Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.
Ülésnapok - 1896-151
151. országos ülés 1897. Julius 30-án, pénteken. Uh Nem fektetek nagy súlyt, t. ház, az igen tisztelt pénzügyminiszter úr azon adatára, hogy 200.000 munkás van a mi czukoriparunk körül érdekelve, nem pedig azért, mert ezt a számot egyszerűen fiktív számnak tartom, mely nemcsak statisztikai alappal nem bír, hanem még a valószínűségi számításnak sem felel meg. Mert magukban a gyárakban alig van 10.000 munkás, a többi 190.000 munkást legfeljebb úgy hozhatjuk össze, hogy mindazokat, a kik 100 hold más termelés mellett 5 —10 holdon répát is termelnek, mind répamunkásoknak vesz ű zük, a mi bizonynyal helytelen számítás. Epúgy a miniszteri szakszerűséggel össze nem férő módon állapítja meg a miniszter úr a konzum-képességet akkor, midőn az ellenzék szónokainak abból a számításából indul ki, mely az egész ország fogyasztását fejenként átlag 4 kilóra teszi. Midőn a t. miniszter úr az ellenzéket annyi tévedéssel vádolja, nem állhat erre az alapra, hanem egészen pozitív alapon kell számítania, nem pedig ilyen indukcziók útján. A t. miniszter úr tagadásba veszi az ellenzék azon tanácsának helyességét, hogy nem prémiummal, hanem a fogyasztási adó leszállításával és így a belfogyasztás növelésével kell czukoriparunkat fentartani. A t. miniszter úr szerint ez csak az adó apadására, nem a fogyasztás megfelelő emelésére vezetne. Hogy az ellenzéknek ez a véleménye még sem lehet alaptalan, ezt igazolja a német mezőgazdasági tanács állandó bizottságának véleménye, a mely az export esetleges veszélyeivel szemben a belfogyasztás nagyobbításában keresi ezen iparág biztosítását. És midőn a t. miniszter úr maga is mondja, hogy a túltermelés okozója a gabonaárak hanyatlásából eredő kalamitás, akkor maga adta meg az alapot arra, hogy mindent meg kell tennünk, hogy gabona-termelésünk és egyéb gazdasági ágazataink minél jövedelmezőbbekké váljanak, mert akkor a termelés és fogyasztás közti helyes arány ismét önként elő fog állani. Németországban ugyanezt az álláspontot foglalta el az a szakbizottság, melyet az imént említeni bátor voltam. Az igen tisztelt pénzügyminiszter úr beszéde további folyamán foglalkozik avval a kérdéssel, hogy vájjon a czukoradónak fölemelése képezi-e megterhelését a fogyasztó közönségnek, és erre nézve azt mondja, hogy tavaly óta, daczára a czukoradó felemelésének, a czukor ára mégis hanyatlott, tehát a 2 forintnyi adóemelés abszolúte nem jutott kifejezésre a czukor árában. Hát ez igaz, de kérdem, vájjon kifejezésre jutott-e a czukor árában a felemelt prémium ? Ha tehát a felemelt adó nem ártott, akkor a felemelt prémium nem használt. Ez tehát érveiéstíl sem pro, sem kontra fenn nem állhat. A kartell kérdésre, mely itt e házban nagyon sokat hozatott szóba, melyre a miniszter úr is reflektált beszédében, most kiterjeszkedni nem akarok ; mert gondolom, hogy a részleteknél lesz arra nézve egy indítvány, mely alkalmat szolgáltat, hogy részletesebben is hozzá szólhassunk. Egyelőre csak annyit jegyzek meg, hogy a kartell nem egyéb, mint szövetkezés. Már pedig, ha minden ország megköveteli, hogy bármely társulás, Szövetkezés,bármily formában történjék, a nyilvánosság előtt és a kormány beleegyezésével és ellenőrzésével történjék, akkor okvetlenül legalább ezt megkövetelhetjük a kartellekre nézve is. Hogy a gyárak mily kedvezőtlen helyzetben vannak a termelőkkel szemben, hogy mily kevéssé vannak abban a helyzetben, hogy nagyobb répaárakat fizethessenek, azt igyekszik a t. pénzügyminiszter úr egy számítási móddal igazolni, a melyről azt hiszem, hogy az annyira nem felel meg a valóságnak és a tényeknek, hogy nem magyarázhatom másnak, mint épen túlságos törekvésnek ezen gyárakat védelmébe venni. Ez a számítási mód a következő. Azt mondja a pénzügyminiszter úr: Mindenki tudja, hogy körü'lbelííl 10 métermázsa répára van szüksége a gyárosnak, hogy egy métermázsa czukrot előállítson ; a nyers anyag önmagában véve a szállítási költség nélkül majdnem 10 forintba kerül; méltóztassék hozzá számítani a gyártási költségeket stb., szóval, hogy a gyárosnak csak 1 forint 60 krajczárja marad. Szó szerint idéztem beszédéből. A pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy körülbelül 10 métermázsa répa szükséges egy métermázsa czukor előállítására. Hát tisztelettel kérem, a ki ilyent mond, az az ellenzéknek ne tegyen szemrehányást, hogy felületes, vagy a tényeknek meg nem felelő állítást koczkáztat. Mert a statisztikai adatok mutatják, hogy Németországban 7"8 métermázsa, Ausztria-Magyarországban 7'9 métermázsa répa szükséges egy métermázsa czukor előállítására. Megengedem, hogy ez az arány valamivel kedvezőbb Ausztriában és kedvezőtlenebb Magyarországon, úgy hogy köztudomású dolog, hogy Magyarországon körülbelül 8—8"5 métermázsa répa szükséges egy métermázsa czukor előállítására. Ez nemcsak köztudomású dolog, hanem egyszerűen konstatálható azáltal, hogy például az 1895—6-iki idéuyben feldolgozott 11,110.000 métermázsa répából nyertek 1,380.000 métermázsa czukrot. Tessék az egyik számot a másikkal elosztani, meg fogjuk kapni a 8 métermázsát és egy igen csekély töredéket, a mely kis töredéket köztudomás szerint a gyárak a mázsálásnál bőven szoktak behozni. 15*
