Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-223

m 823. országos fllés 1898. Jann&r 32-én, szombaton. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Múlt év deczember 11-én Rakovszky István képviselő úr (Nagy mj. Halljuk ! Halljuk!) következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »1. Van-e tudomása a t. miniszter urnak arról, hogy báró Kloeh Károly, Czigler Gyula, Illucsil Kajetán, Raska József, Janeesek Antal, Fiiéul József, Biza János, Bednár Arnold, ifj. Rada Ignácz, Khade Géza, Cselkó Jenő, Mednyánszky László, Csőry István és Garay Lajos ellen a várnai választás alkalmával elkövetett többrendbeli bűntettek és vétségek miatt a trencséni kir. torvényszéknél btínfenyítő feljelentések történtek, a melyekre nézve a kir. törvényszék 1505—Bt./l897. szám alatt még folyó évi márczius 30-án a nyomozást elrendelte és daczára annak, hogy azóta kilencz hónap elmúlt, a végtárgyalást még mai napig sem tűzte ki? 2. Ha igen, kész-e a t. miniszter úr törvényes jogával élni és tekintettel ezen bűnügy fontosságára, ennek elintézését sürgősen és soron kívül elrendelni ? 3. Ha nincsen tudomása, kész-e miniszter úr magának meggyőződést szerezni?« Ez az első cziklusa a kérdésnek. Ezen interpelláczió folytán felhívtam a törvényszéket, hogy ez ügy tényállásáról hozzám kimerítő jelentést tegyen és a mennyiben az ügy további folyamát az iratok felterjesztése nem akadályozza, egyszersmind az összes iratokat terjeszsze fel, hogy az ügyet alaposan megvizsgálhassam. Ezen iratokat a királyi törvényszék felterjesztvén, ebből a tényállást a következőkben állapítottam meg : Igaz, többrendbeli feljelentés történt. A trencséni királyi törvényszék 1897. márezius 25 én volt. abban a helyzetben, hogy ezen feljelentések alapján az első törvényes intézkedést, tudniillik hogy az iratokat a vizsgálóbírónak kiadja vizsgálat és nyomozás eszközlése végett, megtörtént. 25-én érkeztek az iratok és a törvényszék már 30-áu megtette ezen intézkedést, úgy, hogy április 8-án az iratok már a vizsgálóbíró kezében voltak és a nyomozást és vizsgálatot megkezdhette. A törvényszéknek ebben az ügyben még eddig további intézkedést tenni módjában nem volt. Ennyi az, a mit a törvényszék eddig ezen ügyben tett és én azt hiszem, h >gy akkor, a midőn a márezius 25-én hozzá érkezett iratokat már a következő hónap 8-án a vizsgálóbíró kezébe juttatta, mulasztást el nem követett. Az április 8-án megkapott iratok alapján a vizsgálóbíró a vizsgálatot és a nyomozást azonnal megindította és azt szakadatlanul folytatva, 1897. október 26-án az ügyésznek bemutatta abból a czélból, hogy az ügyész indítványát megtehesse. A nyomozás, illetve vizsgálat e szerint hat és fél hónapig tartott; de ha tekintetbe veszszük, hogy 33 bűneset volt feljelentve, ha tekintetbe veszszük, hogy a feljelentők száma is nagyobb, hogy a terheltek száma összesen 14 és hogy ebben a bűnügyben körülbelül 180 tanút kellett kihallgatni, ha tekintetbe veszszük, hogy ennek a vizsgálatnak és nyomozásnak az időszaka a nyári időre esett, a midőn az ezen ügyben kihallgatni kellett tanúk és érdekelt felek mezei munkával voltak elfoglalva, egyrészt munkakeresés szempontjából az ország minden részében szétment, hogy továbbá a vizsgálóbírónak ebben az ügyben számtalan megkeresést kellett intézni megyei hatóságokhoz, szolgabi'.óságokhoz, különböző járásbíróságokhoz éá hogy a tanukat sok esetben ismételve kellett behívni, míg megjelentek, hogy a megkeresésekre adott válaszok napokig, sőt hetekig késtek, ha tekintetbe veszszük azt is, hogy ezen időszakra esik az alsó biróságokban beállni szokott juriszticzium, illetve az az időszak, midőn a bírák a törvény által nekik biztosított hatheti szabadságidőt rendszerint kivenni szokták, úgy hogy a vizsgálóbírónak ennek a monstruózus vizsgálatnak a teljesítésére több mint öt hónap rendelkezésére nem állott: kétségtelen, hogy ebben az ügyben a vizsgálóbíró részéről semminemű mulasztás, semminemű oly hanyagság, a mely miatt őt fegyelmi vizsgálat útján felelősségre lehetne vonni, el nem követtetett. A képviselő úr azt kérdezi, hogy hajlandó vagyok-e utasítani a bíróságot, hogy e«t az ügyet soron kivül intézze el. Ezt nem tehetem, mert ez nem tartozik a hatáskörömbe. Azokat az ügyeket, a melyeket a bíróság soron kivííl kell, hogy elintézzen, törvény és törvényen alapuló rendeletek állapítják meg. Hiába utasítja a miniszter « bírót arra, hogy egyik-másik specziális ügyet soron kívül intézzen el, a bírónak joga volna ezt megtagadni. De különben az elmondottakból következik, hogy addig sem a törvényszék, sem a vizsgálóbíró mulasztást, hanyagságot el nem követett, hogy ezen összes iratok áttanulmányozása mindenkit meggyőzhet arról, hogy a vizsgálóbíró szakadatlanul a kellő időszakokban a szükséges intézkedéseket megtette elég sürgősen, úgy, hogy még annak szükségét sem látom, hogy a törvényszéket ezen ügyben gyorsabb intézkedésre utasítsam, mert meg vagyok győződve, hogy a trencséni törvényszék, a mely különben is kurrensben van, ezen ügyben semmi mulasztást elkövetni a jövőben sem fog. Október 26-án kapta meg az ügyész az iratokat azon utasítással, hogy törvény szerinti indítványát tegye meg. Az ügyész az indítványt az interpelláczió beadásával csaknem egyidejűleg, deczember 14-én tette meg. Polczner Jenő*. Három hónap kellett ehhez ! (Zaj.)