Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-247

247. országos ölés 1898. február 24-én, cstttSrtökffnu 157 V. osztályban megbukottak, vagy nagyon roszszúl tanulók, vagy tovább a gimnáziumokba vagy reáliskolákba fel nem vehetők, mentek és tódultak a kereskedelmi akadémiákba. És miért történt az, hogy nem ment oda jobb tanuló-anyag? Azért, mert ezen akadémiának rosszul nevezett intézmény tanrendszere elhibázott és tökéletlen volt. A kik onnét kiléptek, nem voltak sem kereskedők, sem más hivatali pályára alkalmasak és a növendékek legnagyobb része városi vagy megyei számvevőségeknél keresett foglalkozást, és jórésze tipikus proletárrá lesz. A nagykereskedők nem voltak képesek őket alkalmazni, mert ők tulajdonképen kereskedelmi hivatalnokoknak lettek képezve és azoknak is rosszal, de kereskedőknek nem. Még maguk a tanárok sem bírják teljesen az úgynevezett árúismét, a melyek tudása nagyon fontos, mert magába öleli az egész kereskedelmi képzést és így nem is lettek volna képesek a tanítványokat erre oktatni. Ez az oka, hogy nem ment oda alkalmas elem, és nem megy oda ma sem, mert épen az oktatás a legelhibázottabb a kereskedelmi iskolában, és az onnét kijövő végzett növendékeket nem alkalmazhatják haszonnal a kereskedők. Bátran elhagyhatjuk az akadémia szót és legyen az csak felsőbb kereskedelmi iskola, de, a mint igen helyesen mondta előttem szóló és a miben üdvözlöm a t. miniszter urat, a tanárképzésre kell nagy súlyt fektetni ezen iskoláknál, a megfelelő tanmódszer alkalmazásával. Csak így fog kellő elemeket kapni a kereskedelmi iskola, a kikből igazi kereskedők válhatnak és a kiket nagyobb czégek is alkalmazhatnak nemcsak irodai, hanem más kereskedelmi dolgokra is. De kívánatos az is, hogy ezen pályára édesgessük a magyarelemet is, mert nagy szükség van Magyarországon arra, hogy a magyar elem is foglalkozzék a kereskedelemmel. (Elénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Kívánatos, hogy esetleg kedvezményeket- is nyújtsunk arra, hogy a magyar elem odatóduljon a kereskedelmi pályára, hogy a magyar elem ne csak föidmívelő legyen és ne csak tudományos pályára képeztessék, hanem kereskedők is legyenek belőlük. Nagy hiány volt a múltban az is és örömmel konstatálom, hogy ezt belátta a közoktatásügyi miniszter úr, hogy valláserkölcsi irányban is kell a kereskedelmi tanulókat oktatni. Sajnos, a múltban nem volt hitoktatás a felsőbb kereskedelmi iskolában, mi nagyon meglátszott a kikerült ifjakon. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: De most van! Major Ferencz: Örömmel üdvözlöm e tekintetben és ezt csak annak feltüntetésére hoztam fel, hogy mennyi hiánya volt a múltban a kereskedelmi oktatásnak. Azzal zárom beszédemet, hogy, igenis, a felsőbb kereskedelmi oktatást meg kell hagyni továbbra is ezen tárczánál és az egyetemen kell képezni a tanárokat, még pedig úgy, hogy képesek legyenek a tanítványokat a kereskedelemnek minden ágában kioktatni és hogy így teljesen szakértő kereskedő ifjakat bocsássanak a nagy kereskedelem birtokába. (Helyeslés balfélól.) Elnöki Kíván még valaki szólni? Szólni senkisem kivan s így a vitát bezárom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Igen röviden fogok a most hallott felszólalásokra válaszolni, de kötelességem felszólalni már csak azért is, mert Thaly Kálmán t. képviselőtársam bevezető' beszédemben tett azon nyilatkozatomra is hivatkozott, hogy ezen kérdéssel még foglalkozni kívánok a részleteknél és t. barátom határozott kérdéseket is intézett hozzám. Mindenekelőtt teljesen egyetértek a t. képviselő úrral abban, hogy a felsőbb kereskedelmi iskolák nem a kereskedelmi tárcza keretébe, hanem a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárczájának keretébe tartozzanak a jövőre is és e tekintetben semmiféle változás ne történjék. Erre nézve a háznak van is egy határozata a régi időkből; ebből az alkalomból vétettek át ezen iskolák a vallás- és közoktatásügyi tárcza keretébe. Én abban a nézetben vagyok, hogy azért, mert például átengedtem a kereskedelmi tárcza keretébe a budapesti ipariskolát, mely tanműhelylyel van összekötve, nem szabad azt következtetni, hogy az oly iskolákat, melyek kizárólag elméletiek, — mert a szakszerűségben is elméletiek — a közoktatásügyi tárcza keretéből átengedjük. (Helyeslés.) Ezek nemcsak szorosan vett kereskedőket képeznek, hanem, a mint méltóztatnak tudni, — a minősítési törvény szerint különböző állásokra is érettségi vizsga alapján képesítenek. Különben is számbaveendő a pedagógiai egység is, azután ezek általános műveltséget adó intézetek is, s a nevelésnek és oktatásügynek más czélját is meg kell valósítaniuk, mint egyszerűen a kereskedelmi szakszerűséget, Az egyedül helyes közoktatásügyi politika az, hogy ezek az intézetek ne vétessenek ki ezen tárcza keretéből, hanem megmaradjanak továbbra is az eddigi vezetés alatt, de természetesen meg kell adni mindazokat a módokat és eszközöket, a melyekkel ezeket manSsabb színvonalra fellendítheijük. Teljesen egyetértek a t. képviselő úrral arra nézve, hogy ezen kereskedelmi iskolák száma elegendő. Van összesen 37, melyek közül 16 polgári iskolával kapcsolatos. Most jóformán nincs oly vidéki központ, nincs csak kis keres-