Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

178 153. országos ülés 1897. augusztus 2-án, hétfőn. mozdítja és elősegíti kisebb czukorgyárak fel­állítását szövetkezeti alapon. Én tehát nem mondtam azt, hogy répát egyáltalán ne termel­jünk és nem szolgáltam rá a t. miniszter úrnak ama gúnyolódó megjegyzésére, hogy azok, a kik apasztani kívánják a répatermelést, a kormány­tól azt kívánják, hogy szabja meg, ki mennyi káposztát, répát meg krumplit termeszszen. Én is tudom, hogy a kormány ezt nem teheti. Én csak annyit akartam, hogy a kormány ott moz­dítsa elő a répatermelést, hol a viszonyok ked­vezők és a kistermelők ne legyenek ott, a hol a viszonyok nem kedvezők, a gyárosok által beugrasztva. A miniszter úr, gróf Károlyi Sán­dornak felelve, azt mondta, hogy ő mint a gazda­szövetség elnöke, hasson oda az egyletek útján, hogy ne termeljenek répát, a hol az nem fizeti ki magát. De mind a gróf úr, mind én azt hit­tük, hogy a kormány e tekintetben szintén szi­vesen fog közreműködni. Sajnos, itt is úgy jár­tunk mint a költségvetés tárgyalásakor, midőn kérték az egyik miniszter urat, hogy ne engedje a közönséget becsapatni a gyárosok vigéczei által. Erre azt felelték: mindenki vigyázzon magára, a kormány erről nem tehet! Most is ezt mondják, holott a kormánynak igenis köte­lessége volna megóvni a kistermelőket a káro­sodástól. Már pedig, hogy valóban meg vannak károsítva, kitűnik a miniszter és az előadó úr adataiból is. A miniszter úr legutóbb arról szólva, hogy tíz év előtt mennyi volt a répa­termés eredménye és mennyi most, azt mondta: egy magyar holdra esik 68—70 métermázsa. Másrészt az előadó úr Szluha képviselő úrral szemben, a ki szerint egy kataszteri hold nyers hozadéka répatermelósből 56 forint, hivatkozott arra, hogy nem czélszeru ily egyoldalúan szá­mítani, mert tud példát arra, hogy 115 —120—130 forint is volt a hozadék. Kérem, én tudok olyat is, hogy 200, sőt 300 forintnál is több volt. De mi következik abból ? Az, ho<íy épen a kis­termelők termelik a répát saját kárukra. Tény, hogy a répaczukorgyárak és a nagybirtokosok kellő szakértelemmel és elég pénzzel űzve a termelést, nálunk az kifizeti magát s a nyers hozadék megütheti a 130 forintot is. De minél nagyobb ezeknél a nyers hozadék: az átlag­számítás alapján természetesen annál csekélyebb a kistermelőknél s így azoknál ez uem fizeti ki magát. Elnök: T. képviselő úr bevezető beszédét azzal kezdette, hogy tartja magát ahhoz, a mit az elnöki kijelentés tartalmaz. Én bona fide en­gedtem a t. képviselő urat beszélni, de most már kérem, méltóztassék saját kijelentéséhez ragaszkodni s beszédét befejezni, mert nekünk a végrehajtási záradék felett kell határoznunk. Azokkal szembea, a kik az első paragrafusnál nem mondhatták el nézetüket, elnéző voltam. Itt vannak tanuk arra, hogy egy szóval sem szól­tam bele, midőn Polónyi Géza képviselő úr be­szélt. A mit azonban a képviselő úr mondani akart, azt elmondhatta volna az első §-nál. Ab­ban azt hiszem, mindenki igazat fog nekem adni, hogy az igazság és a házszabályok helyes ke­zelése azt követelik, hogy mindenki ott mondja el a maga nézeteit a hol ennek helye van. (Helyeslés jobbfelöl.) Ismételten kérem tehát, hogy mivel a kisebbségnek nagyobb szüksége van a házszabályok szigorú megtartására, mint a több­ségnek, méltóztassék a házszabályokhoz ragasz­kodni és azoktól nem eltérni. (Helyeslés jobb­felöl) Mócsy Antal: Én csak azt akartam be­bizonyítani, hogy midőn az általános vitában azt hangsúlyoztam, hogy ne sürgessük ország­szerte a répatermelést, hanem csak ott, a hol a vidéki viszonyok erre kedvezők; kedvezőtlen viszonyok között pedig ejtsük el. Minthogy azonban úgy veszem észre, hogy ez nem lehet­séges, tehát befejezem beszédemet azzal, hogy, mivel ezen törvényjavaslatban is csak azt látom, hogy az igen tisztelt kormány osztályérdekeket ápol, keveseknek, s a különben is hatalmasok­nak, erőseknek az érdekét a gyengébbeknek, a köznek rovására támogatja, a mit én pártállá­somnál fogva is helytelennek tartok: én ennek a törvénynek végrehajtását az igen tisztelt kor­mányra, illetőleg pénzügyminiszter úrra nem bízom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólani a tárgy­hoz ? (Nem!) Szólni tehát senki sem kivan, a vitát bezárooi. Következik a szavazás. Megjegy­zem, hogy a 2. §-hoz pótlás adatott be a pénz­ügyminiszter részéről. Ennek következtében úgy fogom feltenni a kérdést; Méltóztatik-e elfogadni a 2. §-t azzal a pótlással, melyet a pénzügy­miniszter úr adott be? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a 2. §-t azzal a pótlással, melyet a pénzügy­miniszter úr adott be, elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is le van tárgyalva. (Éljenzés jobbfelöl.) Az idő előhaladván, azt hiszem, hogy a tárgyalást a mai napon abba Nagyhatjuk és a holnapi napirend megállapítására térhetünk át. (Helyeslés.) A holnapi napirendre bátorkodom ajánlani elsősorban azon tárgyakat, a melyek már a mai ülés napirendjére is ki voltak tűzve, de a mai napon el nem végeztethettek. Azt hiszem, nem szükséges ezeket egyenként felsorolni, hisz azok ki vannak nyomtatva. A mai napirendnek 18 pontja volt, ebből csak az elsőt végeztük el, ennélfogva a 2 —18. pon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom