Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-194
3|8 194. országos ülés 1897. d általam is aláírva beterjesztették a rimaszombati királyi pénzügyigazgatósághoz. A községi képviselőtestület kérvényében indokul hozta fel Serke község kedvezőtlen helyrajzi fekvését, a mennyiben az egy keskeny vonalon két kilométernyi hosszúságban van felépülve, a minek következtében aztán a község alsó részének lakosai italfogyasztási szükségleteiket csak igen nehezen, kedvezőtlen időben pedig épen nem fedezhetik. Igaz, hogy eddig is két italmérési engedély van a községbe adva, de a két kocsma elhelyezkedése oly szerencsétlen, hogy mindakettő egymással szemben a falu közepén, a község alsó részétől egy kilométernyi távolságban van felállítva. S a mennyiben az italmérési engedély helyhez van kötve, azt onnan már ez okból sem, de meg azon okból sem lehet áthelyezni, mert a községben erre már alkalmas helyiséget kapni nem lehet. Már most méltóztassék csak elgondolni, tisztelt ház, hogy annak a földmívelő embernek, a ki az év minden szakában kora reggeltől késő estig nehéz munkájával vau elfoglalva, miként esik az, hogy a mikor nehéz munkájából este vagy napközben elfáradva hazatér esőben, fagyasztó hidegben, vagy térdig érő sárban kellenék még egy kilométernyi utat megtenni, hogy italfogyasztási szükségletét fedezhesse. Hát azt hiszem, t. ház, abban mindnyájan egyetértünk, hogy ez igen fáradságos és kellemetlen körülmény rajok nézve és az a szegény munkás inkább nélkülözésnek veti alá családját és önmagát, mintsem még ezt a hosszú fáradságos utat megtegye. Hogy aztán e miatt a regálé árának csökkenésében az államnak is közvetlen kára van, az kétséget nem szenved. (Igaz! Úgy van! a ssäsö baloldalon.) Még egy más körülmény is van, tisztelt ház, a mely indokolttá teszi azt, hogy Stolcz Sándor megkapja az új italmérési jogot, nevezetesen az, hogy az ő fundusán egy e ezélra épíílt igen nagy és kitűnő karban tartott állás van felépítve, a mely az átutazó közönség lovai és szekereinek kényelmes pihenőt biztosít, de a mely az eddig engedélyezett két korcsmánál teljességgel hiányzik, s így ha Stolcz saját helyiségében megnyithatja a korcsmát, segítve van a község elzárt részének lakosain, nagyobb lévén a fogyasztás, emelkedik a regálé, és elég van téve az útrendőri szabályrendelet idevágó követelményeinek is. A községi képviselőtestület ezen okokat számba véve és pártoló kérvényében indokul hozva fel, a mint említem, Stolcz Sándor magán zember 11-éu, szombaton. kérvényével egyetemben terjesztette be a rimaszombati királyi pénzügyigazgatósághoz. A pénzügyigazgatóság a törvényes út és formák betartásával véleményezés végett leküldte ezt a rimaszécsi járási főszolgabírói hivatalhoz, mint illetékes hatósághoz. Draskóczy László főszolgabíró, pár héttel ez esetet megelőzőleg könnyebb megbetegedés miatt hat heti szabadságot kapott, s a midőn ez akták hivatalához leérkeztek, még ő mindig szabadságidejét élvezte, sőt még a mai nap is élvezi, s szabadságidejére a hivatal vezetéssel, a főszolgabíró helyettesítésével gróf Almássy Arthur járási szolgabíró lett megbizva, ki természetesen a helyettesítés időtartama alatt a hivatalvezetésről felelős. (Igás! Úgy van! od~ felöl.) Gróf Almássy Arthur a hivatalhoz érkezett kérvényt, mint főszolgabíró-helyettes, mint felelős hivatalvezető 780. szám alatt kelt jelentésében — számbavéve és méltányolva az abban kifejtett indokokat — véleményezte, illetve az abban kért italmérési jog megadását javasolta. Ennek következtében a rimaszombati királyi pénzügyigazgatóság ebben, sőt lényegében is megadta az italmérési engedélyt s már a darab épen kiadmányozás alatt volt, a mikor erről Draskóczy László a szabadságán lévő főszolgabíró privátim értestílt. No, t. ház, itt kulminál aztán a dolognak lényege, ide helyezkedik a hivatalos hatalommal való visszaélésnek súlypontja, itt térek rá arra a körülményre, mely kétséget kizárólag kimutatja a hivatalos hatalommal való visszaélés bűnét Ugyanis, a mint Draskóczy László főszolgabíró értesült arról, hogy a pénzügyigazgatóeág Stolcznak megadja az italmérési engedélyt, azonnal — daczára annak, hogy ő szabadságon s hivatalában helyettesítve volt s épen ez okból ez alkalommal mint főszolgabíró nem fungálhatott — sürgősen irt egy jelentést, a melyben felhívja a pénzügyigazgatóság figyelmét arra, hogy a községi képviselőtestület kérvénye valótlanságot tartalmaz, Stolcznak ne adja meg az italmérési engedélyt, a minek aztán a következménye az lett, hogy a pénzügyigazgatóság a már elvben megadott, sőt tényleg már ki is állított, csak még el nem expediált engedélyt visszavonta, Stolcz Sándort kérvényével elutasította. No, t, ház, hát azt kérdem én, hogy van-e joga annak a főszolgabírónak ahhoz, hogy beteg legyen, szabadságon legyen' akkor, a mikor a közigazgatái ügyeket kell intézni, és egészségessé váljék, jogtalanul funkezióba lépjen azonnal, mihelyt az 8 gyűlöletének bosszúvágyát elégítheti ki ? Van-e joga ahhoz, hogy azt a