Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-136
186. országos ülés 1897, '. Julius 13-án, kedden. 179 hanem tisztán tárgyi okok alapján. Mert akkor, azt hiszem, hogy önök közű] is sokan akadnának, a kik gondolkozóba esnének a fölött, vájjon ezen törvényjavaslat megszavazandó-e vagy sem? (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) Két kisérő körülmény, a mely mellett ezen törvényjavaslat itt a házban megjelenik, alkalmas volna arra, hogy annak előre is rokonszenves fogadtatást biztosítsanak, ha fontos tárgyi okok nem kényszerítenének bennünket e javaslat visszavetésére. Ezen kedvező kisérő körülmények egyike azon általános tisztelet, melylyel e háznak minden tagja pártkülönbség nélkül az ezen javaslatot benyújtó igen tisztelt pénzügyminiszter úr iránt, személye, szakértelme, kötelességtudása iránt kivétel nélkül viseltetik. A második kedvező körülmény a törvényjavaslatra nézve az lenne, hogyha valaha itt ez országban a czukoripar tárgyában elfogultság létezett volna, vagy léteznék, ezen elfogultság mindenkor csak a czukoripar érdekében, ennek javára volt, sohapedig ennek ellenére nem nyilvánult. Leszek bátor némileg rámutatni azon jelenségekre, melyek a czukoripar terén a hazánkban tett különféle kísérleteknél ezt az állításomat igazolják. (Halljuk!) Megjegyzem előre is, hogy magam nemesak soha a czukoripar, a répatermelés ellen nem voltam, hanem annak az én szerény körömben mindenkor erőmhöz képest propagandát csinálni igyekeztem. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha mindamellett ezen törvényjavaslatot, miként azt előre is kijelenthetem, el nem fogadom, erre engem kizárólag tárgyi okok, alapos, higgadt, legjobb tudomásom szerinti mérlegelés indít és kényszerít. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha figyelemmel kisérjük a czukoripar fejlődésének történetét és azt a küzdelmet, melyet a nádczukor és a répaczukor a világpiaczon ezen utolsó évszázadban megvívott egymással, a mely küzdelemben csak épen a legutóbbi években jutott a répaczukor túlsúlyba és p dig kizárólag a technikának rendkívüli fejlődése folytán; ha tekintetbe veszszük, hogy a legcsekélyebb technikai találmány alkalmas lehet arra, hogy a nádczukrot ismét hatalmas versenytársává tegye répaczukoriparunknak, akkor megismerjük, hogy itt nem egy efemer jelenségről van szó, egy efemer túltermelésről, melyen prémiumokkal vagy ilynemű eszközökkel segíteni lehetne, hanem hogy maguknak a gyárosoknak kapzsisága, mely határt nem ismer, okozta a jelenlegi válságot, (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) melynek árát ők fizessék meg, nem pedig az állam. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A nádczukor tudvalevőleg Indiában ismeretes volt már Nagy Sándor idejében, onnan vette diadal-útját az arabok útján Egyptomba, hol a chemiai és technikai gyártás magasabb fokra emelte, innen elterjedt Szicziliäba, Spanyolországba, Portugáliába, s ezek útján ismét Amerikába, főleg Kuba, Manilla szigetekre, Luisiana tartományba, Brazíliába és máshová. Érdekes, hogy vannak adataink arra nézve is, hogy hazánkban a ezukornád-termelést megkísérelték annak idején, miként azt Bechernek egyik müvéből 1682-ből ismerjük meg, ki elbeszéli, hogy különösen Szolnok vidékén czukornádat termelnek, s az ebből készült czukrot nádméznek hívták. 1788-ban, mint Klein pozsonyi plébános említi, már az ő vidékén is ismertebb a nádczukor. A nádczukor termelése még ma is folytonosan terjed és csak aziért lett leszorítva a répaczukor által, mert ennek terjedése még nagyobb arányokban történik. 1852/3-ban a világpiaez répaczukra volt 202 millió kiló, a nádczukor 1260 millió kiló; a répaczukor tehát az összes termelésnek még csak 14 százaléka volt. 1871/72-ben répaczukor volt 1051 millió kiló, nádczukor 1869 millió kiló. 1880/8i-ben répaczukor 1820, nádczukor még mindig több: 2027 millió kiló, 1888/89-ben répaczukor volt 2437, nádczukor 2453 millió kiló. Ekkor tehát már egymást paralizálták, úgy hogy mo3t az összes termelésnek mintegy 53 százaléka répaczukor és csak 47 százaléka nádczukor. É harcz már csak azért is érdekes, mert végeredményében az észak szellemi fölényének diadalát mutatja a dél természeti fölényével szemben. Isem egészen érdektelenek azon adatok sem, melyek mutatják, mennyire érdeklődtek Magyarországon mindig a czukoripar iránt, mennyire igyekeztek azt felkarolni 8 mennyi eredménytelen kísérlet történt ez irányban. Magyarországon a czukorról először történik említés Pozsony város egy konyhaszámlájában 1419-ben. (Halljuk! balfelöl) Ekkor Pozsony városa Zsigmond magyar királyt, a lengyel királyt és azok kíséretét fogadta és 17 ökör, 70 borjú és sok egyéb mellett elfogyott 5 kiló czukor is. A répaczukoi előállítása Markgraf berlini vegyésznek köszönhető, a kinek i 747-ben tett első kísérletei után azután 1801-ben az első répaezukorgyár létesült, még pedig Sziléziában, 1802-ben Csehországban. Azután Németországban a czukoripar csakhamar ismét háttérbe szorult, míg Francziaországban, különösen Napóleon alatt, a ki különösen felkarolta már azon szempontból is, hogy függetlenítse a szárazföldet Angolországgal szemben, behozta a szárazföldi zárlatot és 32.000 hektár földet és 1,000.000 franknyi segélyezést adott a czukorrépatermelésre és feldolgozására. Újabb időben azonban a czukorgyártás úgy technikailag, mint mennyiség tekintetében sokkal 23*
