Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-71

•: 71. országos ülés 1897. márczius 16-én, kedden. tehát a miniszter urat, vájjon viszonosságnak tartja-e ezt, mert én nem hiszem, hogy ez viszonosság, hanem gyáva meghunyászkodás. (Igaz! Úgy van! a sgélsöbaloldalon.) Felkérem a t, miniszter urat, hogy a viszonosság a törvénynek megfelelőleg minél előbb rendezve legyen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kitérés után áttérek most már arra a özímre, a melyhez feliratkoztam, vagyis a telekkönyvezés kérdésére. A t. miniszter ár indokolásában elmondja, hogy még 128 járásbíróság van Magyarországon, a mely telekkönyvvel öszszekötre nincs, és hogy 5—6 járásbírósággal folyik az alkudozás. Én azt hiszem, hogy ez más szóval azt jelenti, hogy az igazság istenasszonya, melynek szemei mindig be vannak kötve, ennél a kérdésnél leveti a kendőt szemeiről, elmegy alkudozni, és utazó vigéczezé lesz, a mi sem az igazság fogalmához, sem pedig Magyarország igazságü^yminiszteréhez nem illik. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen kérdést úgy kell feltenni, hogy szüksége van-e annak a járásbíróságnak telekkönyvre vagy sem? Ha szüksége van, meg kell adni s nem kell nézni, hogy gazdag vagy szegény-e a vidék, sőt mentől szegényebb, annál inkább kell neki a telekkönyvvezést megadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azonban ez a czím nem mond egyebet, csupán ezen néhány szót: 1896-ik évre megállapíttatott 7762 forint, 1897-re elíiirányoztatik 7662 forint. Nem tudom magamat tájékozni s mielőtt hozzászólnék, egy kérdést kell intéznem a t. igazságügy miniszter úrhoz, legyen szives engem megnyugtatni, vájjon jó úton járok-e? Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nem! Bátkay László: Vonatkozik-e ez a betétszerkesztés költségeire? Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nem. mert ez a központi telekkönyvet illeti. Bátkay László: Bocsánatot kérek, azt hiszem, nem én tévedek, hanem a t. igazságügy miniszter úr, mert az igenis a betétszerkesztés költségeire vonatkozik. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ez a központi telekkönyvezési Bátkay László: A betétszerkesztést törvényünk 1886-ban határozta el. Elnök: Kérem ;i t. képviselő urat, ez a czím a központi telekkönyvvezésről szól, pedig ha jól értem, a betétszerkesztést akarja tárgyalni. Ennek azonban nem itt van helye. Méltóztassék tehát azt, a mit felhozni kívánt, a kodifikáczió czíménél előadni. (Helyeslés.) Bátkay László: Nagyon szívesen s most csak azért szólaltam fel, mert az indokolásban nem lehetett elmenni, a betétszerkesztésről pedig okvetlenül beszélni óhajtok. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Az indokolásban a törvényszéki czímnél van. Bátkay László: A felszólalási jogot fentartom magamnak és szólok majd a megfelelő czímnél. Elnök: Ez a központi telekkönyvi hivatalra vonatkozik, a mely a vasutak telekkönyvezésével van elfoglalva. Kiván-e még valaki szólani? Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Az e czímen felvetett viszonossági kérdésre vonatkozólag kívánok Kátkay László képviselő úr felszólalása folytán nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) A törvény azt mondja, hogy Magyarország és Ausztria között fennáll a teljes viszonosság, fennáll a bíróságok közti közvetlen érintkezés. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az osztrák bíróságok a maguk nyelvén közvetlenül megkereshetik a magyar bíróságokat és viszont a magyar bíróságok közvetlenül magyar nyelven kereshetik meg az osztrák bíróságokat, így áll a tény és ez a mai gyakorlat. Azt hiszem, hogy törvényeílenesség ebben fenn nem forog. A mi bíróságaink által az osztrák bíróságokhoz intézett megkeresvények németre lefordíttatnak az osztrák kormánynak költségén, a mi bíróságainkhoz intézett megkeresvények lefordíttatnak, esetleg ha szükség van reá, a mi hites tolmácsaink által. Sérelem, törvénysértés ily körülmények közt nem forog fenn, és ha a t. képviselő úr erre a tényre nézve tőlem felvilágosítást kért volna, azt hiszem, a felszólalásának szüksége is elesett volna, mert Magyarország és Ausztria közt a teljes viszonosság fennáll. Kérem a tétel megszavazását. (Helyeslés jobb/elől.) Elnök: Maga a tétel, a 7322 forintos telekkönyvi tétel nincs megtámadva. Ezt a ház megszavazza. Gr. Teleki Sándor jegyző: Dologi kiadások 340 forint. Elnök Megszavaztatott. Gr. Teleki Sándor jegyző: Az 1889. évi XLV. törvényczikk alapján alkalmazott bírák személyes járandóságai és törvények szerkesztése. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 10. czím.Kiadás 43,800 frt. Emmer Kornél! Emmer Kornél: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Előre is kijelentem, hogy a napirenden levő tételt elfogadom, nehogy abban az esetben, ha ezt a beszéd végén kijelenteni elmulasztanám, újra félreértések támadjanak. Mindenekelőtt Polónyi Géza t. képviselőtársam beszédének ama részével kell foglalkoznom, a melyben reám vonatkozólag személyes kérdést volt szives fölvetni és a melyben bizo-