Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-149

149. országos ülés 1897, julína 28-án, szerdán. 61 annyinak, mintha valaki pusztán óriási vagyonára és ősi nevére támaszkodva arrogál magának közügyekben szereplést. (Tetszés jóbbfelől. Mozgás a baloldalon.) Sima Ferencz: T. képviselőház! Gajári Ödön t. képviselőtársam vagy félreértette, vagy félremagyarázta az én kijelentéseimet, ennek következtében személyes kérdésben kívánok felszólalni. Én párhuzamot azon jogosultság közt, hogy itt a parlamentben Gajári Ödön t. képviselőtársamnak vagy gróf Károlyi Sándornak több joga volna és több súlyt helyezhetne a maga politikai szereplésére, erre nézve párhuzamot nem vontam, mert valamint én a magam részéről bármily csekély tagja vagyok ennek a parlamentnek, megengedem magamnak azt a jogot, hogy a velem szemben állóknak ténykedéseit és dolgait, a mennyiben azok az ország kormányzásával függnek össze, bírálat alá veszem, ez a bírálati joga mindenkinek teljesen és korlátlanul fönnáll, nagyon természetes dolog, hogy Gajári t. képviselő úrnak némi prémiummal. Azonban én a felszólalást gróf Károlyi Sándorra vonatkozólag egyáltalában nem tekinthettem, de még ma sem tekintem — ezen magyarázat után sem — olyannak, a mely gróf Károlyi Sándor közéleti szereplését tekintve, méltányos volna, mert azt méltóztatott szombati beszédében mondani, hogy az alföldi nagy latifundiumok kezelése az oka részben az alföldi munkás-agitáeziónak. Ha tehát az alföldi latifundiumok kezelése az ok, akkor természetes dolog, hogy azon főurak szereplése, kik az alföldi latifundiumokat kezelik és birják, annak (alán jogosulatlan vagy tűlönző kihasználása által a munká«-agitáczióra tényleg befolyik. Épen azért igyekeztem Gajári Ödön t. képviselőtársamat tényekkel és önálló tapasztalással meggyőzni arról, hogy bárhonnan nyerte informáezióját gróf Károlyi Sándorra vonatkozólag, az rosszhiszemű kézből jött, mert gróf Károlyi Sándor mint alföldi nagybirtokos megyéjében a jótékonyságnak egyik elsőrangú szereplője (Éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) és jótékonyságával nemcsak közvetlen községének és a megyének, hanem az egész ország elismerésére méltán tarthat számot. (Igás! Úgy van ! Éljenzés a szélső baloldalon) A mi pedig már most azt illeti, hogy gróf Károlyi Sándor véletlenül születésénél fogva méltán versenyezhet mindenkivel, egyet Gajári Ödön t. képviselőtársunknak is el kell ismerni róla: hogy ő egyik a közélet terén szereplő azon férfiak közül, a kik a légönzet lenebbűl, a legnagyobb odaadással, a legtöbb fáradsággal szolgálják ezen ország érdekeit. (Igaz! Úgy van! a bal és szélső baloldalon) Tehát, t. uraim, olyan férfiú előtt, mint gróf Károlyi Sándor, nemcsak a születés okán, hnnem mint a közélet egyik leoönzetlenebh munkása előtt: le a kalappal! (Élénk tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István jegyző: Páder Rezső! Páder Rezső: T. ház! A miniszterelnök úr indítványa ellen beadott határozati javaslatok, a mint méltóztatik a napirendről is látni, három részből áll. Ezek közül az első kettő teljesen azonos Kossuth Ferencz és Molnár János t. képviselő urak beadott javaslataival, a harmadik rész azonban önálló. Röviden már a határozati javaslatot kisérő felszólalásomban előadtam mind a három részre a megfelelő mtgokolást, nevezetesen a harmadikra azt mondtam, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy tekintettel a képviselőknek egyéb elfoglaltságaira, a társadalmi szokásokra és más egészségi és humanitási okokra, haladéktalanul megfelelő javaslatot tegyen az iránt, hogy a képviselők mielőbb nyári szünetre haza távozhassanak. T. ház ! Sokan mindjárt akkori felszólalásom után . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Páder Rezső: ... ezt az én határozati javaslatomat malicziózusnak mondották, és a maliczia szerintük abban rejlenek, hogy én akkor, a mikor a t. kormány nagy munkahal mazra hivatkozik, a melyet még el kellene intéznünk, azt indítványozom, hogy mielőbb menjünk haza. De én inkább abban látom a malicziát, ha az üléseknek meghosszabbítását azzal okolják meg, hogy itt a tárgyakat mennél alaposabban megbeszéljük. Szerintem ez nagyobb maliczia. En méltányossági, társadalmi s egészségi okokra, azután a gyakorlatra hivatkoztam, a midőn azt az indítványt tettem, hogy menjünk haza nyári szünetre, mert ezen idő alatt bizonyára megszűnik a képviselőház izgatottsága s a tárgyalások is nyugodtabbak lesznek. A határidőhöz kötött tárgyalások, mint a hogy láttuk, dugába dőltek s nem megfelelők, nem czélszertíek s a határidőüzlethez hasonlítanak, a mely bizony nem valami nagyon lelkesíti az embert. A kormány vonja le a jelen helyzetből a tanúságot és ne hozzon a ház elé olyan javaslatokat, a melyek képesek az emberben az izgatottságot és a szenvedélyeket felkelteni. Ha a békét keresi a kormány, legjobb, ha egyelőre haza megyünk és ezalatt, nem mi ellenzékeik, hanem a kormány keres módot és eszközöket, de nem kloturt vagy más megrendszabályozást. hanem más alkalmasabb módokat, hogy iít a rend helyre álljon. Különösen ajánlom neki, hogy a tüzet fogó anyagokat lehetőleg eltávolítsa. Ezen