Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-240

240. országos ülés 1898, február 14-én, hétfőn. 415 lap vagy füzet szétküldöztetik, annak egy példánya a bejegyzett felelős személy aláírásával a helybeli hatóság elnökénél tétetik le.« Ma a helybeli hatóság elnökét az ügyészség helyettesíti. A 22. §. így szól: »A bűnvizsgáló bíró a vád feladása után a nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásról rendes jegyzőkönyvet készít.« Ennek kiegészítésére szolgál, de szorosan keretében marad a köteles példányokról szóló 1897 ; XLL törvényezikk, melynek 15. §-a felhatalmazza a kormányt, hogy a köteles példányok mikénti kezeléséről rendelettel intézkedjék. E rendelet, megint szorosan a törvény alapján, megjelent 5720. szám alatt és annak 11. §-ra részletesen körülírja, hogy az időszaki lapokat illetőleg e köteles példányok beszolgáltatása miként történjék. Ha a kormánynak a 48-iki törvény módot ad arra, hogy az által, hogy a sajtószabadságot ad abszurdum vezettetni megengedi, a sajtószabadságot a maga egészében fentartsa és megóvja, akkor a kormány csak kötelességet teljesít, ha gondoskodik arról, hogy az állam közegei az 1848-iki törvény keretében, de éberséggel, buzgalommal és fáradságot nem ismerve, a czéít biztosító gyorsasággal járjanak el. Visontai Soma: (Zaj. (Halljuk! Halljuk!) Mit akarnak csinálni? Darányi Ignácz földmívelósügyi miniszter: Kérem a hivatkozott rendelet 11. §-a a törvény értelmében intézkedik arról, hogy a köteles példány a szétküldéssel egyidejűleg beadandó. Ha tehát intézkedés történik aziránt, hogy az ügyészség és a vizsgáló-bíró rögtön eljárhasson, akkor igenis a vizsgálóbíró még zár alá veheti a lapot oly időben, mielőtt az illető sajtótermék Budapestről expediállatott, vagy a vidéki postán kiosztatott volna. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Természetes, hogy ezen lefoglalás és záralávétel, a mint már múltkori beszédemben mondtam, csakis bírói határozat alapján történhetik és a felett csak az esküdtszék ítélhet. Már engedjenek meg a t. képviselő urak, de az 1848-iki törvényhozásról azt feltételezni, hogy zúglapoknak ilyen lazítása és izgatásával szemben egészen fegyvertelenül akarta volna az államot Nagyni, feltételezni nem lehet és nem is szabad. (Úgy van/ jobbfelöl.) Már most, t. ház, áttérek gróf Apponyi Albert igen tisztelt képviselő úr beszédének azon ; részére, a melyben az agrárszoezializmussal foglalkozott. És itt előre bocsátom, hogy azt hiszem sem a t. képviselő úr talán tíz év előtt, sem más nem birt azon látnoki ihlettel, (Derültség balfelöl,) hogy az agrárszoczializmust Magyarországon megjövendölje, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) mert — ha nem csalódom, — a mikor az igen tisztelt képviselő ár itt e kérdéssel foglalkozott, akkor inkább az ipari szoczializmusra, a melynek nemzetközi jellege van — tekintett. (Igás! jobbfelöl.) Az agrár szoczializmus egy specziális, helyenként és országonként változó baj, a mely időnként jelentkezett más országokban is, és remélem, minálunk is átmeneti jellegű lesz. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon: Csak az a kérdés, hogy meddig tart! Halljuk! Halljuk!) T. ház! Ezek előrebocsátása után abban helyeslem az igen tisztelt képviselő úr álláspontját, hogy megkülönböztetést tett a pillanatnyi iutézkedést tett a pillanatnyi és az állandó rendezés szempontjából szükséges intézkedések közt. Az igen tisztelt képviselő úr mint pillanatnyi intézkedést jelezte, hogy a kormány tartozik behatóan az inség-ügygyei foglalkozni és tartozik a személy- és vagyonbiztosság feutartásáról gondoskodni. E részben a kormányt semmi szemrehányás nem illetheti. A mi a másik részét illeti az igen tisztelt képviselő úr eme tételének, hogy tudniillik tartozik a kormány a bajok állandó orvoslásáról is lehetőleg gondoskodni, ebben is igaza van. Kijelentettem minapi beszédemben, hogy a kormányi és törvényhozási intézkedések hosszabb sorozatára lesz e végre szükség. (Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Én ugyan azt tartom, hogy az igen tisztelt képviselő úr nemcsak ez irányban, de az általános politika tekintetében is túlsötéten lát. (Derültség balfelöl.) De ez nem tartóztat attól, hogy elismerjem a kormány azon kötelességét, mely szerint ezen agrárszoczialista mozgalmakat, a melyek — mint már minapi beszédemben jeleztem — jelenségeikben, de okaikban is meglehetősen eltérők, a legélesebb figyelemmel kisérje. (Halljuk! Halljuk!) De a t. képviselő úr nem maradt meg ez állításánál, hanem egy lépéssel tovább ment. (Mozgás balfelöl. Halljuk!) Az igen tisztelt képviselő úr hozzátette, hogy nem kivan e tárgygyal most tüzetesebben foglalkozni, már csak azért sem, mert nincs bizalma a kormány iránt, és nincs bizalma ezen kérdések megoldása tekintetében, jelen összealkotásában, a parlament iránt sem. (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Hát, t. ház, a mi a kormány iránti bizalmatlanságot illeti, ez nem lesz meg, erre el voltam készülve. De ha a képviselő úr maga is hangsúlyozza, hogy a szocziális kérdés megvitatásánál a jelen időpontban bizonyos óvatosság indokolt, akkor kérdem: helyes-e jelenleg a parlament tekintélyét érinteni. (Úgy van! (Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a szélső baloldalon. Halljuk!