Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-245
120 245, országos ülés 1898. febrnár 19-én, szombaton. nép hitét elveszítse bennünk, a még független elemekben, és — nem mondom hivalkodásból, vagy ezélzásból — ha elvesztette bizalmát azon néhány független nemes ember iránt, a ki ott a felvidéken lakik : (Zaj.) akkor majd meglátják, hogy nem-e jutnak velük oda, a hova a románokkal és szerbekkel jutottak. (Zajos helyeslés a baloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelöl.) Mondhatják azt önök is, hogy: »Igen, elismerjük, hazafias az a független, Zmeskál által felemlített felvidéki nemesség, de már bocsánatot kérünk* — fogják mondani — »a mi felvidéki nemeseink s azok sarjai nem hagynak semmi kívánni valót sem hátra; azok is époly hazafiak, mint önök.« Uraim, csalatkoznak. Mert a míg mi ama felvidéki tótokat nem zaklatjuk, nem kínozzuk, bizalmukat és szeretetüket birjuk: (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) de azon nemesek iránt, a kikre önök hivatkozhatnának, a legnagyobb utálattal viseltetnek. (Úgy van! Úgy van ! balfelől.) Tessék megnézni, a hatóságok hogy bánnak a szegény emberekkel, hogy kínozzák őket? Önmagukra tekintsenek, a kik a nemesek közül kerültek be ide a képviselőházba, hogy jutottak be? Talán a nép szeretetétől kisérve? Nem; demoralizálták a népet, megsemmisítették, elkobozták szavazataikat. (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain.) T. képviselőház! Ha ezeket az általam idézett független elemeket tönkresilányítják, akkor hiába appellálnak majd a kereskedőkre, korcsmárosokra és ügyvédekre, mert a nép — bocsássanak meg — nem igen szereti sem a kereskedőket, séma korcsmárosokat, sem az ügyvédeket, így áll a dolog, ha csakis köztünk és önök között van a választás. De mi történik akkor, ha majd egyszer fegyverkezni fogunk, ha általános konflagráczio előtt állva mobilizálunk. (Mozgás a jobbóldalon. Kubinyi György közbe integet.) T. barátom Kubinyi Gyurkának ne tessék ezen mosolyogni. (Derültség. Elnök csenget) Tessék felelnie, szívesen fogom venni, szivesebben, mint ha egy tősgyökeres magyar kerületből ideszakadt képviselő akarna refutálni. T. ház! Mi történik akkor? Az fog történni, hogy az a katonaság, a mely az önök iránti gyűlöletet az anyatejjel magába szívta, és így nőtt fel, harezba kerül, de többé nem fogja tekinteni azt a vonzalmat és szeretetet, a melylyel irántunk viseltetik, de igenis, haragból, boszúból a kínzásokért önökön bosszút fog állani. (Általános mozgás. Felkiáltások minden oldalról: Hogyan lehet ilyet mondani ?) Hozok fel erre egy példát. Akkor, a mikor mindezen faktorokat szerette, és mindezen faktorokban bízott a felvidéki tót nép, (Zaj. Elnök csenget.) 1848-ban, a midőn megadták neki a szabadságok és egyenjogúságot, és 1849-ben Gruyon vezénylete alatt, 14 nap előtt besorozott árvái és zólyomi zászlóalj Branyiszkón Sehlicket volt képes tönkresilányítani, bebizonyítva, hogy ha lelkesedik, és van miért lelkesednie, a mint hogy akkor volt miért, tnd ilyen dolgokat is művelni. Ellenben, ha megfordítva történik a dolog, ha önök, nem hogy szabadabbá tennék, de még a törvény által biztosított szabadságától, alkotmányos jogainak élvezetétől, vallásától, mindenétől megfosztják, akkor tekintsenek majd oda! Engem, t. képviselőház, nem vezérel semmi más, csakis a hazám iránti szeretet és a királyom iránti hűség. (Éljenzés a baloldal hátsó padjain.) Ez teszi kötelességemmé, uraim, hogy figyelmeztessem önöket, és — ne hogy soká tartson még felszólalásom — Szentiványi Árpád t. képviselőtársam egyszer mondott azon szavaival fejezem be beszédemet, hogy tökéletesen egyremegy, mindegy, akár pénzt, akár mandáiumot lopnak. (Hosszantartó helyeslés a baloldal hátsó padjain.) T. képviselőház! Van szerencsém a következő interpellácziókat felolvasni: (Halljuk! Halljuk! olvassa): »Interpelláczió a t. belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a t. belügyminiszter úrnak arról, hogy folyó év és hó 10-én, tehát a várnai választás napján úgy 3 /á2 órakor éjfél után egy jókora csapat, Haydin Imre kiszuezaújhelyi főszolgabíró vezetése alatt, zenekisérettel és csendőrök fedezete alatt, ordítozás, fenyegetődzés közepette bejárta Kiszuczaújheíy utczáit; a néppárti választók ablakait betörte; s a védtelen nőket hajlékukban bántalmazta: ismétlem, mindezt a főszolgabírónak jelenlétében, tehát szeme láttára és füle hallatára. Továbbá van-e tudomása arról, hogy Haydin Imre főszolgabíró a kiszuezaújhelyi Markovics-párti választókat egész a 17 kilométernyi távolságban fekvő Budatin községig, daczára annak, hogy a szekerek készen állottak, csendőrök által gyalog kisértette és nem engedte meg a betegeket és öregeket sem kocsira ülni? Végűi van-e tudomása arról, hogy a választást megelőző napon, midőn a Rossival-párti választók Budatinban összpontosíttattak, az egyes községbeli szavazókat 'csendőrök fedezete alatt szállították be? 2. Ha minderről még nincs tudomása a t. belügyminiszter úrnak : szándékozik-e az általam megnevezendő tanúk kihallgatása mellett, pártatlan vizsgálat útján tudomást szerezni. 3. Szándékozik-e ezen, maga a hatósági személy által látott, tűrt, sőt valószínűleg insczenált és szabad országban megttírhetetlen botrányt szigorúan megtorolni ?«
