Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-226

94 22fl. orwigos ülés 1898. január 27-éu, esfltSrtSkffn. felfogásom szerint nem rankünről, nem elégedetlenségről, nem személyi szempontokról van szó, hanem az illetőnek közjogi fejtegetései nem feleltek meg annak, a mivel én óhajtottam és hittem, hogy Magyarország érdekeit ott künn képviseli. (Helyesléi jobbfelöl.) Igaz, hogy könyvet is adott ki, de megjelent munkája nem elégített ki engem, a magyar közjog szempontjából: ezért láttam szükségesnek vele a viszonyt megszüntetni. Hock János: Mert sokkal hazafiasabb a felfogása, mint a miniszterelnök úré! (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj és mozgás jóbbfelól.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Ha Hock János képviselő úr lesz miniszterelnök, ezen 50.000 forintot fel fogja használhatni a maga tetszése szerint és akkor azokat a felfogásokat érvényesítse, (Élénk helyeslés jobb felől.) de addig, a mig az én rendelkezésemre áll azon 50.000 forint, már mégis csak az én felfogásom érvényesítésére fogom azt felhasználni. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől. Zaj bálfelöl.) Sajnálom, hogy ezen ügy itt felvettetett, mert tisztességes emberről van szó, értelmes emberről és olyan emberről, a ki irodalmi munkásságával Magyarországnak sok hasznot tett; de speeziális esetről van szó, bizonyos közjogi tételek felállításáról, melyeket nem helyeselvén, a viszonyt vele megszüntetendőnek tartottam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Nem tartom lehetőnek, hogy ezen kérdést itt akár a személyt illetőleg, akár a részleteket illetőleg tárgyaljuk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hock János: Hát miért hozta elő a miniszterelnök úr? (Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök: Kivan még valaki szólani e tárgyhoz? Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Kérdem, megszavazza-e a ház a tételt 1 (Igent Nem!) Kérem azokat, a kik megszavazzák, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház megszavazza. Perczel Béni jegyző (olvassa): A fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó és személyzete költségei: Személyi járandóságok 31.150 forint. Elnök: Megszavaztatík. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 10.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Rendelkezési alap 200.000 forint. RakoTszky István jegyző: Lukáts Gyula! (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Miről van szó ?) Elnök ,' Kérek csendet, épen azon az oldalon van zaj. A rendelkezési alapnál vagyunk. Lukáts Gyula: T. ház! Tudom, hogy a rendelkezési alapra előirányzott 200.000 forint, valamint az informatív alapra előirányzott 50.000 forint a zárszámadásokban nem szokott elszámoltatni. Azonban a ki tudja ezen tételek rendeltetését, kevés fáradságába kerííl, meggyőződnie arról, vájjon oda lett-e elköltve, a hová szánva van. Úgy az informatív alapra felvett pénz, mint a rendelkezési alap, — tudjuk — a külföldi sajtó informálására szükséges. Oda is kell. Hock Jánost, barátom most rámutatott arra, hogy ennek a nyomát nem látja a franczia sajtóban. Hát, t. ház, nem látom ennek a nyomát sehol sem. Nekünk most ország-világ előtt tiltakoznunk kellene ama vádak ellen, a melyeket elég jogtalanul hangoztatnak román agitátorok európaszerte. Ezeknek a vádaknak legalkalmasabb talaja volt számukra Olaszország. .Már évekkel ezelőtt figyelmeztettem a t. kormányt arra, hogy tegyen valamit az olasz sajtó informálására. Nagy munkát végzett, a ^mennyiben évenként két-három ezikket íratott Óváry Lipóttal, de azt hiszem, ez a két-három czikk még korántsem abszorbeálta ezt a 200.000 forintos tételt. Áz utóbbi időben a román agitáezióban fordulat állott be. A román törekvéseket az olasz sajtóban egy tehetséges fiatal olasz zsurnaliszta Fleva — vagy Fává — nem tudom, hogy mi a neve . . . Thaly Kálmán: Fává! Lukáts Gyula: . . . szokta ismertetni. Az utóbbi időben ez az úr meggyőződött arról a hamis álláspontról, a melyet eddig elfoglalt, meggyőződött arról a nem tiszteletreméltó szerepről, a melyet olasz agitátorok fejtenek ki európaszerte, most frontot csinál, s az olasz sajtóban megpróbálja az igazságot bemutatni. De egymagára van Nagyva, mert az a 20.000 forint nem arra költve, a mire költeni kellene, hanem — valljuk be — az igen tisztelt kormány hűséges híveinek . . . Endrey Gyula: Rokkant mamelukoknak! (Derültség a szélső baloldalon.) Lukáts Gyula: . . . rokkant mamelukoknak (Derültség.) a felsegélyezésére. Más adatot is mondhatok kiegészítéséül annak, a mit Hock János i képviselőtársam mondott. Talán az igen tisztelt miniszterelnök úr is tudja, hogy Amerikában a kivándorolt magyar alattvalók száma több százezerre rug. Ezeknek a legnagyobb kontingensét a tótok adják. Tisztán orosz pénzből egy pánzláv tót lapot alapítottak, nem tudom, melyik amerikai városban! Endrey Gyula: Kopenhágában! (Derültség.) Lukáts Gyula: Evvel szemben a saját erejükre támaszkodva néhány lelkesebb tót atyafi