Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-224

224. országos ülés 1898. január 25-án, kedden. 45 ítélőképesség legmesszebb menő valószínűségi határát elérik. Erre nézve azonban biztos számadatokat csak a zárszámadási jelentésekben találunk, ha a mostani és előbbi kormányok által összeállí­tott költségvetések hogy úgy mondjam való­színűségi számadásait úgy a bevételekben, mint a kiadásokban egybevetjük és összehasonlítjuk a zárszámadási jelentének biztos számadataival. Ha e szempontból kiindulva az utolsó ki­lencz évi időszakot tartjuk szem előtt, azt ta­láljuk, hogy például 1888-ban a bevételek költség­vetési előirányzat szerint emelkedtek 332,647.731 forintra, a zárszámadási tényleges bevételek pedig 387,900.000 forintra, tehát 55,312.269 forinttal több folyt be. 1890-ben a költségvetési előirányzati be­vétel 355,306.592 forintra emelkedett, a tényle­ges zárszámadási bevétel pedig 420,173.000 forintra, tehát a több-bevétel volt 64,866.408 forint. 1892-ben a költségvetési előirányzott be­vétel kitett 397,523.636 forintot, a zárszámadási tényleges bevétel pedig 436,742.000 forintot, tehát a bevételtöbblet volt 39,218.364 forint. 1894-ben a költségvetési előirányzott be­vétel volt 465,303.942 forint, a zárszámadási tényleges bevétel pedig 516,469.000 forint, tehát bevételi többlet volt 51,165.058 forint. 1896-ba.n a költségvetésben előirányzott be­vétel volt 473,060.000 forint, a zárszámadási tényleges bevétel pedig 504,330.370 forint, tehát a bevételi többlet volt 31,270.370 forint. Ezen általam felhozott időszakban a zár­számadási bevételek minden esztendőben nagyob­bak voltak a költségvetési előirányzati bevéte­leknél. Nézzük ezen időszakban már most a költ­ségvetési előirányzati kiadásokat egybevetve a zárszámadási tényleges kiadási tételekkel és ak­kor látjuk, hogy 1888-ban a költségvetési elő­irányzott kiadás volt 345,090.847 forint, a zár­számadási tényleges kiadás volt 362,043.000 forint, tehát az előirányzottnál 16,952.153 fo­rinttal több. 1890-ben a költségvetési előirányzott ki­adás volt 355,815.493 forint, a zárszámadási tényleges kiadás volt 386,302.000 forint, tehát az előirányzottnál 30.487.000 forinttal több. 1892-ben a költségvetési előirányzott ki­adás volt 397,508.911 forint, a zárszámadási tényleges kiadás volt 417,634.000 forint, tehát az előirányzottnál 20,126.000 forinttal több. 1894-ben a költségvetési előirányzott ki­adás volt 465,192.254 forint, a zárszámadási tényleges kiadás pedig 518,234.000 forint, vagyis az előirányzottnál 53,041.746 forinttal több. 1896-ban a költségvetési előirányzott ki­adás volt 473,000.000 forint, a zárszámadási tényleges kiadás pedig 501,828.918 forint, vagyis az előirányzottnál 28,828.918 forinttal több. Mi következik ebből, t. képviselőház? Nem az, a mit Horánszky Nándor t. kép­viselőtársam állít, hogy a költségvetés nem reális, nem őszinte, és hogy a deficzites évek­hez közeledünk, mert az általam jelzett minden esztendőben a bevételek költségvetési előirány­zata néhány millióval kisebb a tényleges zár­számadási bevételeknél. Igaz, hogy ezzel szem­ben a zárszámadási tényleges kiadások is emelkedtek és nagyobbak voltak a költségvetés­ben előirányzott kiadásoknál, de ezen nagyobb kiadások visszavezethetők egyrészt a több-bevé­telre, másrészt az év folyamában a törvény­hozás által megszavazott törvények és intézke­dések által megkívánt nélkülözhetlen kiadásokra. És ha már most — hogy annál tisztábban lássuk, hogy Horánszky Nándor t. képviselő­társam állításai mit étnek — ezen kilencz évi időszakban összeadom a zárszámadási tényleges nagyobb bevételeket és ezekkel szembe állítom a zárszámadási tényleges kiadásokat, azt ta­lálom, hogy a tényleges bevétel volt a zár­számadási kimutatások szerint, 1888—1896 végéig 4.121,000.000 forint, míg a tényleges kiadás volt 3.965,829,000 forint, tehát a mérleg ezen kilencz év alatt, a zárszámadási tényleges kiadásokon fölül még mindig 150 millióval nagyobb tényleges bevételt mutat ki. Ha ezen számadási műveletet a költségvetési bevételek és kiadások között viszszük keresztül, azt találjuk, hogy ezen időszak költségvetési előirányzati bevételei 3.698,713.000 forintra, előirányzati kiadásai pedig 3.717,089,000 forintra emelkedtek, tehát ez időszakban az egymást fel­váltó pénzügyminiszterek összesen 1888/9 és 90-ben 19,093.169 forintnyi hiányt és 1891-től 1896 ig 679.216 forintnyi fölösleget helyeztek kilátásba, mig a tényleges zárszámadási eredmény 150 millió forinttal több bevételről tesz tanúságot. De ha csak a pénzügyminiszter úr által 1896-ra összeállított költségvetést és az ezen évre szóló zárszámadási tényleges tételeket tesz­szük vizsgálat tárgyává, meg fogunk győződni arról, hogy az állampénztári bruttó-bevételek 504,330.370 forintot, a bruttó-kiadások pedig 501,828.913 forintot tettek ki. Az 1895-iki 15,023.497 forint felesleggel szemben a mostani 1896-iki zárszámadási év csak 2,501.457 forint felesleget tüntet fel és így 12,632.040 forinttal ugyan kedvezőtlenebbnek látszik ez év kezelési mérlege az előző évinél, de ezen kedvezőtlenség csak a beruházások következménye, a székely vasutak, az államvasút! beruházások, továbbá az előző évet még nem terhelő Vaakapuszabályozás jelentékeny össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom