Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-258
258. országos ülés 1898. márczlns 9-én, szerdán. r : régi képviselői kötelességem érzetéből eredő ajánlatomat elfogadni. Ajánlom azt az egész kormány és a képviselőház szíves figyelmébe (Helyeslés a ssélső halóidalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Méltóztatott már határolni az iránt, hogy holnap ne tartassék ülés, valamint méltóztatott határozni az iránt, hogy pénteken tartsunk ülést és pedig milyen napirenddel. Én kérem a. t. házat, méltóztassék Madarász József képviselő úr javaslatát nem fogadni el, (Zaj a szélső baloldalon.) abban a mérvben és terjedelemben, a mint azt Madarász József képviselő úr javasolta. Az eddigi gyakorlatnak megfelel, s én ahhoz hozzájárulok, hogy márczius 15-én ülés ne tartassék. Azonban csak ezek közt a határok közt tudnám elfogadni és tudom elfogadni Madarász József képviselő úr javaslatát. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szerint állapodni meg, hogy a mint már elhatároztuk, csütörtökön ne legyen ülés, pénteken ülés legyen, szombaton ülés legyen, hétfőn ülés legyen, gondolom keddre esik márcziiis 15-ike, azon napon ülés ne tartassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: Ha már a t. miniszterelnök úr szíves volt hozzájárulni ahhoz, hogy márcyáus 15-én ülés ne tartassék, akkor azt gondolom, egész logikus és konzequens, hogy konczedálja a ház azt, hogy 14-én se tartassék ülés. T. képviselőtársaim nagyrésze kötelességszerűleg vidékre megy kerületébe ezen napnak megünneplésére. Azt érteném, ha 15-ét nem konczedálná, s akkor az egész ünnepről a ház letenni kivárnia, azonban ha belenyugszik abba, hogy az napon ülés ne tartassék, tegye lehetővé, hogy a képviselők kötelességükhez hiven azokra az ünnepélyekre el is utazhassanak. Miután nem kívánatos, hogy hétfőn a ház csak néhány tag jelenlétében tartson ülést, — mert meglehet, hogy fontos tárgyról lesz szó, — legalább abba méltóztassanak bele nyugodni, hogy a ház márczius 14-én ülést ne tartson. (Élénk helyeslés a bal- és ssélső baloldalon.) B Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház, méltóztassanak az én javaslatomnál maradni. Az eddigi gyakorlatnak felel meg az, hogy ezen a napon nem tartunk ülést, most is az eddigi gyakorlatot követve ezen az egy napon szüneteljen a Láz. Kérem, méltóztassanak az én javaslatomat fogadni el. Mócsy Antal: Én röviden csak azt jelentem ki a néppárt nevében, hogy Horánszky Nándor t. képviselő úr indítványát indokainál fogva mi is elfogadjuk és óhajtjuk, hogy a ház hétfőn se tartson ülést. Kossuth Ferencz: T. ház! Részemről és pártom nevében szintén elfogadom Horánszky Nándor t. baaátom indítványát. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) A nemzetnek akarata máris köztudomásúlag megnyilvánult, mert tudjuk, hogy az egész országban ünnepelni fogják márczius 15-ét. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy a képviselők a nemzet közvéleményét kell, hogy képviseljék, és minthogy lehetetlenség a képviselőktől azt kérni és követelni, akármicsoda szempontból is, hogy ne hajoljanak meg a már is nyilvánuló nemzeti közakarat előtt, ennek következtében nagyon helytelennek találom azt, hogy ha mi oly ügyrendet állapítunk meg, melynek következtében kénytelenek lennének a képviselők vagy nem teljesíteni képviselői kötelességüket, vagy pedig nem teljesíteni azt a kötelességüket, a mely őket kerületükbe szólítja. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Madarász József: T. képviselőház! Én óhajtottam volna a t. képviselőház egyértelmű határozatát megnyerni. Beismerem, hogy én 16-át is kérve szünidőül, azt kívántam, hogy azon képviselőknek, a kik kimennek kerületeikbe, adassék mód, hogy 16-án ide visszatérjenek; de beismerem, hogy Horánszky Nándor t. képviselőtársam által előadott javaslat az, a melybe a t. ház minden tagja fennakadás nélkül beleegyezhetik. Én tehát a saját indítványomtól, vagyis a 16-án is való szüneteléstől elállva, csatlakozom Horánszky Nándor t. képviselőtársam ajánlatához, és kérve kérem a t. kormányelnök urat, ha ellene is nyilatkozott eddig, — higyje meg, hogy a jó tanácsadótól a jobb tanácsadóhoz mindig helyes és hazafias hozzáállani, — engedjen az ellenzék e közös óhajtásának és tegyék ezt magukévá ne csak az ellenzék, hanem Magyarország összes képviselői. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Elnöki Miután senkisem kivan szólani, felteszem a kérdést. Két indítvány fekszik a ház előtt: az egyik szerint a ház 14. és í5-én nem tartana ülést. Először kérem azokat, a kik Horánszky Nándor képviselő úr indítványt fogadják el . . . Hentaller Lajos: Vagyunk-e százan, azt szeretném tudni? Elnök: . . . Tessék legalább várni, míg én befejezem mondani valómat. Először felteszem Horánszky Nándor képviselő úr indítványát. Mit kivan a képviselő úr? Hentaller Lajos: Én azt hiszem, hogy nem vagyunk százan! (Zaj jobbfelől.) Kubinyi Géza: Miért nem jönnek a függetlenségiek ilyen alkalommal? (Zaj) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne diskuráljanak egymással. Tessék a jegyző uraknak megolvasni a jelenlevőket. Hock János és Perczel Béni jegyzők (megszámlálják a jelenlevőket).
