Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-229

152 229. országos ölés 1898. január 81-én, hétfőn. tikailag teljesen kimerítő jelentést terjeszszenek a törvényhozás elé vagy legalább a belügyminiszter úr útján a képviselőház elé. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugyanezzel a tétellel kapcsolatban bátorkodom felhívni az igen tisztelt miniszter úr figyelmei arra, hogy míg a múlt költségvetésbe fel volt véve a zenetanításra — vagyis, ha jól emlékszem, a költségvetésben ez a tétel úgy szerepel, mint operaénekesek és énekesnők kiképzésére szolgáló összeg — egy bizonyos összeg, habár kevesebb, mint az előző évben; ha jól tudom, két év előtt 8000 forint, tavaly pedig 5000 forint volt felvéve a költségvetésbe, most pedig semmi sincs felvéve. Bocsánatot kérek, a költségvetésnek helyessége szempontjából is megkívánhatja a törvényhozás, hogy ha egy ilyen fontos tételt, a melyről majdnem minden évben vita folyik és a mely tételhez a t. miniszter úr oly nagy várakozásokat fűzött a nemzeti zene- és énektanítás fejlesztése szempontjából, hogy ha ilyen tételt most egyszerre a kormány kiNagy, akkor legalább az indokolásban egy szóval tétessék említés róla, hogy miért van kiNagyva? Perczel Dezső belügyminiszter: Az már két év előtt el lett határozva! Visontai Somai Az idén nincs felvéve. Lehetséges, hogy talán tévedek, azonban az az ok, a mit a t. miniszter úr mond, hogy két év előtt lett elhatározva, mégsem elegendő ezen tétel kiNagyásának megmagyarázására, mert azóta új országgyűlés van együtt s ennélfogva a mostani törvényhozás tagjai is megkívánhatják, hogy tájékozást nyerjenek az iránt, hogy a múlt évben a költségvetésbe felvett tétel miért van kiNagyva? Egyebekben annál is inkább szükséges ennek megindokolása, mert hiszen a múlt költségvetés tárgyalása alkalmával épen a körűi forgott a vita, hogy bírálatot gyakoroltak és kifogást tettek az iránt az ellenzék részéről, hogy a t. miniszter úr az előző évben felvett tételt leszállította, és úgy tudom, az ellenzék majdnem minden részéről megjegyzés tétetett abban az irányban, hogy ezen tételt nem leszállítani, hanem inkább szaporítani kellene abból az okból, hogy minél jobban dotálni lehessen a nemzeti zene fejlődését és az operaház tagjainak zenei kiképzését. Ugyanezen tétellel kapcsolatban engedje meg a t. ház, hogy bár a vidéki színészet más tételként szerepel a költségvetésben, erre vonatkozólag már most egy-két megjegyzést tehessek. A t. belügyminiszter úr, ugyancsak tegnapelőtti felszólalásában (Zaj jobbfelől. Elnök csenget.) reflektált azon határozati javaslatomra, melyet a múlt évben benyújtottam a vidéki színészet rendezése iránt s a melyet épen azért vontam viszsza, mert a t. miniszter úr akkor egyebek közt kijelentette, hogy a vidéki színészetet nagyobb figyelemben részesíti és hogy a maga részéről annak rendezésére mindent elkövet. Nem tartózkodom kijelenteni, t. ház, hogy a t. belügyminiszter úr elismerési érdemel azért, hogy ezen igéretét beváltotta és az előmunkálalatokat megtette arra nézve, hogy a vidéki színészet helyes irányba tereitessék, éä hogy az ország kötelességét ezen színészi testület iránt a hazafiság által kötelezett módon megtegye. Tény az, hogy már a múlt országgyűlési vitánál az országos szülészeti egyesületnek egy memoranduma volt a t. miniszter úr előtt, azonban ismertetésemben már akkor is kijelentettem, hogy habár tökéletesen helyes nemzetiségi és kulturális szempontból az a rendszer, hogy ily országos kerületek létesíttessenek az országban, mégis, mivel nagyobb bírálat fért egyik vagy másik tételéhez, nagyon helyes, hogy a t. miniszter úr ezt most már a maga teljességében bírálat tárgyává tette és olykép alakította át, hogy az az egész színészetnek javára váljék. Még azt is vagyok bátor megjegyezni, hogy az ügy érdekében állana, ha a t. miniszter úr a mai tervezetét, a melyet szives volt igen röviden, csak a ezímei szerint ismertetni, szives volna talán a szakkörökkel megismertetni, vagy kinyomatva mindazoknak, a kiket érdekel, kézbesíteni, mert, azt hiszem, semmisem áll útjában annak, hogy azok is, a kik talán nincsenek abban a helyzetben, hogy majdan ezen terveknek törvénynyé emelésében résztvegyenek, szakbeli fejtegetéseikkel vagy tájékozottságukkal hozzájáruljanak ezen tervezetnek helyes megoldásához és a vidéki nemzeti színészetnek az ország érdekében fekvő kifejtéséhez és szervezéséhez. Remélem, hogy azt már most kilátásba helyezheti a t. miniszter úr, hogy ezen országos körök és kerületek szerint szervezendő vidéki színészetre vonatkozólag az állam felügyeleti jogát és támogatását gyakorolni fogja, és be fog következni, hogy a nemzetiségi vidékek, habár nagyobb áldozatok árán is, kellő támogatásban részesíttessenek. Mert abban igaza van Major Ferencz t. képviselőtársamnak, hogy habár a nemzeti kultúra azon idők óta, mióta Magyarország az elnyomatást volt kénytelen a kényuralomtől elszenvedni, nagyobb arányokban fejlődött is, mégsem fogja tagadhatni senki, hogy a nemzeti és különösen a vidéki színészet az, a mely nemzetiségünk és nyelvünk tekintetében a leghathatósabb tényezőt képezi arra nézve, hogy a nemzetiségi egység és kultúra fejlődjék és megszilárduljon. Ezeket voltam bátor tisztelettel negjegyezni. A mi pedig a vidéki színészet tételét illeti,