Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-212
350 212. országos ülés 1898. január 7-én, pénteken. helyen tűzessék ki. (Általános helyeslés.) Ezt tehát a ház elhatározza. Most következik a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslatra vonatkozó főrendiházi módosítás (írom. 140, 300) tárgyalása. (Zaj.) Kérek csendet, t. ház, foglalják el helyeiket. Kivan az előadó ár szólni? Buffy Pál, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! Á főrendiház a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat tárgyában a következő módosításokat tette. A 2. §-nál a t. ház a következő szöveget állapította meg (olvassa): »Többféle elnevezéssel biró községek hivatalos nevének kijelölése, azonos elnevezésű községeknek előnévvel, vagy új névvel ellátása, újonnan alakúit községek elnevezése és a község nevének megváltoztatása, nemkülönben a községnevek helyesírásának megállapítása a magyar kir. belügyminiszter hatáskörébe tartozik.« A főrendiház ezen szöveg harmadik sorába beékelte ezen szót: »hivatalos«, olykép, hogy most a törvény szövege így hangzik (olvassa): »A község nevének megváltoztatása, nemkülönben a hivatalos községnevek helyesírásának megállapítása a magyar királyi belügyminiszter hatáskörébe tartozik « Ez tehát olyan bővítése a törvényszövegnek, a mely az 1. §. inteoczióinak teljesen megfelel, és azért kérem, hogy ezen módosítást, illetve bővítést elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Nyegre László jegyző: Melczer Vilmos! Melczer Vilmos: T. ház! (Zaj.) Elnök: Kérem az urakat a jobboldalon, ne diskuráljanak! Melczer Vilmos: A községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat, a mely a főrendiház módosításaival és az azokhoz benyújtott bizottsági jelentéssel most újból a ház elé került, mélyreható nyugtalanságot és nagyfokú elkeseredést idézett elő a nem magyarajka állampolgárok körében, azoknál is, a kik a közügyeknek folytonos izgalommal és heves szenvedélyességgel való tárgyalását nem tartják egészségesnek az államélet üdvös fejlődésére. Tudom, t. ház, hogy e jelenségnek a törvényjavaslat összes rendelkezéseiből kifolyólag való tüzetes és beható taglalása a jelen alkalomból ki van zárva, mivel ezúttal csakis a főrendiház módosításairól van szó. Minthogy azonban ennek a törvényjavaslatnak képviselőházi tárgyalása politikai meggyőződésemet olyan ellentétbe hozta a szabadelvű párt álláspontjával, hogy a pártból való kilépés kötelességemmé vált, úgy hiszem, meg fogja engedni a t. ház, hogy kapcsolatosan az előttünk fekvő bizottsági jelentésnek azon tételével, hogy a törvényjavaslat rendelkezései a főrendiház módosításai mellett is megfelelnek azon czéloknak, a melyek a javaslatbaa kittízvék, általánosságban néhány szót elmondjak, tekintettel az imént kiemelt azon következményre is, a melylyel e javaslat képviselőházi tárgyalása addig elfoglalt pártállásomra nézve járt. Elnök (csenget): Maga a képviselő úr kiemelte, hogy itt jelenleg a főrendiházi módosítványról van szó, nem pedig a törvényjavaslat általános tárgyalása van napirenden. Kérem, legyen szíves ehhez tartani magát. Vagy a házhoz kérelmet akar intézni? Melczer Vilmos: Én kérelmet akarok tetézni a t. házhoz, legyen szíves megengedni, hogy egész röviden előadjam, hogy milyen nézetekkel vagyok abban a helyzetben, hogy hozzájáruljak a főrendiház módosításához! Elnök: A házszabályok 155. §-a szerint az illető képviselő úr eltérhet a napirendre kitűzött tárgytól, ha a ház előzetes engedélyét birja. Megadja a ház az engedélyt? (Megadjuk!) Tessék! Melczer Vilmos: Köszönöm a háznak szíves engedélyét és kijelentem, hogy rövid leszek és csak néhány perczre veszem igénybe a t. ház türelmét. Ezen törvényjavaslat megítélésénél is, mely a nemzetiségi kérdést, a nemzetiségi jogokat mindenesetre érinti, én eleven államérzűlettel minden hátsó gondolat nélkül azon alapelv álláspontján vagyok, a mely a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : XLIV. törvényczikkben felállítva van és ekkép szól : az állam egysége, a kormányzat és az igazgatás gyakorlati lehetősége. Ez az alaptétel mindenesetre követelmény, de másfelől szerintem korlát is, határvonal is, oly értelemben, hogy a nemzetiségi törvényes és természetes jogok rovására olyan törvényhozási intézkedéseket tenni nem helyes, a melyek a felállított követelmény által indokolva ninesenek. És ha a javaslatban csupán arról volna szó, hogy az országban levő helységeknek az állam nyelvén való elnevezése körül hézag vagy zavar van, a melyet a törvényhozás útján meg kell szüntetni; ha csak arról volna szó, hogy az állam nyelvén megállapított községneveknek használata kötelezővé tétessék oly terjedelemben, a milyen terjedelemben kötelezővé van téve törvény által a hivatalos államnyelvnek a használata ; ha csak arról volna szó, hogy a helységneveknek az ügye egyáltalán i!y keretben rendezést találjon: ez ellen szerintem kifogást tenni nem lehetne. Ámde a törvényjavaslat világos czélzata szerint többről van itt szó: arról, hogy a hivatalos nevek használata kizárólagossá tétessék a közélet terén, sőt idővel kizárólagossá váljék a társadalmi életben is és hogy ily úton
