelül a magyar mezőgazdák azon terhét, melyet személyes hitel útján vettek igénybe. Én esak a jelzáloghitelt veszem és állítom, hogy annak kamatozása és törlesztése átlag véve évenkint legalább 60 millió forintot tesz. Pedig majd rátérek arra is, hogy milyen kamatok vannak betáblázva a magyar földbirtokra, annak igazolására, hogy nem számítunk súlyosan, midőn a kamatterhet átlag 5°/o-ban veszszük. Hozzájön aztán mondjuk az adóteher: földadó, általános jövedelmi adó, pótadó, községi adó, egyházi adó, iskolaadó, szabályozási terhek stk., melyeket körtílbelől 55 millió forintba lehet felvenni, úgy, hogy azt látjuk, hogy körtílbelől 115 millió forint az, a mi konstatáhatólag a magyar földbirtoknak évi jövedelmét elnyeli. Már most most méltóztassék felvenni, hogy a kataszteri tiszta jövedelem 140—145 millió forintot tüntet fel, és tessék megbírálni, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó társadalom szükségletére mennyi marad. Nem mondom, hogy a földbirtoknak annyi a jövedelme, a mennyit a kataszter feltüntet; hanem ha alapúi veszem azt a kombináeziót is, a mely az új statisztikai adatgyűjteményben foglaltatik, sőt alapúi veszek még egy magasabb kombináeziót, akkor is azt találom, hogy az a mozgalom, a mely e téren az országban mutatkozik, abban a nagy és aránytalan teherben leli magyarázatát, a mely a földbirtokra, nehezedik (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De ez nem amiden. Tessék ehhez hozzávenni azt, hogy a, magyar földbirtoknak mintegy 34°/o-a kötött birtok, (Úgy van! a balés szélső baloldalon.) a mely kötött birtokon vagy épen nincsenek, vagy csak jelentéktelen terhek vannak. E tekintetben nem rendelkezem statisztikai adatokkal, de állítom, hogy az egyházi vagyon, az állami vagyon, talán a dumaniáüs kölcsöutől eltekintve, továbbá a községi vagyon, az intézetek vagyona, az egyletek, az iparvállalatok vagyona, és a vasutak által elfoglalt földterületek bizonyára jelentéktelenül vannak megterhelve, tehát ezek leszámításával, az egész teher nagyban egészben a földbirtok többi részét terheli. Sőt ez sem minden. A magánbirtok közt is van sok tehermentes birtok, legalább remélhetőleg, tehát a földbirtok terheinek zöme, a közép és kisbirtok zömén nyugszik. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És hogy ez így van, t. ház, arra frappáns adatokat szol gáltat az az összeírás a melyet a földmívelésügyi miniszter úr, ágy tudom, az 1895 : VIII. törvényezikk alajyán próbafelvételekkéat eszközölt. Kilencz törvényszék területéből hat-hat község választatott ki, és pedig az ország különböző részem, tekintettel arra, hogy a kombinatív beosztás lehetőleg olyan legyen, hogy abból bizonyos konzequencziákat le lehessen vonni, Ez az összeírás nevezetes dolgokat tüntet fel. I (Halljuk! Halljuk!) A tíz holdig terjedő kisbir-