Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

152. országos ülés 1897. juins 31-én, szombaton. 135 hozatott, hogy a mennyiben az ülések idejének meghosszabbítása eredményre nem vezetne, még szigorúbb rendszabályok indítványozása sem ma­rad el, egész természetes következménye volt a helyzetnek, hogy beazéd tárgyává tétetett az, hogy miért nem szükséges most más rendszabá­lyokhoz — mondjuk egész egyszerűen: a klotíír indítványához — nyúlni. A párt egyhangúlag azon nézetének adott kifejezést, hogy helyes a kormány azon álláspontja, hogy ettől eltekint. (Helyeslés jobb felöl.) Következésképen semmi né­ven nevezendő fenyegetésről vagy a már meg­állapított dolgok megbolygatásáról szó, de gon­dolat sem volt. (Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Sőt Kubinyi Géza képviselő úr maga is kijelentette, hogy ő a klotürt nem czélnak, hanem csak eszköznek tekinti, (Ügy van! jóbb­felöl. Nagy zaj a szélső baloldalon.) és abban, a mit báró Podmaniczky Frigyes elnök úr mon­dott, esak az van,-hogy az egyensúly helyre lévén állítva, reméljük, hogy a békés tanácsko­zások lehetősége helyre állhat. Ez befejezett dolog. De ha akkor, a mikor, valamikor mégis a békés tanácskozás lehetőség megzavartatik, (Hosszantartó nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk !) ha a szólásszabad­ság túltengése előáll, már most jelzik, hogy a mit helyeseltek akkor mint tervet, helyeselni fogják majdan mint végrehajtandó rendszabályt. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Ez, t. ház, egyáltalában nem fenyegetés, ez nem a tegnapi napon megállapított dolgok megbolygatásának a czélzata, ez esak tisztán egy kijelentés, a mely ha úgy tetszik, későbbi programmját is képezhetné egy pártnak, (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Szép pro­gramm!) a melyet itt külön bírálat tárgyává tenni ezen alkalomból, ezen szempontból nem lettet. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. He­lyeslés a jobboldalon.) Méltóztassanak meggyőződve lenni a kép­viselő urak, hogy a tegnapi értekezleten tett kijelentéseimet komolyan tettem, azoknak fen­tartását nem csak magam, nem csak a párt, de magának az egész képviselőháznak az érdekében valónak tartom és attól eltérni, azon változtatni részemről szükségesnek, sőt czélszerünek sem tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Kossuth Fe­rencz ! Elnök: Nem tudom, t. ház, szándékoznak-e még ezen mellékesnek nevezett kérdéshez szó leni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Kossuth Ferencz akar szólni!) Akkor, minthogy erről az oldalról (a jobboldalra mutat) előbb jelentkeztek, Kubinyi Géza képviselő urat illeti a szó. (Hall­juk ! Halljuk !) Kubinyi Géza: Mélyen tisztelt képviselő­ház! Én azt sohasem képzeltem volna, hogy rö­vid parlamenti működésem alatt itt e házban oly irányú felszólalásra legyek kényszerítve, mint a minőt tenni kötelességemnek tartom. (Halljuk! Halljuk !) A lapok akképen kommentálták az én felszó­lalásomat, és oly szellemben idézett engem Po­lónyi Géza képviselő úr, mintha éa a klotürnek barátja volnék és mintha én a klotíírt óhaj­tanám. Rövid néhány év leforgása alatt, mindig határozottan egy zászló alatt küzdöttem, azalatt a zászló alatt, a melyre a szabadéivűség volt felírva. És én e pillanatban is kijelentem, hogy én nem kormánypárti, hanem szabadelvűpárti ember vagyok. (Élénk éljenzés a szélső balolda­lon.) Soha olyan kormányt nem támogatnék, te­hát báró Bánffy Dezsőt sem fogom támogatni, a mely szempillantásban ehhez a zászlóhoz hűt­len lesz; (Helyeslés a szélső baloldalon.) követni, támogatni lelkem egész meggyőződésével csakis addig fogom. És épen azért a tegnapi napon a miniszter­elnök úrnak és Tisza Kálmán igen tisztelt kép­viselő úrnak ama kijelentését, hogy a klotür­nek, vagyis az erősebb rendszabályoknak a be­hozatalát szükségesnek nem tartják, én lelkem­ből és szivemből üdvözöltem (Helyeslés a szélső baloldalon.) és jelentettem, hogy mint ilyen párt­vezért üdvözlöm és teljes mértékben támogatni fogom. És nem is szólaltam volna fel, ha a sza­badelvű pártban kizárólag e kettős kijelentés történt volna; de felszólaltam épen Szemere Attila képviselő urnak a felszólalása következ­tében. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) En azon kijelentést, a melylyel Szemere Attila kép­viselő úr a szabadelvű pártban, mint a maga és talán nem tudom kinek a nézetét tolmácsolta, sem ott, sem sehol magamévá tenni nem fogom. (Zajos tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De megragadtam felszólalásomban az alkalmat azért is, hogy kijelentsem, hogy a klotü'rc én helytelennek tartom, azt én elvemmel, meggyőző­désemmel összeegyeztethetőnek nem tartom, (Élénk helyeslés a baloldalon.) és mint czélt el nem fo­gadom, de ha annak szükségessége felmerül, ha a parlamenti kormányzás, a parlament szabad működése megakadályoztatnék, a kényszereset­ben elfogadom . . . (Zaj balfelöl.) Hentaller Lajos : Csupa szabadelvű­ségből ! Kubinyi Géza: ... és akkor is csak fájó szívvel. Ezt tartottam kötelességemnek kijelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom