Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-263

263. országos, ülés 1898. iiiárczius 17-én, csütörtökön. Í07 melyben 55'8°/o-ról 66*3°/o-ra emelkedett. Szóval mindenütt a városok lépnek előtérbe, a hol a magyarság emelkedéséről vau szó. Nyelvében él a nemzet! . . » Madarász József: Az bizonyos! (Halljuk! Halljuk !) Makfalvy Géza: Régi aranyigazság. Ez képezi az emberek közt a legszorosabb kapcsolatot, még szorosabbat a vallásnál, inert hiszen a nyelv adja meg a faji jelleget. Arra kell tehát törekednünk, hogy a magyar nyelv terjedjen, de nem erőszakos eszközökkel, hanem azon fölénynél fogva, a melylyel, mint államnyelv bír. (Helyeslés halfelöl.) Kormányaink a magyar nyelv terjesztésének a kérdését eddig tisztán az iskolákra bízták és ez téves politika volt, (Halljuk! Halljuk!) mert az iskolák a magyar nyelvnek vajmi csekély szolgálatot tettek. Nemcsak én állítom ezt, hanem ugyanezen nézetének ad kifejezést Ráth Zoltán miniszteri titkár, a statisztikai hivatal megbízásából írt munkájában is, a melyben statisztikai adatokra támaszkodva kimutatja, hogy az elemi oktatásnak hatása a magyarságra feltűnően csekély volt. Ugyanezen nézetét vallja Beksics Gusztáv »A román kérdés« czímíí nagyérdektí munkájában, de a legszomorúbb bizonyítékokat nyújtja ezen a téren a statisztika. A hivatalos statisztikai adatokat sorolom elő. (Halljuk! Halljuk!) Egyes vármegyéket hozok fel és összehasonlításul megint az 1881-ikiés 1891-iki népszámlálás adatait használom. (Halljuk! Halljuk!) Beregmegyében tíz év alatt l*18°/o-kal fogyott; ugyanitt a németség azalatt 4'97°/o-kal szaporodott. (Mozgás balfelöl Halljuk! Halljuk!) Ungmegyében a magyarság 463°/o-kal fogyott, míg a németség 469°/o-kal szaporodott. Mármarosmegyében a magyarság i'71°/okal szaporodott, de a németség szaporodása 3-43°/o volt. (Mozgás balfelöl) A Dunántúl Baranyamegyében (Halljuk! Halljuk!) a magyarság 0*2l°/odiai fogyott, a németség 0'67°/o-kal szaporodott. Veszprémmegyében a magyarság 0'll°/okal fogyott; a németség 012°/o-kal szaporodott. Fejér vármegyében a németség 0'19°/o-kal szaporodott. Madarász József: Hunczut a német! (Derültség.) Makfalvy Géza: Sárosmegyében szaporodott a németség 0'46°/o-al, Zemplénben 0 34°/okal, és Aradmegyében 0-61°/o-kal. Kérdem, vájjon lehetséges volna-e ez, ha az iskolák kellő magyarosító hatást gyakoroltak volna ? Én nem mondom azért, hogy az iskolákat hagyjuk ki a magyar nyelvet terjesztő eszközök sorából, mert nekünk a legcsekélyebb nyereség is haszon, mert nekünk századok mulasztását kell pótolnunk és azonfelül nagyon sok visszafoglalandó területünk vau. Igen, tartsak meg az iskolákat, de ne elégedjünk meg velük, hanem e mellett törekedjünk oda is, hogy az iskolák a nélkül, hogy a faji gyűlöletet terjesztenék, a faji öntudatot ébreszszék. A vagyonosodás egyik feltétele a magyarság terjedésének. De nem kevesebb, nem kisebb feltétele annak a művelődés sem. A tudomány ma már nemzetközi jellegű, de az irodalom és művészet még megtartotta faji jellegét. Arra kel! tehát törekednünk, hogy irodalmunkban, művészetünkben is kitűnjék a faji jelleg, és erre közre kell működniök a napisajtónak, a szépirodalomnak, a színházaknak és az összes kulturális intézeteinknek. Azt mondtam beszédem elején, hogy a magyar nemzeti politikának egyik feladata, {Halljuk! Halljuk!) hogy a magyar nemzeti szellem a magyar állam minden külső nyilváuulásában kifejezésre jusson és e tekintetben nem szabad semmit kicsinylenünk, mert kis dolgokból lesznek a nagyok. És ha a nemzetiségek azt látják, hogy a magyar állam, midőn neki mint ilyennek kell nyilvánulnia, szerényen vagy gyáván háttérbe vonul; ha azt látják, hogy a magyar nemzeti jelvényeket, a czímert és a zászlót minduntalan, minden súlyosabb következmény nélkül meg lehet sérteni: (Ellenmondások jobbfelöl.) akkor nem fognak tisztelettel viseltetni sem e jelvények, sem a magyar állam iránt. (Ügy van! Úgy van! balfelöl.)Ebben az irányban tehát annál nagyobb erélylyel és határozottsággal kell fellépni, mert az erő és hatalom tudata tiszteletet parancsol, míg a gyáva meghunyászkodás semmibevevést eredményez. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Midőn magyar nemzeti politikáról van szó, akkor — nézetem szerint — el kellene némulniok a pártok küzdelmeinek, akkor minden képviselőnek mintegy embernek kellene a magyar nemzeti politika zászlajához szegődni, de a kormánynak is nemcsak lefelé, hanem felfelé is czéltudatosan, következetesen és határozottan kellene magyar nemzeti politikát csinálni. (Helyeslés a baloldalon.) Ha körültekintünk a világeseményeken, azt látjuk, hogy a Nyugat nagy állámaiban a körül foly a küzdelem, hogy a világuralomban minő befolyásra tegyenek szert. Ott faji küzdelmek már nincsenek, azok évszázadok előtt lezajlottak, — egyes fajok elpusztultak, mások beolvadtak és újabb, állandóbb fajok keletkeztek; de a Keleten még most folyik a fajok küzdelme és az államok alakulása csak keret, a melybe a fajok be akarnak illeszkedni. Ezen faji küzdelmek hullámai nyaldossák körül a magyar nemzetet, ezen hullámoknak nem szabad a nemzetet 14