Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-193

193. országos ülés 1897. deczemoer 10-én, pénteken. 295 mennyiségben, melyet a munka teljesítéseért a munkaadónak fizetnie kell. Ez által eléretik kétségtelenül az, hogy a munkásoknak a legkisebb munkabér biztosíttatik azon esetben is, hogyha elemi csapások, rossz termés vagy bármi más eset következtében a hányadrészért való aratás­nál munkadíját és keresményét nem tudná meg­szerezni, szabad választást enged a törvény a munkásnak arra nézve, hogy a szerződésben kikötött vagylagosság melyikét akarja magának választani, a mire nézve a munka teljesítése előtt tartozik nyilatkozni, azonban ha egyszer már választott, akkor ez a választás rá nézve kötelezővé is válik és a szerződés ilyen értelem­ben effektuáltatik. (Helyeslés.) Eléretik minden­esetre ezáltal az, hogy a munkás szabad válasz­tás útján tudja, hogy miért fog dolgozni és valószínűleg nem fog munkaközben a munkából kiállni, a munkaadónak nehézségeket csinálni. A szerződés betartása kötelezővé lévén téve, a törvény intézkedik aziránt is, milyen feltételek és milyen eshetőségek bekövetkeztével bonthatja fel akár a munkadó, akár a munkás az egyszer már megkötött szerződést. Ezek a feltételek mind olyanok, hogy sem jogi, sem pedig méltányos­sági szempontból ezek bekövetkezésének eseté­ben a szerződés megtartását követelni nem lehet azon munkásokkal és munkaadókkal szemben, a kik ezen részletesen felsorolt bontási okokon kívül a szerződést be nem tartanák, a szerződés teljesítésétől elállanának, a törvényjavaslat szi­gorú megtorlásról intézkedik azon büntető hatá­rozatokban, a mik a törvényjavaslatban foglal­tatnak és melyek annak legértékesebb részét képezik. Csakis ezen büntető határozatokkal, a melyeket igen sokan túlszigorúaknak tartanak, lehetséges majd elérni azt, hogy úgy a munka­adó, mint a munkás az egyszer megkötött szer­ződést meg is fogja tartani. (Felkiáltások a szélső baloldalalon: Túlszigorú is!) Túlszigorúaknak méltóztatik azokat mondani, pedig ha arra gon­dolunk, hogy az egész országnak egy évi ter­mése van koczkára téve, akkor, ha a munkások szigorú büntetéssel nem kényszeríttetnek arra, hogy a szerződési kötelezettségüknek eleget tegyenek; ha előáll az az eset, mint az idei esz­tendőben, hogy munka közben a munkások ki­állanak és alkudozni kezdenek, midőn a gazdának ott van az érett gabonája, mely egy két-nap alatt kipereghet, és zsarolás szempontjából — mert más nem lehet, — a munkabérek indo­kolatlan felemelését kérik, ükkor a munkásokat elég szigorúan ezért büntetni nem lehet. (Helyes­lés jóbbfelől.) De viszont a munkaadóval szemben is, hogy ha a munkás iránt elvállalt kötelezett­ségének eleget nem tesz, hogyha a munkást zsarolni akarja, különösen, a mint sok vidéken előfordul, a munkás bérét nem a megállapított minőség- és mennyiségben akarja kiszolgáltatni, hanem akár étel-, itallal, pálinkával, vagy mással pótolni és ezzel a munkást megkárosítani akarja, a legszigorúbb eljárásnak van helye, s a törvény intencziója szerint az ily munkaadókkal szem­ben súlyos büntető határozatok jönnek alkal­mazásba, tudniillik 15 napi elzárás és 600 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetés. Egyforma szigorral kötelezi a munkaadót csak úgy mint a munkást a szerződés betartására. Ezen mindenesetre szigorú intézkedések fogják előidézni, hogy a munkásokban is meg fog erősödni a szerződés kötelező erejének tudata és igyekezni fognak azt be is tartani, és ezek hatása alatt talán szorosabbá fog válni a kapocs a munkás és a munkaadó között. Azért, ha szigorúak is ezen intézkedések, foglaltatik e javaslatban méltányosság is. Csak egy intézke­désre hívom itt fel a t. ház figyelmét. Ha a munkás a szerződési feltételeket nem tartja meg, ha a munkából kiáll és már el is ítéltetett, abban az esetben, ha meggondolja magát és jobb útra tér, beáll a munkába és a munkát kifogástalanul teljesíti, ak&or a reá nézve már kiszabott büntetés elengedtetik. (Helyeslés) Ezzel el fogjuk érni azt, hogy ha félrevezetések foly­tán a munkások csakugyan vétenének a szerző­dések ellen, mégis meg van nekik adva a mód arra, hogy keresetüket el ne veszítsék és a munkát teljesíthessék is. A törvényjavaslat min­den intézkedése az ország különböző viszonyai­nak és érdekeinek figyelembe vételével szerkesz­tettetek. A munkások iránti szeretet, az igazságos és egyenlő mértékkel való mérés jut benne ki­fejezésre, (Ellenmondás bálfelöl.) s .így minden esetre törvényerőre emelkedésétől várható lesz az, hogy a mezőgazdasági munkásviszonyokat egy egészségesebb fejlődésirányba fogja terelni és meg fogja akadályozni azt, hogy a munkások körében hasonló mozgalmak létesüljenek, mint a minőket az idei esztendőben is tapasztaltunk. E törvényjavaslat törvényerőre emelésével ezt a kívánt czélt érnénk el és azért kérem a házat, hogy azt általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A vita folytatása holnapra halasz­tatik. A holnap 10 órakor tartandó ülés napi­rendjén lesz először a ma megszavazott javaslat harmadszori fölolvasása, azután a munkásviszo­nyokról szóló törvényjavaslat. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 pereskor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom