Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-92
92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. Ü üzemű vasutak által okozott balesetek tárgyában a belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez. Elnök: Az interpelláeziók az ülés végén fognak megtétetni. Következik a gattajadugos-marosillyei helyi érdekű vasútról szóló törvényjavaslat (írom. 154, 158). Gr. Thorotzkay Miklós, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Csak néhány rövid perezre kérem a t. ház figyelmét, hogy pár szóval a törvényjavaslatot elfogadásra ajánljam. Az ország azon részének, a mely Lúgos és Marosillye között részben Krassó-Szörény, részben Hunyadmegyéhez tartozik, már évek óta kilátása van arra, hogy a vasúti forgalomba bevonassék. Évek óta folynak a tárgyalások arra, hogy megvalósuljon ezen vasútnak létesítése. Most végre-valahára sikerűit oly megállapodásra jutni a vállalkozókkal, a melynek folytán a miniszter abba a helyzetbe jutott, hogy az engedélyezési okiratot kiadhassa. Ezt azonban csak abban az esetben teheti, ha az illető vasút két meglevő vasútvonalat kötne össze, vagyis ha a törvényhozás törvényjavaslat alakjában erre a felhatalmazást megadja. Ezzel a törvényjavaslattal kéri a miniszter a meghatalmazást. Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni mé\tóztasBék.(Helyeslésjobhfelől.) Lázár Árpád jegyző: Kállay Lipót! Kállay Lipót: T. ház! Azon pártnak nevében, melyhez tartozni szerencsém van, kijelentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem mintha a vasútépítésnek ellensége volnék, mert hisz nagyon jól tudjuk, hogy minő faktora a vasút a kultúrának és a közgazdaságnak, hanem egyszerűen azért, mert ezen vasutat igen drágának tartom. (Igás ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Régebben tetemesen olcsóbban építették a vasutakat, a mint azt igen tisztelt képviselőtársam Péchy Tamás annak idején a házban elmondta; sőt áttérve az újabb időre, most is építettek az Alföldön vasutakat, de a legdrágábbról sem hallottam, hogy többe került volna pályakilométerenként 32.000 forintnál, sőt ha jól tudom, a békés-csanádi vonal körülbelül 28.000, az arad-csanádi vasút csak í 8.000 forintba került pályakilométerenként. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igaz ugyan, hogy ezen vonalnál az apróbb műszaki tárgyakon kivűl nagyobb építmények, két híd és egy alagút is létesítendő, de tekintettel a vonal 140 kilométernyi tekintélyes hosszaságára, a pályakilométerenkénti 41.281 forintot mégis soknak kell tartanom. Egyébként a hiba onnan is származik, hogy a másodrangú vonalakat újabban úgy építik, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—190L VI. KÖTET. mintha egyenesen a keleti expressz számára létesítenék azokat. (Tetszés a szélső baloldalon.) Kérdem, mi szükség van arra, hogy másodrangú vonalon a sínpárak oly sűrűn rakott talpfák fölé helyeztessenek, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetezentiméfcerenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon? Hiszen szabványos nyomtáv mellett, kisebb igényekkel sokkal olcsóbban létesíthetünk ily vasutat, hiszen az ily vonal csak gyűjtőcsatornája, táplálója a fővonalaknak, sőt néhol indokolt volna a keskenyvágányú rendszerre is áttérni. Nem szándékozom most ezekre a rendszerekre bővebben kiterjeszkedni, hanem ebből a törvényjavaslatból kifolyólag egy kérdést vagyok bátor az igen tisztelt miniszter úrhoz intézni. (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) Az igen tisztelt miniszter úr annak idején, mikor a viczinális vasutak kérdése oly nagy hullámzásba hozta az egész országot, egy kijelentést tett a ház előtt s ez az volt, hogy a régi törvényeket módosítandóknak tartja és ezen módosításokkal nemsokára a ház elé fog járulni. Mivel ezen törvényjavaslat még egészen a régi törvények és a régi minta szerint van szerkesztve, kérdem, hogy azon törvényjavaslatokat mikor szándékozik az igen tisztelt miniszter úr a ház elé terjeszteni ? Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani általánosságban? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter; T. képviselőház! Engedje meg nekem a t. ház, hogy az imént felhozottakra nézve saját nézeteimet is kifejezzem és arra kérjem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. Az előttem szóló t. képviselő úr azzal indokolta nézetét, hogy nem fogadja el a törvényjavaslatot, hogy igen drágán van megállapítva a szóban forgó vasútnak építési költsége, és hogy igen szükségesnek tartaná már, hogy a viczinális vasúti törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a t. háznak minél előbb beterjeszszem. Éu azt gondolom, hogy a mi az első kifogást illeti, e tekintetben talán téved a t. képviselő úr; mert tökéletesen érteném a t. képviselő úr felfogását — hogy a 41.000 forintot pályakilométerenként drágának találja — akkor, ha sík pályáról volna szó ; de a szóban forgó vaspályának legnagyobb része hegyes vidéken megy keresztül, az ottani viszonyok nagyon nehezek, két nagy hidat kell építeni, egyet a Maroson és egyet a Temesen, három csatlakozó állomás is van és azonkívül még egy nagy alagutat is kell építeni: mind olyan körülmények, a melyek nagyon indokolják, hogy a vasút épí2