Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-205

2 f\EZ A"Dör7 Á fi Aö TTT TJ^O 1897. évi deczember hó 27-én, hétfőn, Berzeviczy Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felirat bemutatása. — Vám- ós bankügy, második provizórium. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Bessö, Lukács Láseló, Erdély Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza. (Az üíés ketdödik d. u. 4 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett fel­szólalókat gróf Teleki Sándor, az ellenök felszó­lalókat Lakatos Miklós jegyző úr fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a deczember hó 23 án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ninc3 észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Bemutatom Vas és Nógrád vármegyék közön­ségének feliratait, a Gellérthegyen létesítendő Pantheon ügyében. Tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. (Zaj.) Elnök (csenget): Már most kérek csendet! Következik a napirend értelmében a vám­és bankügynek, valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom.175, 187) tárgyalásá­nak folytatása. Lakatos Miklós jegyző: Thaly Ferencz ! KÍPVH. NAPLÓ. 1896 1901. XI. KÖTET Thaly Ferencz: T. ház! Mindenekelőtt ki­jelentem, hogy már pártállásomból kifolyólag sem járulhatok hozzá e törvényjavaslat elfoga­dásához, hanem csatlakozom a pártom elnöke, Kossuth Ferencz által benyújtott határozati javas­lathoz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azon­ban szavazatomat indokolni már megbízatásom­ból is eredő komoly kötelességemnek ismerem a jelen helyzetben. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Igazán érthetetlennek és megmagyarázhatat­lannak tartom a kormány eljárását, melylyel a nemzet természetes és törvényes- jogát a köz­gazdasági és pénzügyi függetlenségre perhorres­kálni és elalkudni törekszik. Hisz azok is, kik 1867-ben politikai szükségét látták annak, hogy a nemzetet a külügy, a hadügy és a kettőre vonatkozó pénzügy tekintetében szorosabb kap­csolatba hozzák Ausztriával, még azok is fen­tartották a tárgyalás alatt levő ügyek tekinteté­ben a nemzet szabad elhatározási jogát. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Az is bizonyos, hogy az Ausztria és Magyar­ország között fennálló gazdasági közösségeket nem Magyarország akarta, hanem akarta az a czentralizáló osztrák szellem, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) a melynek a dualizmus el­fogadása is nagy ön megtagadásába került, és a mely görcsösen ragaszkodott... (Folytonos zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Csi­náljanak csendet!) Justh Gyula: Nem lehet tanácskozni! Függeszszék fel az ülést! M

Next

/
Oldalképek
Tartalom