Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

153. országos ülés 1897. augusztus 2-án, hétfőn. } Q3 mert akár hozzájárult Horánszky Nándor képviselő úr e szerencsétlen fogalmazáshoz, akár nem, ezt nemcsak szükségtelennek, hanem mint jogász, egyenesen veszélyesnek tartom. Inkább maradjon az eredeti szöveg, semhogy ily szerencsétlen klauzulát vegyünk be. A t. pénzügyminiszter úr szerint ez nem szerződés, hanem a vámszerződésnek és a kiegyezési törvénynek végrehajtása. Nem akarok e felett vitát provokálni, de én sem az 1867 : XII. törvényczikket, sem a vámszövetséget, sem a prémiumot nem tartom szerződésnek, mert e törvények külső alakjuknál fogva nem a nemzetközi szerződések jellege szerint vannak beczikkelyezve. Tudom, hogy tekintélyes jogászok ellenkező véleményben vannak, de én úgy gondolkozom, hogy ha Ausztriával kötött szerződésnek akarok egy törvényt deklarálni, Ausztriát csak mint külföldi államot tekinthetem ; az ilyennel kötött nemzetközi szerződés elfogadott külalakja pedig az, hogy egybehangzó példányokban aláiratnak mindkét szerződő fél legitimált meghatalmazottjai által s mindkét állam külön törvényhozásnak beczikkeíyezés végett bemuttattatnak. Az 1867 : XII. törvényezikkben foglaltak pedig nemcsak külalakjuknál fogva, de tartalmilag egészen mások Ausztriában, mint a mienk, minélfogva az nemzetközi szerződésnek jellegével és erejével nem bír és nem bírhat. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezt az 1867 : XII. törvényczikket nem írta alá a magyar király és az osztrák czászár megbízásából senki. Az nem lett, mint külön szerződés ide jóváNagyás és beczikkeíyezés végett bemutatva, hanem az 1867 : XII. törvényczikk és a vámszövetségről szóló törvény, különben a későbbiek is, egyszerűen a magyar kormány előterjesztésére lettek úgy törvényekké, hogy hozzájárult a törvényhozás és szentesítette a magyar király. Ennélfogva azok semmiféle nemzetközi szerződés jellegével és jelentőségével nem birnak és nem bírhatnak. Birnak egyBzertíen a magyar törvények azon jellegével, hogy az a magyar törvény a kormányok között létrejött pactum conventumnak végrehajtása. De semmi egyéb, mint magyar törvény, a mely akkor változtatható meg, mikor a nemzet bölcsesége azt jónak látja. Más kérdés, hogy nemzetközi viszonylatokban menuyire respektálandó az a pactum conventumbeli Ígéret. Tehát államjogi szempontból nem szerződés jellegű, egyszerűen törvény és semmi egyéb. Már most visszatérek kiindulási pontomhoz : lehet-e és szabad-e nekünk ilyen klauzulát törvénybe iktatni, hogy az a törvény csak addig áll fönn, mig Ausztriában meg nem szűnik Ez a lehető legveszedelmesebb preczedens volna. Olyan példát még állam nem szolgáltatott soha, hogy törvényébe olyasvalamit vegyenek fel, hogy törvénye egy más állam tetszésétől függőleg keletkezzék, vagy szűnjék meg. A t. pénzügyminiszter úrnak teljesen igazsága van, midőn azt mondta, hogy igen egyszerűen így rendelkezik a vámszövetségből folyó törvényünk alapján és az ezen törvényen kivűl állólag a kormányok közt létrejött pactum convenfcum alapján ezen kérdések Magyarországon egyforma elvek szerint kezelendők. Hogy jó-e az a megállapodás, az más kérdés és tudják, hogy mi erről az én nézetem ; de teljesen igazsága volt és vau a pénzügyminiszter urnak: akkor, ha nincs benne az a klauzula, melyet most belevesz, mihelyt Ausztriában megszűnik hasonló elvek alapján egy törvény létezni, mint a mi törvényünk, ipso facto et ipsa lege nálunk is megszűnik annak hatálya, akár van kimondva ez specziális törvényben, akár nincs. Mert ez nem azon törvényből, hanem a vámszövetség jogi természetétől folyik. A kérdés csak az, hogy mi történik. Hát mi történhetik, t. ház ? Első sorban, akár benne van ez a klauzula, akár nincs — vegyük az eshetőségeket — mondjuk : Ausztriában nem lépett volna egy rendelettel életbe, mint a hogy életbe lépett ez a pótlólagos intézkedés; ha például előáll az a helyzet, hogy az osztrák kormány nem bocsáttatott volna ki a rendeletet augusztus elsejétől; vagy előáll az a helyzet, hogy az osztrák parlament négy hónap múlva, mikor a rendeletet majd be kell mutatni, nem veszi tárgyalás alá a törvényjavaslatot, vagy leszavazza azt, vagy pedig feloszlatják az osztrák parlamentet és felfüggesztik az egész alkotmányosságot : ez eshetőségek számbavételével mondja meg a képviselőháznak bármely tagja, hogy ugyan melyik napon szűnik meg akkor ez a törvény. Ezt minden kereskedő, minden polgár más nap szerint fogja magának magyarázni. Az egyik ezen a napon fogja megszűntnek tekinteni, a másik a/.on a napon. Már most, t. ház, a mit törvényhozásilag tenni soha nem szabad, azaz, hogy a törvény erejének és hatályának tartama prekáriuslegyen, hogy valaki aziránt ne legyen tisztában, meddig áll fönn egy bizonyos törvény és mikor szűnik meg. Ez a lehető legveszedelmesebb dolog, a mit törvényhozási úton csinálni lehet. Már most ezen klauzula nemcsak azért veszedelmes, mert egy más állam tetszésétől vagy nemtetszésétől teszi függővé a magyar törvéey életét, de veszedelmes még azért is, mert ezenfelül jogilag prekáriussá teszi azt, a mit pedig tennünk nem szabad. De, t. ház, bármiféle eshetőség áll elő: akár benne van ez a klauzula, akár nincs benne, mi következik? Akármelyik eset áll elő, egy äi*