Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.

Ülésnapok - 1896-115

115. országos ülés 1897. junius 15-én, kedden. Münnich Aurél előadó: És hogy ha csak rámutatok az utolsó 15 év alatt hozott törvényekre, a népfelkelési, a honvédségi törvényre, a Ludovika Akadémia kibővítésére, a katonai özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvényre, a honvéd-keretrendszer felállítására és mindazon intézkedésekre, melyeket a honvédelmi miniszter úr a költségvetés keretén belül keresztűivitt, akkor, azt hiszem, a t. urak sem fogják eltagadni, hogy az mind olyan törvényjavaslat és intézkedés, mely magánhordia bélyegét azon törekvésnek, hogy honvédségünk igazi nemzeti szellemben fejlesztessék, a mi be is következett. (Élénk ellenmondás a szélső baloldalon.) Justh Gyula : Hát a 14. és 20. §. ? (Felkiáltások a sséUő haloldalon: Hol a tüzérség ?) Elnök (csenget): Csendet kérek! Münnich Aurél előadó: Bocsánat ezen kitérésért, de miután a t. urak kívánták, hogy ezeket elmondjam, a legnagyobb készséggel, sőt. örömmel megtettem, mert igazságot mondtam. Most engedjék, hogy tovább folytassam előadásomat. Látszólagos ellenmondás van e törvényjavaslat azon részében, a hol említés van téve az alapítványi helyek mikénti felhasználásáról a jövőben. Igaz, hogy e helyek annak idején mind a Ludovika Akadémia részére lettek rendszeresítve, de hiszen az alapítványok e javaslat értelmében a jövőben talán még fokozottabb mértékben meg fognak felelni rendeltetésüknek. Azért azt hiszem, nem lesz nehéz, hogy mint a miniszter úr indokolásában meg is mondja, az alapítókkal előleges egyezség útján megállapodni aziránt, hogy ez alapítványok ezentiíd is a tiszti képzés czéljaira fordíttassanak, sőt bizonyára az országban új alapítványok is fognak kreáltatni, hogy szegényebb sorsú ifjak is minél nagyobb számban legyenek az intézetekbe felvehetők. Természetes, hogy ha e törvényjavaslat életbelép, az előbbi idevágó törvények hatályukat fogják veszíteni, nevezetesen az 1880 : XXIIL, az 1883 : III. és az 1872 : XVI. törvényczikk. Ez utóbbinak azonban van egy intézkedése, mely továbbra is épségben fog maradni, tudniillik az, mely szerint a felkelési járulék konkurrencziális alaptőkéjének a Ludovika Akadémia tökéjéhez való csatolása rendeltetik el, minthogy az 1836 : XXXVII. törvényczikk határozata szerint az 1827. évi XVII. törvényczikkel a Ludovika alapja javára tett alapítványok a Nemzeti Múzeumnak adományoztattak és csak akkor adattak vissza eredeti rendeltetésüknek, midőn az 1872. évi XVI. törvény czikkel a Ludovika Akadémia szerveztetett. A mi a törvényjavaslat pénzügyi oldalát illeti, a következőket van szerencsém jelezni. A honvéd főreáliskolára és a két hadapródiskola építésére összesen kell két és fél millió forint. Ez összeget a miniszter úr úgy kívánja megszerezni, hogy egy kölcsönt vesz fel hatvan évi törlesztésre. A Ludovika Akadémia épületének átalakítására, valamint az összes intézetek felszerelésére szükséges 420.600 forint. Ezt a létező Buttler-alapból kívánja kölcsönvenni a miniszter úr negyven évi törlesztésre. Minthogy az államháztartás legkevésbbé ezúton lesz megterhelve és csak oly összegekkel, melyek arányban vannak az elérendő rendkívüli előnyökkel, e módot úgy a véderő-, mint pénzügyi bizottságok nevében elfogadásra ajánlom. Az egész költségtöbblet a teljes létszám betöltésekor, tehát 1904-ben 983.500 forintra fog rúgni, a mi tekintve, hogy a mostani költségvetésben is 416.400 forint van fölvéve a Ludovika Akadémia czéljaira összesen 513.900 forint többletköltséget fog a jövőben eredményezni Ezekben voltam bátor, t. ház, egészen röviden rámutatni azon fontosabb intézkedésre, a melyek ezen törvényjavaslatban foglaltatnak. Végül legyen szabad újból arra hivatkozni, hogy a véderő- és pénzügyi bizottság behatóan tárgyalván ezen törvényjavaslatot, mindkét bizottság áthatva ezen intézkedések és átalakulások rendkívüli fontosságától, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlják. (Helyeslés a jobboldalon.) Miután azonban a t. függetlenségi és 48-as párt részéről felszólalás történt aziránt, hogy a bizottsági jelentések nem emelik ki azt, hogy ezen elfogadásra ajánlás csak szótöbbséggel történt, legnagyobb készséggel engedek e felszólalásnak és konstatálom, hogy a véderőbizottság tárgyalása folyamán annak két tagja a javaslatot nem fogadta el, (Éljenzés a szélső baloldalon.) és így a véderő-bizottság is csak szótöbbséggel ajánlhatja elfogadásra, és habár ezen javaslatról szóló jelentésben ki van emelve, hogy csak a bizottság többsége üdvözölte ezen törvényjavaslatot nagy lelkesedéssel és így ebből önként folyik, hogy a t. képviselő urak nem fogadták el, mégis a legnagyobb készséggel tettem eleget, ezirányban való kívánságuknak. Ezek után van szerencsém a törvényjavaslatot újból is elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Rakovszky István jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. képviselőház! . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék megengedni, hogy egyszer a vita bezárása előtt beszéljek. (Helyeslés a szélső baloldalon. Éljenzés a jobboldalon.) Mennyiben bir ezen törvényjavaslat úgy katonai, mint nemzeti irányban is horderővel, ennek megítélését a t. ház bölcs belátására bízom. A magam részéről csak kötelességemnek