Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-96

96. országos Illés 1897, '. május 11-én, kedden. ,1, urak által tett észrevételekre vagyok bátor röviden reflektálni ég jelezni elsősorban is azt, hogy mindazon aggályok, a melyek ezen járulékhátralékok elengedésére vonatkoznak, nagyrészben a foldmívelésügyi miniszter úrnak előbbi felszólalásával el vannak oszlatva. A mi az újabb momentumot illeti ennél a kérdésnél, ez az, hogy Vargics Imre t. képviselőtársam felhozta, hogy az 1885. évben megállapított műszaki ártérfejlesztés alapján egyes birtokosok sokkal nagyobb ártérrel jöttek be, mint a milyen árteret azelőtt bevallottak, és kérdezi, hogy vájjon ezen nagybirtokosok ezen több árterük után most már azon összeget, mely ezen járulék-hátralékokból reájuk esik, megfizették-e, igen vagy nem ? A társulat önkéntes bevallások alapján 310.000 katasztrális holddal alakált meg. Ezen 310.000 katasztrális holdból 100.000 katasztrális hold más társulatokhoz, gondolom, valamelyik Duna-szabályozó társulathoz csatoltatott, ágy, hogy maradt 210.000 katasztrális hold önkéntes bevallások alapján. A műszaki ártérfejlesztés után, mely 1885-ben történt meg, a társulat 430.000 katasztrális holddal vonatott be, tehát több, mint mégegyszer oly kiterjedésű területtel, mint a minő területtel az önkéntes bevallások alapján érdekelve volt. Azt gondolom, hogy ez a 220.000 katasztrális hold többlet nem tisztán a birtokosokat, hanem sokkal nagyobb részben terheli a községeket is, és így a községek határai sokkal nagyobb kiterjedésben lettek bevonva, mint a nagybirtokosok árterei. Már most azt kérdem t. képviselőtársamtól, hol volna itt tulajdonképen az igazság? Mert nehézménye az, hogy különösen a birtokos osztály részéről nem fizettettek a járulék-hátralékok. Hol volna az igazság, hogy a birtokos osztály által egyenkint megfizettessék ezen többlet-tartozást, míg ellenben a községeket ezen tartozások fizetése alól kibocsátjuk. Itt tehát tulaj donképen nincs, nem is lehet veszendőben egyetlen egy krajczár, mert az ingatlanokkal vaunak ezen járulék-hátralékok biztosítva. Tehát tulajdonképen a községeknek sem kellene elengedni; de ha méltányosságot akarunk gyakorolni egyik irányban, a másik irányban is kell azt gyakorolnunk, mert ha ezt nem teszszűk, nemcsak a méltányosságnak, hanem az igazságnak határait is megsértjük. De kérdem még a t. képviselő úrtól, miként volna képes az önkéntes bevallások alapján kitüntetett és meghatározott ártereket most a műszaki ártérfejlesztés alapján bevallott árterekkel valósítani akkor, midőn egyes községeknél nem egyénenként, egyes parczellákban, hanem egy terület, mondjuk, hogy A. község bevonatott 2000 holddal, B. község 4000 holddal, de nem mondatott meg, hogy ez a 4000 hold tulajdouképen melyik birtokosnak tulajdonát képezi Tehát az önkéntes bevallás alapján bevallott ártereket az ártérfejlesztés alapján bevallott áj árterekkel valósítani abszolúte lehetetlenség. És így a legnagyobb igazságtalanságok fordulnának elő. Ezzel szembén nagyon természetes, hogy ha ezen társulatnak pénzügyeit lehetőleges emberi számítás szerint végleg óhajtjuk rendezni, úgy el kell fogadnunk nem a t. ház állal, az ezen országgyűlés által önállóan felvetett, hanem a társulat közgyűlése által kívánt, óhajtott és óriási többséggel kére azt a módozatot, hogy azon zavaros és nem íiquidáíható régi járulékhátralékok elengedtessenek. Hiszen az 5. §. végén határozottan ki van mondva, hogy a hátralékok az 1897. márczíus hó 20-án hozott közgyűlési határozathoz képest, az illető hátralékos társulati tagoknak elengedtetnek. Mert, bocsánatot kérek, hiszen magának a háznak is joga van egy törvényben kimondani egyes társulatok pénzügyi viszonyainak ily alapon való rendezését is és magánjogi dolgokat ily terjedelemben tángálni; de határozott a háznak a joga akkor, a midőn ez az érdekeltek által kéretik és kívántatik, hiszen volenti non fit injuria; ezen elv alapján a törvényjavaslatban ezen intézkedés határozottan és jogosan helyet foglalhat. A mi ezzel az 5. §-szal szemben Reíter János képviselő úrnak indítvanyát illeti, hogy az egyes ártéri birtokosoknak igénye a befizetett összegekre nézve továbbra is fentartassék, ez is a dolgot csak komplikálná és zavarná, hiszen talán az igen tiszteit képviselőtársam legjobban tudja, a ki egy nagy, hatalmas és szintén meglehetős zavaros viszonyokkal küzdő ármentesítő társulat érdekeltjei közé tartozik, hogy az ilyen tengeri kígyóknak fentartása állandó veszedelmet, zavarokat ós az érdekeltek közt az egyenetlenségnek állandó csiráit viseli magában. Ezen röviden előterjesztett indokoknál fogva kérem mindkét módosítyány mellőzését és a törvényjavaslat 5. §-ának teljes épségben való fentartását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. §. első bekezdése ' senkitől meg nem támadtatván, azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház az 5. §. első bekezdését változatlanul elfogadja. A második bekezdésre vonatkozólag két módosítvány nyújtatott be. Az egyik Vargics Imre, a másik Reíter János képviselő úr részé ről. Vargics Imre képviselő úr módosítványában az egész második bekezdés elhagyását kívánja; ennélfogva mindenekelőtt elhatározás alá fogom