Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-230

280. országos ülés 1898. február 1-én, kedden. 197 egyéneket segélyző pénztár, é» ezekre az illetők a magíik filléreiből fizetnek be, a vezetők pedig mindenesetre előbbi életmódjukat meghaladó kényelemmel élnek és zsákmányolják ki a többi munkásokat, (Úgy van! Úgy van!) Ezért sokkal nehezebb nálunk a szoezializmus problémájának úgy a közgazdasági, mint más téren való megoldása. Különben azt hiszem, hogy ebben nekem a felszólaló képviselő úr is igazat fog adni, hogy ennek a kérdésnek közgazdasági téren való megoldása, vagy a megoldásnak csak megközelítése sem éretett el, mondhatnám olyan az, mint a qüadratura eirculi. Minálunk azonban az a sajnálatos, hogy úgy mint minden izgatásnak, a szoczialista izgatásnak is az az egyedüli eredménye, hogy szemeik előtt a földbirtokos úgy van odaállítva, mint egy úri naplopó, mint az ő birtokukat bitorló egyén. A ki nekem nem hiszi, itt van két újság, A Földmívelő; az egyiknek Várkonyi, a másiknak Csizmadia a szerkesztője, ezekben mindenütt úri naplopókra 1 s a nagy földbirtokokat bitorlóról van szó. Ez az a fok- és íázmérő, a melylyel a paroxizmust legjobban ítélheti az orvos. Ezt lehet kétségbevonni, de megezáfolni nem. (Úgy van! jobbfelöl.) Ebben látom én a legnagyobb veszélyét a kérdésnek és ha nem sikerül nekünk a népet megnyugtatni, akkor nem is segíthetünk a bajon ; a megnyugtatás pedig nem történhetik másképen, mint hogy felvilágosítják arról, hogy mi itt a valódi tendenczia. (Úgy van! Úgy van/) Épen ebből a szempontból hibáztatom én az olyan irányú felszólalást, minő a Pichler Győző képviselő úré, a ki a rendőrség tekintélyét akarja leszállítani, valamint Visontai Soma képviselő úrét, a ki az egyéni szabadságnak olyan messzetúlmenő védelmére vállalkozott. Visontai Soma í Mert a derest nem akarom ? Perczel Dezső belügyminiszter Í De nemcsak az egyik, hanem minden irányban védelmet kell szolgáltatni az egyénnek. Gr. Zichy Aladár: Még egyetlen egy izgatót sem fogtak el. Fogják el az izgatókat! Perczel Dezső belügyminiszter: Visontai Soma képviselő úr bizonyos egyesületek alapszabályainak a bemutatási záradékkal való ellátását illetőleg tett kérdést és hivatkozott arra, hogy vannak bizonyos simlik, vagy bizonyos szólásmódok, melyek szerint egyik esztendőben ezen, a másikban azon okból nem látják el ezen alapszabályokat a jóváNagyási záradékkal, és azt kérdezi, mondjam meg őszintén és nyíltan, hogy ha majd helyesírási hibák nélkül terjesztik fel, jóváNagyom-e az alapszabályokat. Megfordítom a kérdést. Mondja meg a ház szine előtt őszintén és nyíltan Visontai Soma képviselő úr, vájjon azoknak az egyesületeknek csakugyan az Önképzés és a mimkásképzés-e a czélja? (Igaz! Úgy van !) ölay Lajos : Ebben igaza van! Perczel Dezső belügyminiszter: Lehet-e ezt várni analfabétáktól, oly emberektől, a kik a nevüket nem tudják aláírni, hanem aláírják azon bizonyos, így kezdődő simlit: »Öntudatára ébredvén annak, hogy az államfentartó elem mi vagyuak«, a melyet szajkó módra mondanak el, s a melyek, nem tudom, talán fotográfiai úton vannak sokszorosítva, 72 nevet egy kézzel iratnak alá s az is rosszul van irvaV Képzelhető-e, hogy ezek önmagukat vagy családtagjaikat képezni akarják, hogy olvasni akarják a magyar irodalom kiváló termékeit, hogy népszerű felolvasásokat fognak rendezni és így fogják fel a munkásképzést ? Minden alapszabályban benne van, hogy nem szabad a gyűléseket korcsmákban, nyilvános vendéglőkben tartani és mégis ez ellen vétenek legtöbbször. Nagyon jó az elővigyázat, de azért megvallom, álláspontom az, hogy jobb szeretem a világosan, a felszínen történőket, mint a bujkálásokat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez vezetett akkor is, — daczára annak, hogy az ellenkezőt veti szememre a képviselő úr, — midőn bizonyos törvényhatóságok területére nézve a felfüggesztve volt gyűlési és egyesülési jogot, melyet elődöm függesztett volt fel, ismét helyreállítottam. Nálunk nincs törvényben meghatározva az egyesülési, a gyülekezési jog fogalma; nincs megmondva, hogy tiz ember még lehet együtt egy magánházban, de ha tizenkettő van együtt, az már gyülekezés. Azért helyreállítottam Csongrád, Békés és Csanád megyék területére a szabad gyülekezést és itt is az alapszabályok tekintetében, a hol csak lehet, a legliberálisabb álláspontot foglalom el. Mert alapszabályokkal bíró, tehát nyilt hatósági ellenőrzés alatt álló egyesület sohasem lehet a közrendre oly ve szély es, még ha a közrend ellen irányuló intencziók vannak is az illető tényezők gondolatában, mintha titkon, lappangva működnek. (Helyeslés jolbfelől.) A torontálmegyei Ó-Telek községből felhozott esetről, hogy a rendőrség ott többeket egy jelvény használata miatt elfogott, deresre fektetett és vert volna, tudomásom nincsen; sem az illetők részéről, sem más részről panasz hozzám nem érkezett. Ugyanezt mondhatom a Pichler Győző képviselő úr által az államrendőrségre felhozott esetről is. Pedig ha őt csakugyan a rendőrség iránti rokonszenv vezérli, többet használna úgy ennek, mint a konkrét esetben szereplő feleknek is, ha hozzám fordul akár hivatalos úton felebbezéssel, vagy panaszszal, vagy pedig magánúton bizalmasan mint képviselő. Biztosítom a háznak bármely oldalán ülő kép-