Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-247

172 24í * országos ülés 1897. február 24-én, csütörtökön. forintba került. A 300.000 forint tulajdonképen arra szolgál, hogy a három millió forintos köl­esönnek visszafizetési annuitását képezze. (Zaj a szélső baloldalon, Elnök csenget.) Már most, hogy némileg kiterjeszkedjem rövid előadói felszólalásomban igazságügyi kor­mányunknak épen a beruházások terén kifejtett tevékenységére, konstatálom, — a mi egyébként az indokolásban szintén fel vau véve, — hogy a törvénykezési épületek közííl befejeztettek a kalocsai, marosvásárhelyi, mármarosszigeti, sop­roni és szatmárnémeti. Még az év folyamán, miután a tervek és költségvetések elkészültek, megkezdhető a munka Aradon, Beszterczebányán, Déván, Gyulán és Miskolezon. A besztercze­bányai törvényszék épülete már tető alatt áll, és várható, hogy még íz év folyamán rendel­tetésének átadható lesz. Azonkívül az ország hat városával élénk tárgyalások folynak, és részben a költségvetési tervek is elkészültek ilyen törvénykezési paloták emelésére. Látjuk tehát, hogy igazságügyi kormányunk nemcsak arról gondoskodik, hogy helyes eljárási törvényekkel igazságszolgáltatásunkat gyorsabbá és helyesebbé tegye, hanem arról is, hogy bíró­ságainkat, ha nem is palotákban, de legalább alkalmas otthonokban helyezze el. (Helyeslés jobb­félöl. Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, legyenek szívesek helyeikre menni és nem zavarni a tárgyalás*'. (Helyeslés.) Rohonyi Gyula előadó: Ha végre figye lembe vesszük igazságügyi kormányunknak a kodifikáezió terén való tevékenységét, nem hivatkozom azon javaslatokra, a melyek az igazságügyi bizottságnál már tárgyalás alatt vannak, de hivatkozom arra, a mi a ház tagjai előtt nem titok, hogy általános polgári törvény­könyvünk felett élénk szaktanácskozmányok folynak, hogy az ügyvédi rendtartás, a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett perrendtartási tervezetei az igazságügyi minisztériumban készen vannak, akkor jeleztem néhány szóban vázolva az igazságügyi minisztérium tevékenységét és ezen az alapon, valamint az előadoctak alapján kérem, méltóztassék az igazságügyi költség­vetést, különösen annak a központi igazgatásra vonatkozó tételét elfogadni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: T. ház! Miután az idő előrehaladt, a tanácskozás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tíízöm ki. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Gulner Gyula képviselő úr iuterpellácziójára. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Gulner Gyula képviselő úr az utóbbi napok­ban egy interpellácziót intézett hozzám a szol­noki dohánybeváltó hivatalnál követett eljárás tárgyában. Erre az interpelláczióra kívánok ez alkalommal válaszolni. Az interpelláczió követ­kezőképen hangzik (olvassa): »Tekintettel arra, hogy a szolnoki magyar királyi dohánybeváltó hivatalnál már évek óta, de különösen a folyó évben a dohánybeváltás annyira önkény szerűen eszközöltetik és az osz­tályozás igazságtalan kezelésével a beváltási árak annyira leszoríttatnak, hogy az említett beváltási terület termelői és dohányos kertészei között e miatt az elégedetlenség általános, kér­dem a t. pénzügyminiszter urat: Szándékozik-e a szolnoki dohánybeváltó hivatalnál a folyó évben eszközölt beváltási eljárás tárgyában és pedig a termelőknek meghallgatásával, sürgős vizsgálatot elrendelni? Szándékozik-e a bevál­tási eljárást jövőre nézve akként rendezni, hogy a beváltásnál a termelők érdekei állandó véde­lemijén részesüljenek?* Mielőtt, t. képviselőház, erre az interpellá­czióra, illetőleg az abban foglalt két kérdésre válaszolnék, egy pár észrevételt keli tennem arra a beszédre, a melylyel a t. képviselő úr az interpellációját bevezette. Mindenekelőtt konstatálnom kell, hogy té­vedésen alapszik a t. képviselő úrnak az a fel­fogása, a melyből kiindulni látszik, hogy tudni­illik az ország különböző vidékein különböző beváltási árak vagy árszabályzat vagy utasítá­sok léteznének. Ez nem így van, t. képviselőház, egységes a beváltási árszabályzat az egész országban egy és ugyanaz az utasítás érvényes az egész or­szágra az osztályozási eljárás tekintetében és minden tekintetben, olyan külön utasítás pedig, hogy itt vígy ott, vagy a jelen esetben a szol­noki beváltó hivatalnál, az árak leszoríttassanak, nem adatott sem a pénzügyminisztériumtól, sem a pénzügyminisztertől és egyáltalában a kor­mány következetesen tartózkodik bármely irány­ban ingerencziát gyakorolni a beváltási eljárásra annyival inkább, mert hisz megvannak erre vo­natkozólag a szabályok, a melyek alkalmasak arra, hogy úgy az államnak, mint a termelőnek az érdekei megóvassanak. A beváltási árszabályzatot is kifogásolja a t. képviselő úr. Erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy a beváltási árszabályzatot a pénzügyminisztérium nem egyoldalúlag álla­pítja meg, hanem megállapítja azt mindig az országos magyar gazdasági egyesület közre­működésével, így volt ez a múltban, így van a jelenben, így lett megállapítva a jelenleg ér­vényes beváltási árszabályzat és utasítás is és így lett megállapítva a legújabb is, mely 1898 — 1899. és 1890-ben fog alkalmazást nyerni. Azt pedig, azt hiszem, méltóztatik konczedálni min­denkinek, hogy a gazda érdekének megvédésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom