Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-212

350 212. országos ülés 1898. január 7-én, pénteken. helyen tűzessék ki. (Általános helyeslés.) Ezt te­hát a ház elhatározza. Most következik a községi és egyéb hely­nevekről szóló törvényjavaslatra vonatkozó főrendi­házi módosítás (írom. 140, 300) tárgyalása. (Zaj.) Kérek csendet, t. ház, foglalják el helyeiket. Kivan az előadó ár szólni? Buffy Pál, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! Á főrendiház a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat tárgyában a következő módosításokat tette. A 2. §-nál a t. ház a következő szöveget állapította meg (olvassa): »Többféle elneve­zéssel biró községek hivatalos nevének kijelö­lése, azonos elnevezésű községeknek előnévvel, vagy új névvel ellátása, újonnan alakúit közsé­gek elnevezése és a község nevének megváltoz­tatása, nemkülönben a községnevek helyesírásá­nak megállapítása a magyar kir. belügy­miniszter hatáskörébe tartozik.« A főrendiház ezen szöveg harmadik sorába beékelte ezen szót: »hivatalos«, olykép, hogy most a törvény szö­vege így hangzik (olvassa): »A község nevének megváltoztatása, nemkülönben a hivatalos község­nevek helyesírásának megállapítása a magyar királyi belügyminiszter hatáskörébe tartozik « Ez tehát olyan bővítése a törvényszöveg­nek, a mely az 1. §. inteoczióinak teljesen meg­felel, és azért kérem, hogy ezen módosítást, illetve bővítést elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Nyegre László jegyző: Melczer Vilmos! Melczer Vilmos: T. ház! (Zaj.) Elnök: Kérem az urakat a jobboldalon, ne diskuráljanak! Melczer Vilmos: A községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat, a mely a főrendiház módosításaival és az azokhoz be­nyújtott bizottsági jelentéssel most újból a ház elé került, mélyreható nyugtalanságot és nagy­fokú elkeseredést idézett elő a nem magyarajka állampolgárok körében, azoknál is, a kik a köz­ügyeknek folytonos izgalommal és heves szen­vedélyességgel való tárgyalását nem tartják egészségesnek az államélet üdvös fejlődésére. Tudom, t. ház, hogy e jelenségnek a tör­vényjavaslat összes rendelkezéseiből kifolyólag való tüzetes és beható taglalása a jelen alkalom­ból ki van zárva, mivel ezúttal csakis a főrendi­ház módosításairól van szó. Minthogy azonban ennek a törvényjavaslat­nak képviselőházi tárgyalása politikai meggyő­ződésemet olyan ellentétbe hozta a szabadelvű párt álláspontjával, hogy a pártból való kilépés kötelességemmé vált, úgy hiszem, meg fogja engedni a t. ház, hogy kapcsolatosan az előt­tünk fekvő bizottsági jelentésnek azon tételével, hogy a törvényjavaslat rendelkezései a főrendi­ház módosításai mellett is megfelelnek azon czé­loknak, a melyek a javaslatbaa kittízvék, általá­nosságban néhány szót elmondjak, tekintettel az imént kiemelt azon következményre is, a mely­lyel e javaslat képviselőházi tárgyalása addig elfoglalt pártállásomra nézve járt. Elnök (csenget): Maga a képviselő úr ki­emelte, hogy itt jelenleg a főrendiházi módosít­ványról van szó, nem pedig a törvényjavaslat általános tárgyalása van napirenden. Kérem, legyen szíves ehhez tartani magát. Vagy a ház­hoz kérelmet akar intézni? Melczer Vilmos: Én kérelmet akarok te­tézni a t. házhoz, legyen szíves megengedni, hogy egész röviden előadjam, hogy milyen né­zetekkel vagyok abban a helyzetben, hogy hozzájáruljak a főrendiház módosításához! Elnök: A házszabályok 155. §-a szerint az illető képviselő úr eltérhet a napirendre ki­tűzött tárgytól, ha a ház előzetes engedélyét birja. Megadja a ház az engedélyt? (Megadjuk!) Tessék! Melczer Vilmos: Köszönöm a háznak szíves engedélyét és kijelentem, hogy rövid le­szek és csak néhány perczre veszem igénybe a t. ház türelmét. Ezen törvényjavaslat megítélésénél is, mely a nemzetiségi kérdést, a nemzetiségi jogokat mindenesetre érinti, én eleven államérzűlettel minden hátsó gondolat nélkül azon alapelv állás­pontján vagyok, a mely a nemzetiségi egyen­jogúságról szóló 1868 : XLIV. törvényczikkben felállítva van és ekkép szól : az állam egysége, a kormányzat és az igazgatás gyakorlati lehető­sége. Ez az alaptétel mindenesetre követelmény, de másfelől szerintem korlát is, határvonal is, oly értelemben, hogy a nemzetiségi törvényes és természetes jogok rovására olyan törvényhozási intézkedéseket tenni nem helyes, a melyek a felállított követelmény által indokolva ninesenek. És ha a javaslatban csupán arról volna szó, hogy az országban levő helységeknek az állam nyelvén való elnevezése körül hézag vagy zavar van, a melyet a törvényhozás útján meg kell szüntetni; ha csak arról volna szó, hogy az állam nyelvén megállapított községneveknek hasz­nálata kötelezővé tétessék oly terjedelemben, a milyen terjedelemben kötelezővé van téve törvény által a hivatalos államnyelvnek a hasz­nálata ; ha csak arról volna szó, hogy a helység­neveknek az ügye egyáltalán i!y keretben ren­dezést találjon: ez ellen szerintem kifogást tenni nem lehetne. Ámde a törvényjavaslat világos czélzata szerint többről van itt szó: arról, hogy a hivatalos nevek használata kizárólagossá té­tessék a közélet terén, sőt idővel kizárólagossá váljék a társadalmi életben is és hogy ily úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom