Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-192

192. országos ülés 1897. deczemlber 9-én, csütörtökön. 273 magyar embert, minden képviselőt, mert kiszámíthatlan a hordereje, a következménye annak, a mi az ilyen vitákból következhetik. Azt, hiszem, hozzájárultam a kérdésnek lehetőleg békés megoldásához, hogy alkalmat és módot kínáltam a kormánynak arra, hogy szíveskedjék a t. képviselőházat eziránt felvilágosítani, mert téves az a felfogás, mintha a mostani alkalomnál csak a vámterületi kérdésről volna szó, mintha ezek az önálló vámterület felállításának kérdése volna napirenden. Sokkal nagyobb jelentőségűnek tartom ezen kérdést és ezt alkotmányjogi szempontból vita, tárgyává tenni mindenkinek kötelessége. Már most nézzük meg a törvényjavaslatot a második kérdés szempontjából: szükséges-e az igazságügyi bizottság véleményének meghallgatása, igen vagy nem? (Halljuk!) T. képviselőház, mit mond ez a törvényjavaslat? Azt mondja először, hogy az Ausztriával eddig kötött, alkotmányos úton létesített szerződések, egyezmények liatárideje egy esztendőre prolongáltatik. .; T. ház! A mi törvényünk alapfeltétele, hogy odaát is. alkotmányosság létezzék. És most mihez akarunk mi segédkezet nyújtani? Ahhoz, t. ház, hogy.a magyar parlament egyoldalúlag elfogadjon olyan szerződést, a mely deczember 31-én lejár, a melynek prolongálását a másik fél senkinek sem ajánlja, senkinek sem kínálja, s a melynek prolongálása alkotmányos úton maga a javaslat szerint is ki van zárva; tehát hozzá akarunk járulni mi magyarok ahhoz, hogy egy szerződést egyoldalúlag meghosszabbítsunk, a melyet a másik fél alkotmányos úton meg sem hosszabbíthat; (Ügy van! a szélső baloldalon.) tehát segédkezet nyújt a magyar törvényhozás, hogy alkotmányellenes kormányzat létesüljön Ausztriában. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, eltekintve ettől a kérdéstől, vájjon alkotmányjogi szempontból és a szerződési viszonyból fölyólag lehetséges dolog-e jogász előtt az, a mi itt javasoltatik? Azt mondom, van egy szerződésem, a mely lejár deczember 3!-én; én meg akarom ezt a szerződést egy esztendőre hosszabbítani; hogy a másik fél is meg akarja-e hosszabbítani, azt nem tudom ; vájjon azon feltételek alatt meg akarja-e hosszabbítani, mint én, azt még kevésbbé tudom. De hát, hol létezik a világon oly intézkedés, a mely azt mondja ki, hogy én meghosszabbítom a szerződést, annak intézkedéseit, — meddig ? a mig a jelenlegi állapotok Ausztriában fennállanak. Tehát, ha Ausztria más állapotba jut, (Nagy derültség.) akkor nekünk minden rendelkezésünk megszűnik. T. képviselőház, hogy mi lesz az a más állapot, azt önöknek sem én, sem a törvényjavaslat, sem a miniszterelnök úr meg nem mondhatja. KÉIVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. X. KÖTET. Tiszta és világos dolog, hogy ezen, az eddig megkötött szerződésekben foglalt feltételek mellett való proíongácziónak csak úgy és csak akkor van és lehet értelme, ha nekünk valami garaneziánk van Ausztria részéről is, hogy odaát is törvényes rendelkezések, úgy mint azok törvényeinkben lefektetve vannak, le fognak tétetni. Már mosí, t. ház, Ausztriában ez idő szerint még a Beichsrath egybe van híva, míg eloszlatva nincs, még ott ez idő szerint formailag teljesen alkotmányos állapotok léteznek, Ki tehetne tehát nekünk ilyen propozicziót? Tehetne az osztrák kormány, azzal a fedezettel, hogy a Beiehsrath azt el is fogja fogadni; ámde, t. ház, hiszen maga az tiszta és világos dolog, hogy deczember havában már a Reichsrathot össze sern akarják hívni, tehát mi fog bekövetkezni? Vagy a Reichsrath felfüggesztése, vagy elnapolása, szóval vagy az alkotmány felfüggesztése, vagy egy oly állapot, hogy alkotmányos úton odaát ezek a rendelkezések el sem fogadtathatnak. Már most, t. képviselőház, mi a teendő és miként kell azt megoldani ? Véleményem szerint mindenféleképen csak úgy nem, a hogy itt javasolva van. Sohasem hallottam azt, mint jogász, hogy egy szerződést, a mely lejárt, akként igyekezzem meghosszabbítani, hogy csak magam fogom azt meghosszabbítani. Hiszen valamely alakjában az ajánlatnak, az offertnek arra, hogy ők is hajlandók lesznek azt meghosszabbítani, előttünk kell feküdnie. Mert én a magam részéről kijelentem, hogy feltétlenül osztom alkotmányjogi szempontból azok álláspontját, a kik azt mondják, hogy habár az országra az önálló rendelkezés joga visszaesett, ebből nem következik feltétlenül az, hogy a szakítás az egyedüli mód, a mely az önálló rendelkezést involválja. Én feltétlenül akczeptálom, hogy a magyar törvényhozásnak önálló rendelkezési jogában benfoglaltatik az a jog is, hogy ha tetszik, ne állítson vámsorompókat, hanem kössön egy legtöbb kedvezményes szerződést, alkosson autonóm tarifát, vagy szerződjék, a hogy neki tetszik. De akár az egyiket, akár a másikat akarom, az már csak világos, hogy az osztrák fél nélkül egyiket sem akarhatom. Ha szerződést akarok kötni, az osztrák fél, az osztrák alkotmányos törvényhozás nélkül mást nem csinálhatok; ha pedig egyoldalúlag akarok intézkedni, mást nem csinálhatok, mint hogy ha saját vámvonalomat állítom fel. Má« ki van zárva. Már most azt kérelem, hol van az az offert; hol van az a matériáié a magyar törvényhozás számára, arra való tekintettel, hogy az osztrák kormány, — nem is beszélek már most alkotmányos kormányról, hanem beszéljünk bármilyen törvényes állapotról Ausztriában, ne beszéljünk 35