Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-198
198. országos ülés 1897. deczember 16-án, csütörtökön. gy hanem az új viszony egy a két állam közt létrehozandó vámszerződés útján volna rendezendő. Ezt nemcsak Kossuth Ferencz t. barátom mondotta, hanem ez benne foglaltatik a függetlenségi párt határozati javaslatában is, benne foglaltatott még az 1886. évi hasonló irányú határozati javaslatban, a melyet én voltam szerencsés előterjeszteni. Tehát ez olyan politikai gondolat, a mely az egész országé és párté volt mindenkor. De, t. képviselőház, hol bírja Kossuth Ferencz t. képviselőtársam a garancziát arra, hogy Ausztria hajlandó velünk kereskedelmi szerződést kötni. Endrey Gyula: Az ő érdeke! Enyedy Lukács: Az ő érdeke még sokkal nagyobb mértékben az, hogy a közös vámterületet fentartsa, és daczára ennek engedtek egy helyzetet bekövetkezni, a melynek folyományakép 1898. évi január hó 1-én Magyarország jogilag az önálló vámterület alapján áll, engedtek egy helyzetet bekövetkezni, a melynek kibontakozását könnyű előre látni, és a mely aligha lehet más, mint a gazdasági különválás. De a midőn én érzem azt, hogy ha én önálló vámterületet akarok Ausztriával szemben berendezni, ha én tudom azt, hogy én gazdaságilag rendkívüli mértékben utalva vagyok azokra a hitelforrásokra, a melyeket hosszú évtizedek alatt kifejlődött viszonyoknál fogva ott élveztem, lehet-e észszerűen nekem szakítanom előre, mielőtt biztosítottam volna az országot és a nemzetet azon esélyek ellen, a mik ezen szakítás után veszélyes alakban beállhatnak. (Helyeslés a jobboldalon, zaj a szélsőbaloldalon.) Ha pedig Magyarország, mielőtt biztosította volna magát arról, vagy legalább annak nagy valószínűségéről, hogy vámszerződés létre fog jönni, minden előkészítés nélkül felvenné már ebben a provizórius jellegű törvényjavaslatba azt a rendelkezést, hogy feltétlenül elkülöníti a vámterületet, akkor kitenné az országot a vámháborúnak, kitenné az országot annak, hogy vámszerződést Ausztriával nem fog köthetni. Ennek folytán néhány hónap alatt olyan helyzet állhatna be, a melynél fogva mink lehetnénk kénytelenek szégyenszemre kérni azt, hogy az itt uralkodó válságos állapot és a gazdasági háború megszüntetése érdekében újból, még újabb áldozatok árán is állíttassák vissza a közös vámterület. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ez a helyzet nem Magyarország gyengeségének volna a következménye, hanem következménye volna egy nagy és messzire kiható gazdasági reformnak, előkészítetlen, forradalomszertí és könnyelmű megvalósításának. Semmiféle reformot, legkevésbbé gazdasági reformot nem szabad előkészítés nélkül könnyelműen megvalósítani; de az oly nagy gazdasági reform is, mint a váraterületi különválás, gondosan előkészítve, kellő eszközökkel megvalósítva szerencsésen keresztülvihető és e reform Magyarországra nagy áldást fog hozni, elő fogja idézni a gazdasági erők gazdagabb kifejtését a gazdasági élet minden terén. Én tehát ezen taktika ellen, ezen felfogás ellen vagyok kénytelen védelmezni az Önálló vámterület eszméjét, mert ezen eszme, ezen taktika által hosszú időre kompromittáltatnék, (Igás! Úgy van! jobboldalon.) mert az a helyzet, mely ezen intézménynek kellő megfontolás és előkészítés nélkül való megvalósítása folytán előállana, oly emlékeket Nagyna az országban, melyek hosszú évekig lehetetlenné tennék ezen egészséges rendszernek csak higgadt és komoly megpendítését is. T. ház! Az idő előrehaladottságánál fogva (Felkiáltások a szélső baloldalon: Holnap!) még csak néhány perczig kivánom a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk! a jobboldalon.) Csak röviden akarok utalni arra, hogy azon feltételek sorában, melyek mellett én az önálló vámterületet Magyarországra nézve üdvösnek tartom, eddig csak kettőt emeltem ki. Az egyik annak biztosítása, hogy Ausztriával békés, kölcsönös egyetértésen nyugvó, a vámháborút lehetetlenné tevő vámszerződésünk köthető legyen, másodszor az, hogy gondoskodás történjék arról, hogy Magyarországon a hitelviszonyok nagy rázkódtatást ne szenvedjenek, mert az ily rázkódtatások beláthatatlan hitel- és gazdasági válságot vonhatnának maguk után. A harmadik az, a mire a kormányt kénytelen vagyok kérni, hogy a valutarmdezés befejezését a lehető legnagyobb erélylyel sürgesse, mert az ország hitelszükségleteinek, — nem az államot, hanem a magánosokat értve — önálló úton való gondozása és kielégítése mindaddig ki van zárva, a míg pénzrendszerünk helyreállítása által nem bírjuk a hiteligényeket, nem egy államban konczentrálva, hanem az európai államok között szétszórva kielégíteni. Megvallom, én a jelen javaslatban foglalt intézkedések által nem látom teljesen kimerítve azon intézkedések sorát, melyeket az önálló vámterület esetleges életbeléptetése szempontjából szükségesnek tartok. Ép azért, mert végtelen aggodalommal tekinteném, ha az ország előkészítés nélkül menne bele az önálló vámterület megalkotásába: megkívánnám adni az alkalmat arra, hogy májas l-ig vagy egy ezen naptári terminushoz közel álló időpontig az ország birtokában legyen annak az anyagnak, melynek alapján megbírálhatja, mily helyzetet teremt az önálló vámterület megalkotása. Különös figyelmet tartok fordítandónak arra, hogy tisztába hozassák, hogy a gazdasági erőviszonyok, iparunk,