Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.
Ülésnapok - 1896-153
152. országos ülés 1897. Julius 31-én, szombaton. 151 bármily okoknál fogva ezt nem tették, szándékoznak-e most ezen a pénzügyi bizottság által kifejezett óhajnak eleget tenni és a Rába-szabályozási érdekeltséget ezen méltánytalan és igazságtalan kölcsön káros hatásaitól megmenteni: azaz ezen kölcsönt jutányosán az igazság és méltányosság elvei szerint konvertálni, s így némileg azon nagy bajokat enyhíteni, a melyek A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, b. Dániel Ernő. (Ás ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalók jegyzékét Nyegre László, a javaslatok ellen felszólalókét pedig Lázár Árpád jegyző úr fogja vezetni. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1897. évi július hó 31-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs !) A jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom Veszprémmegye közönségének feliratát a kötelező tűzkárbiztosítás tárgyában. A kérvényi bizottságnak adatik ki. Bemutatom továbbá a kereskedelemügyi miniszter átiratát, melylyel a kereskedelmi múzeum állandó kiállításának folyó hó 5-én délelőtt 9 órakor leendő megnyitására a ház tagjait meghívja. Tudomásul vétetik. Első ülés lévén e hónapban, a függőben levő interpellácziók jegyzéke fog felolvastatni. Uyegre László jegyző (olvassa a jegyzéket). Elnök: Tudomásul szolgál. Most következik a ezukoradóról szóló törvényjavaslat (írom. 188, 199) részletes tárgyalása. a Rába-szabályozás helytelen, felületes és nagyon is költséges keresztülvitele következtében az érdekeltségre hárultak ?« Elnök: Mindkét interpelláezió kiadatik az illető miniszter uraknak. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 40 perczkor.) A czím el van végezve. Az első szakaszhoz kivan valaki szólani ? Lázár Árpád jegyző: Blaskovics Ferencz! Blaskovics Ferencz : T. ház! A t. pénzügyminiszter urnak múltkori beszédére csak néhány szóval kívánok reflektálni. Azt mondta a t. pénzügyminiszter úr, hogy az én fejtegetéseimnek tévedése abban áll, hogy én ezen javaslattól várom egész mezőgazdaságunk rossz állapotának javulását. Beszédemből ez az intenczió sehol sem rí ki. Én a mezőgazdaság többi ágaival csak anynyiban hoztam párhuzamba e törvényjavaslat czélját és az attól várt eredményeket, a menynyiben, mint mindjárt első beszédemben mondottam, oly országban, mely nincs azon anyagi viszonyok között, hogy minden szükségletét fedezhetné, midőn másfél milliót valamely czélra megszavazunk, teljesen indokolt és helyes az a kérdés, hogy vájjon nincsenek-e más feladatok és más czéíok, a melyek ilynemű ssubvenczióra sokkal inkább szorulnának rá? És annál indokoltabb volt e törvényjavaslatnak nagy részben — bár nem kizárólag — a mezőgazdaság szempontjából való bírálata, mert úgy a törvényjavaslat indokolása, mint a t. pénzügyminiszter úr és az előadó ür beszédeikben első sorban és leginkább ezen törvényjavaslatnak mezőgazdasági tekintetben való nagy fontosságát és szükségességét hangsúlyozták. A másik dolog, a mire még pár szóval reflektálni akarok, az, hogy az igen tisztelt 153. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi augusztus hó 2-án, hétfőn, Szilágyi Dezső, utóbb Láng Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kórvény bemutatása. — Kereskedelemügyi miniszter meghívója a kereskedelmi múzeum állandó kiállításának megnyitására. — Függőben levő interpellácziók jegyzékének felolvasása. — Czukoradó. — Napirend.
