Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-244

8() 244. országos ülés 1898. február 18-án, pénteken. ismertem. Az egyik Komlóssy Ferencz igen tisztelt képviselő úr, a másik pedig Ziraándy. Olyan antiszemiták voltak, hogy nem egyszer kiugrasztották a kultuszminisztert a teremből. Zimándy most egy szerény faluban plébános, (Felkiáltások; Jó hely!) elveit nem tagadta meg s ezt beesülöm, népének él, utolsó garasát a népe javára fordítja, igen szép iskolát épített és alapított egy kórházat a községe • számára (Éljenzés bálfélől.) és ő ott éldegél. A másik úr nagy antiszemita volt és most filoszemita, Hogy miért az, azt már ő tudja legjobban. Apostata Julianus császárról azt olvastam, hogy kiment egyszer az ő tanácsosaival sétálni és sétaközben egy undorító piszokban egy darab aranyat látott; kísérőinek egyike sem akart odanyúlni, mert undorodott tőle. Ekkor azután a császár maga lehajolt, kivette a piszokból az aranyat és azt mondta: Bonus odor lucri, undecunque veniat. Jó szaga van a haszonnak, akárhonnan jön is. (Derültség balfelöl.) És most oda térek vissza, a honnan eltértem, tudniillik a kultuszminiszter úrnak memorandumára, a melyben annyira gyanúsítja a katholikusokat. A t. miniszter úr, nem kétlem, ismeri hazánk történelmét, de ha ismeri, akkor szemet huny az igazság előtt. Kérdem, bát azon jeles férfiaink, a kiknek emlékét épen most királyunk ő Felsége bőkezűsége által szobrokkal akarjuk megörökíteni, nem a katholikus iskolákban neveltettek e? És vájjon hazánk legnagyobb hősei, Zrínyi Miklós, Kapisztrán Szent János, Hunyady János és Hunyady Mátyás nem katholikus iskolákban neveltettek-e? Hazánk legnagyobb bölcsei, Pázmány Péter, Széchenyi István és Deák Ferencz is katholikus iskolákból kerültek ki. Méltóztassék a t. kultuszminiszter úrnak ott Pozsonynál megkezdeni, a Kárpátok elejénél, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Léva, Selmecz, Vácz, Budapest, Veszprém, Kassa stb., méltóztassék mindezen helyekre elmenni és megnézni azokat a nagy táblákat, a melyek ott a gimnáziumok épületében be vannak falazva, és meg fogja látni, hogy kicsodák alapították. Nem alapították-e azoknak legnagyobb részét katholikus püspökök és egy részüket hithű katholikus mágnások? (Úgy van! balfelöl.) Méltóztassanak nekem egyetlen egy püspököt nevezni az egész országban, a kinek a székhelyén gimnázium ne volna s a melyet nem püspökök alapítottak. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mégis azt mondják, hogy a katholikus iskolák nem hazafiasok, nem képesek nemzeti szellemben nevelni az ifjúságot. Hiszen 1848-ig nem volt állami iskola; (Igaz! Úgy van! balfelöl.) 1848-ig az állam nem gondoskodott iskolákról, addig az egyház gondoskodott azokról, csak 1848-tól kezd gondoskodni, még pedig azért, hogy a katholikus iskolákat elközösítse. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Most valamit akarok megemlíteni és előrebocsátom, hogy engem sem felekezeti viszketeg, sem felekezeti gyűlölet sem vezet abban, a mit mondíini akarok, csak azért mondom, hogy az igazságot kiderítsem. (Halljuk! Halljuk!) A törvényhozás egy vagy két évvel ezelőtt 251.420 forintot ajánlott fel a protestáns felekezeti iskolák segélyezésére. Nos, uraim, a protestánsok szabadon rendelkeznek e nagy segély mellett is iskoláik felett; mi pedig nem kapunk semmit, és a mi iskoláink állami gyámkodás alatt vannak. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Ea is igazság? Hát mi nem fizetünk azon tizenhatmillióhoz, a mely milliók most a kuJtuszbudget fedezetét képezik, nem járulunk hozzá adóval? (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Hiszen kétharmad részben mi fizetjük azt, mert tizmillióan vagyunk! Hol van itt az igazság' Nagyon dicsérik az állami iskolákat és úton útfélen gyalázzák a felekezeti, különösen katholikus iskolákat. Hát ezek ez állami iskolák már fennállanak ötven esztendő óta, tehát egy emberöltőn át. Ha ezek olyanok, tisztelet a kivételeknek, mutassanak nekem egy embert, a ki ötven esztendő lefolyása alatt onnan kikerült és összehasonlítható volna Deák Ferenczczel vagy Széchenyivel vagy más jelesünkkel? (Úgy van! Úgy van! bálfelöl. Derültség jobbfelölj Igen, mert tanítanak, de nem nevelnek, csak lelkiismeretlen embereket, a kik a vallásra nem adnak semmit. Egy nagy hibája van az oktatási rendszernek, igen tisztelt miniszter úr, és erre kérem figyelmét. Mert a mostani rendszer szerint azon vannak, hogy a fiatalok fejét csak tudománynyal tömjék tele, de arra, hogy becsületes, istenfélő és önérzetes legyen, szóval arra, hogy a szíve is kiképeztessék, nem gondolnak. Azért kikerülnek az iskolából okos emberek, de sok rossz van közöttük. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Azért van annyi sikkasztó. Hiszen a múltkor olvastuk, hogy egy tisztviselőnek tizennégy éves fia agyonlőtte magát. Ez azért van, mert az iskolában csak tanítanak, de nem nevelnek. (Úgy van! Úgy van! balfe'ól.) Itt van a legnagyobb hiba. Annál rosszabb valaki, minél okosabb, minél furfangosabb, ha egyúttal becsülete, hite és lelkiismerete nincs ; azaz, hogy szive kiképezve nincs, ha csak oktatva van, de nevelve nincsen, mert minél tanultabb valaki, ha Istene, ha hite nincs, annál veszedelmesebb a társadalomra nézve. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezt senkisem tagadja! Juriss Mihály: De nem tesznek ellene semmit. Miért nem tesznek ellene? Még egyet akarok felemlíteni: ez az iskolák