Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.

Ülésnapok - 1896-114

lg 114. országos ülés 1897. június 14-én, hétfőn. Győry Elek t. képviselő úr előadásából kifolyólag egy kérdést vagyok bátor intézni hozzá. (Halljuk! Hall juh!) A képviselő úr jogászlétére nem fogja tagadhatni Ausztriában az ottani egyes provincziáknak azt a jogát, — lehet, hogy érvényesül, lehet, hogy nem, nem tudom, — hogy követeljék, hogy egyik hivatalos nyelv legyen a német, a másik a cseh, a harmadik a lengyel, a negyedik az olasz. Már most tegyük fel, hogy ilyen felfogással szemben áll a magyar állami nyelv; hogy ha mi a hadsereg keretében a magyar államnyelvet akarjuk érvényesíteni oly mértékben, mint azt a t. képviselő urak kívánják, akkor mi áll annak az útjában, hogy a többi osztrák tartományok is hasonló követelésre álljanak elő, hogy nálunk hasonlóképen ez az államnyelv, hogy mi is ugyanazt követeljük: nem kész-e akkor a föderalizmus a hadseregben? Ez a kérdés, erre ezéloztam, a mikor azt mondottam, hogy nekünk óvakodnunk kell, mert nem volna Magyarország érdeke is a föderalizmust ilyen úton becsempészni a hadseregbe. Győry Elek: Egy kérdést intézett hozzám a t. miniszter úr, a kérdésre már mégis csak udvariasságból is köteles vagyok felelni. (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon) Azt a kérdést intézte hozzám, hogy mit szólok ahhoz, hogy micsoda jogaik vannak a cseh, morv?, lengyel stb. tartományoknak? Én már előre megmondtam rá a feleletet, tudniillik megmondtam azt, hogy én senkinek a jogát nem akarom sérteni; ha van joguk, érvényesítsék abban a körben, a hol annak érvényesülni joga is van. (Közbekiáltások balfélől: Nincs!) De tegyük fel, hogy mégis van. Már most kiről van szó? Hiszen itt nem a morvák, csehek, nem a galicziaiak részére teszünk alapítványokat, hanem magyar honpolgároknak magyar pénzből. (Igás! Ügy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) No hát, ha Magyarország elég liberális volt arra, hogy itt a honvédségben a horvát kommandót megengedte a horvát ezredeknek, ezzel megmutatta, hogy a jogi szempontot és mindenkinek igaz jogát tiszteletben tartja. De ebből nem az következik, hogy ha az a cseh, morva stb. jogot formál és ki tudja mutatni, hogy ö, mint morva, ugyanannyi alapítványi helyet létesít, a melyet saját költségén fen tart s ebben az intézetben akarja azon morva ifjaknak az ő nyelvükön való nevelését, hogy ez ellen kifogást tegyünk; az ellen nekem semmi kifogásom nem lehet. Minden ország őrizze, tartsa meg a maga jogát, de őrizzük meg mi is a magunkét. Ezt akartam röviden elmondani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólani? Senkisem kívánván a 2. §-hoz szólani, a vitát bezárom. Az előadó úr sem kivan szólani. Következik a szavazás. Huszonöt képviselő aláírásával névszerinti szavazás kéretik. Gajáry Géza: T. ház! (Zaj.) Az előbbi alkalommal nem vettem igénybe a szólásjogot, mert nem vehettem ki az elnök úr kijelentését az önök lármája folytán. (Zaj a szélső baloldalon. (Halljuk! jobbról.) Komjáthy Béla. Kinek szólt most? Ki az az önök?! (Zaj.) Gajáry Géza: Többeknek! Komjáthy Béla: Például! (Zaj. Halljuk!) Gajáry Géza: Az előbbeni alkalommal nem vettem ki a mélyen tisztelt elnök úr enuncziáezióját, midőn a névszerinti szavazást elrendelte és ennélfogva legnagyobb tisztelettel hajoltam meg az elnök úr és a t. ház akarata előtt és a szótól elálltam. Ámbátor azon szerény nézetben vagyok, hogy a házszabályok értelmében csakis a szavazás folyama alatt és annak megkezdése előtt nem lehet szólani; mindazonáltal — a mint mondottam — meghajoltam előtte. Most azonban, a névszerinti szavazás elrendelése előtt engedje meg nekem a t. ház, hogy azon kérést intézhessem a ház t. elnökéhez, méltóztassék a névszerinti szavazást kérők neveit felolvastatni. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Elnök : Csak azt akarom megjegyezni, hogy az előbbeni alkalommal azért nem adtam meg a t. képviselő úrnak a szót, mert a névszerinti szavazást már elrendeltem. Most a képviselő úr kérelmére a névszerinti szavazást kérők nevei fel fognak olvastatni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Lakatos Miklós jegyző (olvassa): Justh Gyula, (Zajos éljenzés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Kálmán Károly, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Illyés Bálint, (Éljenzés a szélső haloldalon.) Sturman György, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Kállay Lipót. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Komjáthy Béla? Lassabban és hangosabban! (Derültség.) Justh Gyula: Hogy meghallja a képviselő úr. Lakatos Miklős jegyző {olvassa): Rátkay László, (Éljenzés a széUő baloldalon.) Rigó Ferencz, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Szluha István, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Meszlényi Lajos, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Madarász József, (Éljenzés a szélső baloldalon ) Antal Pál, (Éljenzés a. szélső báloldalon.) Okolicsányi László, (Éljenzés a szélső baloldalon.) Pichler Győző, (Éljenzés a szélső baloldalon. Hoch ! jobb felöl.) gróf Benyovszky Sándor (Éljenzés a szélső baloldalon Felkiáltások: Az is itt van!) Madarász Imre, (Éljenzés és felkiáltások a srélső baloldalon: Az is itt van!)