Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-131

181. országos ülés 18 Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Az a tenor, a melyet a képviselő úr megütött csak arra szolgálhat, hogy ilyen ellen­téteket szítson, arra vezethet, hogy magukat a gazdákat is két pártra oszsza, a helyett, hogy mindnyájan közös erővel és törekvéssel ipar­kodnának a közös czélt elérni, (Igás! tlgy van ! jobbfelől.) A mi már magát a fenforgó tárgyat illeti, mikor a mai napság legalább sikeríílt kollegámmal, a belügyminiszter úrral ezen ügye­ket úgy vezetni, hogy aratás közben vérontás eddig seholsem fordult elő. (Zaj a szélső baloldalon.) Szalay Károly: Igenis fordultak elő! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi niszter: Hol ? (Zaj a szélső haloldalon.) Szalay Károly : Toponáron ! Perczel Dezső belügyminiszter: Azok nem aratók, hanem répamunkások voltak. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Igen, répamunkások voltak, a kik a Felvidékről jöttek. (Zaj a szélső baloldalon.) Szalay Károly: De igenis voltak! Elnök (csenget): Kérem Szalay Károly képviselő urat, ne szóljon közbe. (Felkiáltások a szélső baloldalon.) Szalay Károly: Azí kérdezték tőlem, hogy hol? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Darányi Ignácz földmíveléügyi mi­niszter : • • - Akkor, a mikor a kormány egész erélylyel, de a megfelelő tapintattal és előre­látással úgy vezette az ügyeket, hogy az ország­ban eddig, aratási munka közben, az aratási munkálatokkal kapcsolatosan vérontás nem volt, de nemcsak ez nem volt, de általános sztrájkot is minden megyében a kormány intézkedése folytán megelőzni tudtunk, a miért a gazdák az ország minden részéből köszönetet és elis­merést szavaznak, akkor a bátorságnak külö­nösen nagy foka kell ahhoz, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) hogy a képviselő úr ily hangon beszéljen. (Élénk héleyslés és tetszés a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk!) Miben hibázott a kormány ? Abban hibázott talán, hogy a belügyminiszter, kollegám intéz­kedése folytán nem engedtük azt, hogy a mun­kában bárki megakadályoztassák, mert az volt a csendőrség és a katonaság oda rendelésének hivatása? Ez volt talán a hiba, vagy az, hogy viszont én gondoskodtam arról, hogy az ország­nak egy más, szegényebb részéből oda, a hol dolgozni nem akartak, hol a birtokos azon helyzet előtt állott, hogy pár napi késedelem miatt tönkre menjen, oda mi, éjjelt-nappalt össze­téve, a Felvidékről munkásokat ezerszámra, tud­tunk szállítani, talán ez volt a hiba? (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Énnekem az az érzésem van, hogy a kor­69 mány nem szemrehányásokat érdemel, mikor az ország iránt tartozó kötelességét teljesítette. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Én meg vagyok győződve, menjünk bárhova az országban, de nincs gazda Magyarországon, — nem azokat ér­tem, kiket talán elfogultság vezet, vagy kiket talán politikai szempontból, befolyásolnak —aki a képviselő úr mai felszólalását helyeselné. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Tettük azt, hogy a belügyminiszter úr és az alatta álló közegek igyekeztek min­denütt, hol differencziák voltak a munkaadók és munkások közt, ezen differencziákat békésen ki­egyenlíteni, történt az, hogy kollégám, a bel­ügyminiszter úr intézkedése folytán azokat, kik dolgozni és dolgoztatni akartak, meg tudtuk vé­deni; történt az, hogy egy megyében sem volt lehetséges egy általános sztrájk, me't magam személyesen intézkedtem minden esetben, hogy munkásokat odarendeljünk oly számban, a milyen indokolt volt és intézkedtem akkor, mikor meg­győződtem, hogy nem a munkás kizsákmányo­lásáról volt szó, nem arról, hogy a munkaadók jogtalan nyereségre kivannak szert tenni, hanem arról, hogy a munkás él .vissza helyzetével és a munkaadóra nézve egy lehetetlen állapot áll elő. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek voltak az intézkedések. (Egy hang a sz äső baloldalon: Csak?) Az mondja a képviselő úr, hogy csak. Én most csak a momentán intézkedésekről beszéltem ; a théma, mely felvettetett, oly nagy, hogy azt e pillanatban kimeríteni nem volna lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Én azt mondtam, hogy ezen intézkedések teljesen beváltak és azokkal a magyar gazdaközönség osztatlanul meg van elégedve (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) És ha a t. képviselő úr nekem azt mondja, hogy mi pedig politikánkba vigyünk több emberiességet, több humanizmust, akkor én meg arra kérem a t. képviselő urat, hogy vigyen az ő politikájába több jóakaratot (Zajos helyeslés ós éljenzés a jobboldalon.) Hock János: T. ház! Miután a t. minisz­ter úrtól érdemleges választ nem kaptam, es ik a tett intézkedésekre vonatkozólag világosított fel, kijelentem, hogy ugyanazt az őszinteséget, melyet nekem a t. miniszter úr tanácsolt és tőlem megkövetelt, elsősorban ő tartsa meg, mert én is megkövetelem. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) A t. miniszter úr azt említette, hogy a magyar gazdák leg­nagyobb része a tett intézkedésekkel meg van elégedve s abszoluta nincs izgatott közhangulat. (Mozgás a jobboldalon.) Megengedem, hogy a t. miniszter úrnak hivatalos jelentései vannak; nekem nincs módom az egész országból össze­szerezni azokat a statisztikai adatokat, melyek az elégede tieuséget a munkás-osztály és a . Julius 7-éu, szerdán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom