Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-168

36 168. országos fllés 1897. október 6-án, szerdán. persze megint az alispán liibás. Hibás azért, hogy így intett a kezével, hogy minek is vesz~ nek ily négy forintos dolgokat észre, a mikor már úgyis egész halmaz volt annak a szegény főszolgabírónak fegyelmi ügyében feljegyezve, a mi úgy is elég annak a czélnak elérésére, a mit kitűztek. Ez a nagy eset! Ezek a küküllőm egyei határozatnak az indokai. Ezek mellett 200 frt bírságra ítélte őt a főispán. Most jönnek a belügyminiszter indokai : Először, hogy a vármegyei szabályrendelet tervezetének elkészítésénél megszokott kötelességét lanyhán és hanyagul teljesítette. Megjegyzem, t. ház, hogy én nem szeretnék Székelyudvarhely vármegye alispánja lenni, még ha lehetnék is; nem pedig azért, mert annak épen úgy kell referálni, mint a többi jegyzőnek. Alig hiszem, hogy a t. belügyminiszter űr alispán korában úgy referált volna, mint a többi jegyző. 1200 darabot referált az alispán. Ilyen a hivatalos ügybeosztása Udvarhely vármegyének. Az alispán referádájához tartoznak a közmunka, középítészeti ügyek; itt ugyanis nem a jegyző fogalmaz, mint másutt, a hol az alispán a főfelügyeletet viszi s nem mondom, hogy a fontosabb ügyeket nem maga fogalmazza, de rendszerint ő csak revidiálni szokott. Teendői közé tartoznak még a minisztériumokhoz való foltosabb felterjesztések, szabályrendeletek alkotása és módosítása, a fosorozás egy része, fegyelmi ügyek, személyzeti ügyek. Ez az alispánnak a teendője, a ki azonban mindezeknek daczára elkészítette a szabályrendeletet és akkor azt gondolta, hogy most úgy teszek, mint a miniszterek tesznek, mikor jót akarnak cselekedni. Először is nyilvánosságra bocsátotta, hogy tanulmányozza más is, a kit érdekel, szóljon hozzá, hogy egy helyes, jó szabályrendelet jöjjön létre És akkor megtörtént, hogy első sorban a főszámvevő tett észrevételeket ellene. 1895-ben ő elkészítette, a főszámvevő újra átdolgozta, mert nem felelt meg felfogásának ég akkor, t. ház, azt a szabálytalanságot követte el az alispán, hogy kinyomatta és megküldte a bizottsági tagoknak, hogy lássák azok is. Persze ebbe megint idő telt. Mikor a legközelebbi közgyűlés elé jött, — ismétlem, kétszer van közgyűlés egy esztendőbea — 1896. évi október hó 6-án, akkor a közgyűlés azt mondta, még most sem jó, le kell venni a napirendről és újabb átdolgozás alá kell bocsátani; végre 1897. évi április hóban jött újra a közgyűlés elé, u közgyűlés elfogadta. Perczel Dezső belügyminiszter: Nem fogadta el! Gulner Gyula: A közgyűlés április hó 7-én elfogadta, de a közgyűlésnek egyik tagja megfelebbezte. Annyit tudok, hogy szeptember hó 20-án még a belügyminisztériumtól nem érkezett vissza az a rendkívül sürgetett szabályrendelet, a melyet az alispán készített el. Az az alispán nyilvánosságra hozta, a számvevővel átdolgozta, a bizottsági tagokkal közölte a szabályrendeletet, mikor pedig a közgyűlés elé jött, akkor a közgyűlés napirendjéről levétetett és a másik közgyűlésen, mikor elfogadtatott, akkor meg a belügyminisztériumhoz fölebbeztetett, úgy, hogy a szabályrendelet talán még ma sincs érvényben, bocsánatot kérek a t. belügyminiszter úrtól, de ez az alispán ennek oka nem lehet, ez az alispán kötelességmulasztással nem vádolható, azt az alispánt ezért hivatalától megfosztani nem lehet, t. miniszter úr, Magyarországon kivtíl. (Igás! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Itt van egy másik specziális ok, t. miniszter úr. Valóságos bünhalmazt akartak csupa ilyen apróságból összerakni, mint a kavicsokat kavicsokra, úgy tették egymásra, talán így mégis csak nagy rakás lesz belőle. Ez a pont a községi számadások törvényhatósági fölülvizsgálat alá terjesztésének felügyeletéről szól. Mit mond a törvény az alispánról, t. ház? Az 1886:

XXI. törvényczikk 68. §-a azt mondja, hogy (olvassa): »a községek belső ügyvitelének és pénzkezelésének időszakonkénti megvizsgálásáról gondoskodik.* Ha nem gondoskodott, t. ház, hibás; ha igen, nem hibás. Azt mondja a t. miniszter úr, hogy nem gondoskodott, hanyag volt. Megjegyzem, mikor 1892-ben Ugron János alispán lett, akkor a községi számadások a lehető legnagyobb rendetlenségben voltak, 5—6— 10—15 éves számadások voltak hátralékban, melyeket igen nehéz volt rendbehozni. A t. belügyminiszter úrnak ezt tudnia kell, mert nem irodában kezdte közpályáját, hanem kint a vármegyében, és így a községeknek életét is ismeri, pedig még az a hely, a hol ő volt alkalmazva, Tolna vármegye, távolról sem hasonlítható össze uz Udvarhely vármegyei községekkel. Itt Udvarhely vármegyében, a hol 15—20—25 forintot fizetnek a községi pénztárnoknak, valósággal erővel kell fogni őket, itt nagy fáradsággal, nagy utánjárással kell a községi számadásokat elkészíteni, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert alig képesek elkészíteni. De hát elmulasztotta az alispán erről gondoskodni? Álljanak itt ezek az adatok, ha parancsolja a t. miniszter úr, itt vannak a hivatalos nyomatott jelentések, melyek a közgyűlés elé és a belügyminister úrhoz is föl vannak terjesztve. Ezekből kitetszik, hogy a községi számadások megvizsgálására a főszámvevő 1893ban 67 napot töltött vidéken helyszíni vizsgálattal, 1894-ben 89 napon át vizsgálta a vidéken a községi számadásokat, 1895 első felében nyolez községet vizsgált meg, a második félévben 49 napot töltött el, ebből Székely-Udvar-