Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-97

97, országos ülés 1897, május 12-éu, szerdán. 59 ezt kapcsolatosan az egyetem számára szükséges telekvásárlásokról és építésekről szóló törvényjavaslattal tárgyalás alá vegye és jelentését a képviselőházhoz terjeszsze be. (Helyeslés.) . Elnök: Á beadott jelentés kinyomását és szétosztását a ház elrendeli, és az indítvány értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Nyegre László, a számvizsgáló bizottság előadója! Nyegre László előadó: T. ház! Van szerencsém a számvizsgáló bizottságnak a ház számadásai megvizsgálása alkalmával szerkesztett jelentését (írom. 167) azon indítványom kapcsán benyújtani: méltóztassék a jelentés kinyomatását, szétosztását és az osztályok mellőzésével napirendre kitűzését elrendelni. Elnök: A jelentés kinyomását és szétosztását a ház elrendeli; tárgyalása és napirendre tűzése iránt a ház később fog határozni. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az interpellácziós könyvbe újabb bejegyzés nem tétetett. Elnök: Következik a temes-bégavölgyi vízszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak rendezésére vonatkozó törvényjavaslat (írom. 156, 164) harmadszori felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök! Elfogadja a ház a javaslatot harmadszori olvasásban? (Igen!) A ház elfogadta. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a belügyminiszter úr válasza Polónyi Géza ós Molnár János képviselő urak iuterpellácziójára egyenként. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! A múlt heti ülések egyikén Polónyi Géza képviselő úr interpellácziót terjesztett elő, a melyben az interpellácziónak megfelelő indokolás előre bocsátása után két kérdést intéz hozzám. Az első kérdés így hangzik (olvassa): »Mivel indokolja azon eljárását, mely szerint Zólyom vármegyének folyó évi május hó 12-re kitűzött rendes közgyűlésén való elnöklésre Hámos László csupán Gömör- Kishontmegye területére kinevezett főispán urat királyi kinevezés és a leteendő eskü nélkül belügyminiszteri megbízás alapján küldötte ki és ezáltal a közgyűlésnek és az azon foganatosítandó választásoknak törvényességét előre is lehetetlenné tette ?« T.. ház! Van szerencsém az interpelláczió ezen pontjára válaszomat a következőkben adni meg: Úgy az 1870 : XLIL, valamint a vármegyék ügyeit szabályozó és most is érvényben levő 1886 : XXI. törvényczikknek rendelkezései sok tekintetben hézagosak és nem provideálnak az esetek mindannyiára. Az 1886 : XXI. törvényczikk 45. §-a meghatározza azt, hogy (olvassa): » Vármegyékben a közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán; ha ä főispán és alispán egyidejűleg akadályozva lennének, a főjegyző. Azt, hogy mindezeknek egyidejű akadályoztatása esetében ki elnököljön a közgyűlésen, a törvényhatóságok a belügyminiszter jóváhagyása mellett szabályrendelettel állapítják meg.« E tekintetben a törvényhatóságok mind meg is hozták akkor úgynevezett szervező szabályrendeleteiket és tanácskozási ügyrendjüket, és itt a legellentétesebb diszpozieziók vannak érvényben. Az elnöklés jogát, ha a főispán, alispán és főjegyző akadályozva van, egyik törvényhatóság a tiszti ügyészre, a másik az árvaszéki elnökre, számosan viszont a rangra legidősb járási főszolgabíróra ruházzák át; Zólyom vármegyének 1887-ben jóváhagyott szabályrendelete szerint ez esetben következnék az elnöklésben a központi, vagyis a beszterszebányai járás főszolgabírája; de nem csupán a közgyűlésen való elnöklésről van szó, hanem a főispán személyéhez kötött bizonyos jogok ideiglenes gyakorlásáról is. A választást megelőző kijelölési jogot például gyakorolja a főispán elnöklete alatt a közgyűlés által választott és a főispán által a bizottságitagok sorából meghívott három-három tag. A választás érvényéhez pedig nemcsak az szükséges, hogy a közgyűlésnek elnöke legyen, hanem a szabályszerű kijelölés is, és az, hogy ezt az elnök a közgyűlésnek tudomására hozta legyen. Most méltóztassanak meghallgatni, hogy Zólyom vármegyében micsoda specziális viszonyok forognak fenn, az az, hogy ez idő szerint talán már nem, mert az alispán a mai közgyűlésen valószínűleg már meg van választva. A rendes képviselőválasztások alkalmával Csipkay Károly alispán országgyűlési képviselővé választatott; később Kiss Pál főispán államtitkárrá neveztetvén ki, szintén képviselővé választatott. így a főispáni és alispáni szék üresedésben volt s betöltendő volt a rendes közgyűlésen az alispáni, azonkívül megűresedés folytán az árvaszéki elnöki, elhalálozás folytán egy járási főszolgabírói és még egy szolgabírói állás. Komplikálja a helyzetet, hogy az alispáni állásra aspirál és természetszerűleg a legtöbb kilátással és jogosultsággal bir az eddigi főjegyző. Hogy a közgyűlésen ki elnököljön a főispán akadályoztatása esetén, arról provideál a törvény; de hogy a kijelölés ez eset-