Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.
Ülésnapok - 1896-154
jg2 l 5 *' országos ülés 1897 czélok késztették a képviselőháznak nagy többségét és vele azt a pártot is, a melyhez tartozni szerencsém van, enuek a 13 és fél millió forintnak, illetőleg a javaslatnak megszavazására és törvénynyé emelésére. És mit látunk most, t. ház 1 Azt látjuk, hogy a t. kormány újabb követeléssel lép fel, a mely közel két millió foi intőt tesz ki, azon czélból, hogy a vasútépítés alkalmával állítólag felmerült költségtöbbletet fedezhesse. T. ház! Az akkori javaslat és annak alapjául szolgált számítás vagy őszinte és reális volt, vagy nem. Ha őszinte volt, akkor ezzel a követeléssel a t. miniszter úr nem léphetett elő; ha pedig nem volt őszinte és nem volt reális, akkor ezt csak a kormányba helyezett bizalom és a kormány tekintélyének koczkáztatásával tehette. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a t. kormány állását és poziczióját egyedül és kizárólag a belehelyezett bizalom és a szükséges tekintély biztosíthatja. Én nem állok azon az állásponton és nem írom alá azt a politikai jogtételt, a mely a t. túloldalról a legközelebb múlt napokban elhangzott és a melynek legutóbb a t. pénzügyminiszter úr adott kifejezést, hogy a többség akaratának minden körülmények között nyilvánulnia kell. Ez így felállítva csak fikcziópolitika. A többség által képviselt elvekben, eszmékben a közérdeknek kell nyilvánulnia. A mennyiben ez az eset nem forog fenn, úgy a többséggel szemben a kisebbség harcza nem terrorizmus, hanem jogos önvédelme a közérdeknek, a mely előtt a többségnek is kapitulálni kell. De áttérve magára a tárgyra és a javaslatra, konstatálni bátorkodom azt, hogy Gregersen G. és fia vállalkozó czég a vasút egy részének, illetőleg a vasútra vonatkozó munkálatok végrehajtását és teljesítését, az államvasutak által megállapított költségvetés szerint 7,789.760 forint 26 krajezárért vállalta el. Megköttetvén vele a szerződés, azt az indokolás szerint pontosan telj"esítette is. A szerződés teljesítése után azonban öt millió és néhány százezer forint költségtöbbletet számított fel, okúi hozva fel azt, hegy a munkának foganatosításában, akadálytalan végrehajtásában a közbejött kolera járvány megakadályozta, minek következtében részint a napszámbér nagyobb volta, részint pedig a közegészségügyi érdekben kivánt előkészületek megtétele által ennyivel károsodott. Abban a szerződésben, a melyet a kormány a czéggel megkötött, határozottan az van, a mint az indokolásból is kitetszik, hogy az építés közben és az építésből felmerülő koczkázatokért a kár kizárólag és egyedül a vállalkozót terheli, Malmost, ha a vállalkozót terheli a koczkázat és a kár, akkor nem látom megindokolva azt, miért angusztns 3-án, kedden. kelljen ezt a kárt, ha uem is öt milliót, de két milliót az államnak megtérítenie. Azt mondja t. előadó úr, hogy »vis major« esete szolgáltatja rá az alapot. Bátor vagyok erre megjegyezni, hogy itt vís major esete nem forgott fenn, mert ha fenforgott volna, az lehetetlenné tette volna a munka folytatását és talán befejezését is. De az indokolásból kitetszik, hogy mikor a kolera-járvány felmerülése következtében a kormány vonakodott a munkálatokat megszüntetni, a czég nemcsak, hogy meg nem szüntette, hanem fokozott erővel folytatta és teljesítette is. Azokat miután magából az indokolásból kitetszik, hogy sem a meghozott törvény, sem a szerződés alapján a vállalkozót ez az 1,900.000 forint meg nem illeti; miután felfogásom az, hogy közgazdasági és pénzügyi viszonyaink folytán az ország nincs abban a helyzetben, hogy egyes embernek 1,900.000 forintot ajándékozzon ; s mert magából az indokolásból azt veszem ki, hogy ezzel a javaslattal a t. kormány csak saját hibáját akarja palástolni, a mennyiben a szerződés és törvény ellenére neki rendkivűli előlegképen 1,900.000 forintot előre adott, tehát szüksége van erre a törvényre azért, hogy ezt az 1,900.000 forintot a számadásokban annak idején igazolja: ezek okokból én sem a magam, sem azon párt nevében, melyhez tartozom, ezt a javaslatot el nem fogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Lázár Árpád jegyző*. Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Nem zárkózhatom el az elől, hogy ezen törvényjavaslatra én észrevételeimet meg ne tegyem. Azok után, miket előttem szóló képviselőtársam felhozott, igen röviden kívánom a t. ház türelmét igénybe venni. Itt szó van egy vasútépítésről, vagy jobban mondva az építés folyama alatt közbejött kolerajárvány következtében az illető vállalkozó czég többkiadásainak fedezéséről, azaz azok megtérítéséről. Mikép az indokolásból kivehettem, a szerződés, mely a vállalkozó czéggel köttetett, oly kimerítő és előrelátó volt, hogy miuden oly eshetőségnek elejét vette, mely a czégnek az állammal szemben viszontkeresetet biztosítana. Ez kitűnik abból is, hogy mikor a kormány a vállalkozó czégtől a munka folytatását követelte, ezt a szerződés alapján tette és kitűnik abból is, hogy a czégnek jogilag követelése nincs és hogy mikor a végleszámolás megtörtént, minden hozzászámítást a kormány megtagadott. De térjünk vissza a czég reális számítására. Itt azt fogjuk találni, hogy a kolera-járvány után közvetlenül a czég előállott azzal, hogy neki 3,153.239 forint 25 krajezár követelése van a kolera-járvány folytán, később pedig ezen össze-
