Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-256

256. országos Ués 1898, Í, márceliu 7-én, hétfőn. 381 Levante felé

5 hanem India, Kelet-India, China és Japán felé is. Itt tehát az a kérdés merül fel elsősorban, hogy mit tegyen a kormány: alakítson-e egészen új társaságot, vagy bízza meg a már meglevő magyar hajózási társaságot, az »Adriát« ennek a forgalomnak közvetítésével, vagy pedig szerződjék újra a Lloyddal ? A kormány eleinte abból a szempontból indult ki, hogy miután már egy hajózási társaságunk van, mely érdekeinket nyugat felé megelégedésre közvetíti, ennélfogva legezélszerübb volna ezt a tengerhajózási társaságot, az Adriát (Zaj. Elnök csenget.) azzal a feladattal is megbízni, hogy forgalmunkat kelet felé előmozdítsa. E tekintetben tárgyalások is folytak az Adriával, egyenesen felszólíttatott az Adria ennek a miszsziónak felvállalására, azonban az Adria egy igen terjedelmes memorandumban és mondhatom, igen alapos okok kifejtésével rámutatott arra a nehézségre, hogy akkor, midőn teljes mértékben még a nyugat felé való forgalmat sem képes lebonyolítani és midőn másrészt a keleti forgalom meg igen nagy terhekkel és nehézségekkel jár, egy igen nagy hajóparkot kellene beszereznie a végre, hogy a keleti forgalmat is közvetítse, a mire meg esak úgy vállalkozhatnék, ha igen nagy szubvenczió nyújtatnék neki ezen szolgálatáért; legczélszerűbbnek tartotta tehát, hogy ne vállalkozzék erre és én meghajolva indokainak alapossága előtt, lemondtam a tervről. De le kellett mondanom arról az eszméről is, hogy egy egészen új tengerhajózási társasággal szerződjünk, mert ugyanabban a helyzetben lettünk volna, mint az Adria a keleti forgalommal, hogy egy aránylag igen csekély forgalom lebonyolítására igeu jelentékeny hajóparkot kellett volna tartani és ez igen nagy szubvenczióba kerülne, a nélkül, hogy az ellenérték a hozott áldozatokért a kellő mértékben meg lett volna. Hiszen méltóztatik tudni, t. ház, az indokolásban is ki van fejtve, hogy kelet felé való forgalmunk, úgy a középtengeri, mint India, China és Japán felé az összes forgalomnak alig öt százalékát teszi ki. És ha tekintetbe veszszük azt is, hogy ezen forgalom még csekélyebb mértékre redukálódik, ha figyelembe veszszük, hogy a nyers tömegárú, mint teszem a rizs, a petróleum és a juta nem a Lloyd által közvetíttetett, hanem szabad hajózást tíző hajók által s hogy azokat a különböző vállalatok hajói közvetlenül hozták Indiából, Chinából és Japánból; ha számba veszszük ezeket a körülményeket is: akkor egy nagy áldozattal, nagy szubvenczióval létesült társulatnak alkotása valóban semmiféleképen sem lett volna helyén. Szükségesnek és czélszerűuek tartottam tehát inkább oda törekedni, hogy a Lloyd-társasággal az a szerződés, a mely eddig fennállott s a mely érdekeinket a Kelet felé, tekintettel arra a gyenge forgalomra, eddig teljesen kielégítette, továbbra is fentartassék. (Helyeslés jobhfelől.) Ámde, t. ház, a viszonyok most egészen mások voltak, mint 189 i-ben, midőn az első szerződést megkötöttük a Lloyddal. Mert 1891-ben úgy állott a dolog, hogy 1891-ig a Lloyd-társaság közös volt Ausztria és Magyarország között. A Lloyd-társaság ügyei akkor nem voltak legrózsásabbak és javításukról gondoskodni kellett az által, hogy a szubvenczió felemeltessék. A magyar kormány akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Lloyd szubvenczióját semmi esetre sem emeli, s akkor határozta el magát az osztrák kormány arra, hogy a Líoydnak közös voltát megszünteti, azt kizárólag osztrák intézménynyé teszi és az egész szubvencziót a magáéból fogja adni. Akkoriban a magyar kormány ezt a körülményt felhasználván, azt mondta: igen, én beleegyezem abba, hogy a közösség megszűnjék a Lloydra né/ve. de úgy, hogy mindazon szolgálatokat és járatokat, a melyeket a Lloyd eddig teljesített, a jövőben is teljesíteni fogja Magyarországnak. És csak azért, hogy a magyar kormány feladja a Lloyddal való közösséget, megkapta ellenszolgáíatképen azt, hogy mindazon szolgálatokat, a melyeket eddig teljesített, a jövőben is teljesítenie kell a Líoydnak, Ámde ez a szerződés az idén lejárt, ez a kényszerfegyver jelenleg nem állt a kormány rendelkezésére és igy ki voltam téve annak a helyzetnek, hogy a Lloyddal való tárgyalásokba csak úgy mehetünk bele, hogy semmi fegyverünk nem lévén, a feltételeket a Lloyd fogja reánkdiktálni. Polónyi Géza: Auf Gnade und Uugnade! B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: Ennek a helyzetnek akartam elejét venni és igyekeztem biztosítékokat szerezni az iránt, hogy így kötött kezekkel kiszolgáltatva ne legyek. Ebből a szempontból alakíttatott a keleti tengerhajózási társaság, ebből a szempontból köttetett vele szerződés, mely provideáí arra nézve, hogy ha a Lloyddal nem jön létre az egyezség, az összes járatokat nemcsak a Feketetengeren, hanem az Aegei tengeren, le egész Alexandriáig ez a keleti tengerhajózási társulat fogja eszközölni és e szempontból történt egyezkedés az Adriával is, hogy azon esetre, ha a Lloyddal való egyezség nem sikerül, az epirusi és a nyugati görög kikötőkbe is tartozik hajóival járni. Mikor ezek a megállapodások már megvoltak, csak akkor bocsátkoztam a Lloyddal tárgyalásba. A Lloyddal való tárgyalás eredményre vezetett, még pedig — mondhatom — jobb eredményre, mint az előbbiek voltak; mert különösen sikerült a legújabb időben oly fontossá vált indiai járatokat a fiumei kikötőre