Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-254

348 254. orgüAgos ülés 1898. márczins 4-én, pénteken. kivántam még megjegyezni és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés johbfelől.) Molnár János: Nagyon röviden óhajtok nyilatkozni és csak arra akarom a t. miniszter úrnak szíves figyelmét kikérni, hogy én nem egyre, nem kettőre hivatkoztam, hanem egy egész statisztikát állítottam össze, a melyet a múltkor fel is olvastam. Névszerint is megnevezhetném őket, ha merném, (Mozgás jobb/elöl.) de nem merem; de nem ám azért nem, a mire önök gondolnak, (Zaj jobbfelöl.) hanem azért, mert nem akarom őket üldözésnek kitenni. Azt hiszem, annyi hitelt még csak érdemlek a t. túloldalról is, hogy elhigyjék, hogy nem mondok nemigazat. * T. ház! Lehetetlen lévén az, hogy az, a mit húszan, harminczan, negyvenen, százan egyértelmnleg mondanak, ne alapúina igazságon, hogy tudniillik ők — a budapesti levélhordók — épen hivataluknál fogva képtelenek meghallgatni a szent misét; ha igaz volna is az, a mit a miniszter úr mond, hogy tudniillik az egyik csoport 7 órakor, a másik 8-kor kezdi a szolgálatot, a harmadik 10-kor, az semmikép sem áll, hogy így tehát némelyek 9-től, 10-től, 12-től szabadok, mert 6-k"or kell bemenniök a postára és sokszor két-három óra is van délután, midőn a levelhordást, kezdték legyen bár 7-kor, elvégzik, így tehát mikor mehet az illető szent misére ? Szóval ez olyan dolog, a melyen kis jóakarattal nagyon könnyen lehetne segíteni; de természetesen nem akarásnak nyögés a vége. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a miniszter feleletét? (Igen! Nem!) Kérem, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház a tételt tudomásul vette. Következik az igazságügyminiszter úr felelete. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. híz! Zmeskál Zoltán képviselő úr folyó évi január hó 19-én egy Garay nevű végrehajtó korteskedése kérdésében interpellácziót intézett hozzám, a melyre leszek szerencsés a következőkben felelni. Az interpelláczió első pontja következőleg hangzik (olvassa): »1. Van-e tudomása a t. igazságügyminiszter úrnak arról, hogy egy Garay nevű, a zsolnai járásbírósághoz beosztott végrehajtó a folyó hó 10 én megtartott várnai képviselőválasztás alkalmával már hetekkel a választás előtt faluról-falura járt, korteskedett, vesztegetett és terrorizált.« Az interpelláczió beadása idejében erről nem volt tudomásom. Az interpelláczió következtében azonban felhívtam a főfelügyeleti hatóságot, hogy az esetet vizsgáltassa meg. A nyomozás megtörtént, annak eredménye a következő: (Halljuk! Halljuk!) Az eredmény konstatáltatok több néppárti polgárnak meghallgatása alapján, a melyből kitűnik, hogy a nevezett végrehajtó csakugyan a választások időszakában összesen nyolcz napot hivatalától távol töltött és — a mint itt mondatik — korteskedett. A második kérdés, hogy terrorizált-e ? Erre a kihallgatott néppárti urak olyant, a miből a terrorizálás kitűnhetett volna, semmit sem tudtak felhozni. Ez a jelentésnek a tárgya. A harmadik, hogy vesztegetett. Szintén ugyanazon néppárti urak állították ugyan, de semminemű bizonyítékot felhozni nem tudtak. A vizsgálóbiztos rajtuk kivul másokat is meghallgatott, azonban ezek sem voltak képesek adatot felhozni arra, hogy vesztegetett volna. A második kérdése a képviselő árnak a következő (olvassa): »Tíírheti-e azt a t. miniszter úr, hogy egy állami szolgálatban levő egyén hivatalából több napon, sőt héten keresztül távol legyen és korteskedéssel foglalkozzék ?« Erre azt jelentem ki, hogy igenis ez nincsen rendben, ez esetleg a fegyelmi bíróság bírálata szerint fegyelmi vétséget is képezhet. A harmadik kérdése az (olvassa): »Ha nincs tudomása, szándékozik-e az általam megnevezendő tanuk kihallgatása mellett ezen ügyet megvizsgálni s ily úton magának tudomást szerezni ?« Ezekre már feleltem, A negyedik kérdés, hogy (olvassa): »Szándékozik-e a nevezett végrehajtót bűnössége arányában a legszigorúbban megfenyíteni ?« Erre azt felelem, hogy fegyelmi vétség esete még ha fenforog is, nekem nem tartozik hatáskörömbe, következőleg én a végrehajtót megbüntetni nem szándékozom. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban, miután, a mint mondom, fegyelmi vétség jelenségei látszanak feuforogni, az ügyet át fogom tenni a fegyelmi bírósághoz, a mely a maga hatáskörében- el fog járni. (Általános helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést— miután az interpelláló képviselő úr nincs jelen — tudomásul veszi-e a t. ház a miniszter úr feleletét? Kivannak szavazást? (Nem!) A ház a választ tudomásul vette. A holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendjén lesz először a pénzügyi tárcza a kapcsolatos jelentésekkel, másodszor a következő