Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-134

J24 134, országos ütés 1887. Julius 10-éu, szombaton. pedig a rossz kormányzás. {Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) A rossz kormányzás, a mely a gazdák érdekét kellő figyelemben nem részelteti, a mely a gazdák érdekében kellő orvosszerekről nem gondoskodik. *(Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hányszor volt meg a jó tanács ? Nemcsak itt az ellenzéki képviselők részéről, hanem kívülről az országból is arra nézve, hogy ipar-és kereskedelmi kamarák, gazdasági egyesületek a vidékről egymásután küldözgették különböző irányú kérelmeiket, de minden kérelmeik közt a legfontosabbat, hogy gondoskodjék már a kormány a magyar gazdasági állapotok teljes és gyökeres, egy vágással való megjavításáról az önálló vámterületnek a megszerzési eszközeiről. (Ügy van! Ugy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És, t. ház, nincsen Magyarországon oly erős kéz, a mely ehhez a kérdéshez hozzányúlni merészelt volna. Az lenne pedig igazán a gazdaközönségnek jóbarátja, az lenne a gazdasági válságnak a megszüntetője, a ki erre a térre irányozná figyelmét és az a miniszter érdemelné meg azt a nagy szeretetet, a melylyel iránta mindenkinek viseltetni kellene, a ki ezt a nagyfontosságú kérdést megbolygatni merné, ez volna neki hazafias kötelessége, mert e nélkül nem lesz Magyarország! (Ügy van! Ugy van! Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) De azt mondhatná valaki, s kiváltképen a törvényjavaslatot mint tánczosnőt ide kisérő s a garde de dames szerepét vivő pénzügyminiszter úr, hogyne gondolkoznánk a magyar mezőgazdák helyzetének javításáról? Itt van ez a czukorprémiuíüról szóló törvényjavaslat, ez a gazdák érdekében hathatós eredményeket fog előidézni. T. ház! En, mindazoknak, a kik ezt a törvényjavaslatot s általában magát a czukorrépatermelést a gazdák érdekében levőnek vagy pláne a gazdák súlyos helyzetére javító eszköznek tekintik, én azt mondom, hogy nincsen tökéletesen igazsága, mert nem egyéb az a czukorrépa-termelés, olyan orvoslási mód, mint mikor a szegény embernek a karja fájt, megsebesült és orvosszert adtak neki, de a flastromot nem a sebre, hanem kivííl a kabátja ujjára ragasztotta. Természetesen elszáradt a karja az ilyen orvoslási módszer mellett. Épen így semmi sem lesz a magyar gazdaközönség sorsának javításából ezzel a czukor-prémiummal és czukorrépa-termeléssel sem. Én nem a levegőből beszélek, hanem a gyakorlatból, a tapasztalásból, mert abban a czukorrépában, a mit az a viczinális vasút, a mint előbb mondottam, legelőször szállított el a községünk határáról, nekem is volt vagy másfélezer mázsa czukorrépám, bár ne lett volna. (Derültség.) Hát, t. ház, a gazdaember szorongatott helyzetében nagyon hallgat a jó tanácsokra, a melyek sokszor rosszaknak bizonyulnak, és hallgat arra az elvre is: mindent megpróbáljatok és a mi jó, azt megtartsátok. Ezen elvnek hódolva, mások tanácsára megpróbáltam én és a község gazdáinak nagy része a czukorrépa termelést egy esztendőben és kiszámítva a nagy gondossággal kezelt répatermelésnél felmérőit költségeket, és elszámolás után egybevetve az eredményt, azt tapasztaltam, hogy én holdankint 3 forint 70 krajczárokat ráfizettem a czukorrépatermelésre, nem számítva még azt sem, hogy óriási őszi sárban rettenetes küzdelemmel lehetett csak elszállítani a vasúti állomáshoz, a mely szállítási idő alatt a vetéshez kellett volna látni és a következő esztendő terméshozama is megromlott vele; nem számítva még azt, hogy egynéhány igavonó jószág megbénult és mustrába került miatta. Hát mondom, ilyen jövedelmet ad a gazdaembernek a czukorrépa-termelés. Meglehet, hogy ez nem mindenütt van így, meglehet, hogy más vidékeken talán kedvezőbb a talaj és kedve zőbbek a termelési viszonyok, mint nálunk; elég az hozzá, bármilyen kedvező legyen, azt állítani, hogy a czukorprémiumróí szóló törvény a gazdának javára lesz, jogosan nem lehet és én ezt merően tagadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a javaslatban az foglaltatnék, hogy a gyárosoknak érdeke szempontjából kell ezt megcsinálni, ugyanakkor toldalékképen oda fért volna még a két szakaszhoz egy harmadik, hogy a répa beváltási ára felébb emeltessék és a gazdaközönség a nagy uzsorával üzérkedő gyárosoknak ki ne szolgáltattassék. Akkor már elhiszem, hogy a gazdaközönség érdeke is szem előtt tartatott volna. De hiszen most a prémium osztogatás jóformán ismét visszaesik a szegény gazdaközönség nyakába, sőt általában az ország Összes lakosainak nyakába, mert a gazdák és az ország lakosai, a fogyasztók fizetik meg minden egyes esetnél a prémiumoknak nagy összegét. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A termelő iszsza meg a levét a prémiumosztogatásnak, nem hasznát veszi annak, hanem kárát vallja. Pedig a magyar gazdaközönség fizet prémiumot eleget. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Fizet prémiumot legalább húszféle adónemben az államnak, fizet prémiumot a községnek, vármegyének, grasszáló hivatalnokoknak, szolgabíráknak és csatlósainak, fizet prémiumot a magyar gazdaközönség a tekintetes, nagyságos, méltóságos és kegyelmes nyugdíjasoknak. (Tetszésa szélső baloldalon.) Ezenkívül fizet prémiumot, a vallás, az egyház, a