Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-70

68 70. encfcgM iléi 1897. m&reiiw 13-is, BEembstea. A kérdés első részére nézve álláspontom az, a mi a még ma is teljes hatályban lévő, e kérdést szabályozó törvényekben meg van állapítva, (Általános helyeslés.) tudniillik a szerzés és elidegenítés tilalma és annak fentartása. Az ellenkező álláspontot az országra nézve úgy politikailag, mint közgazdaságilag veszélyesnek tartom. Az ország ingatlan birtokának —• beleszámítva az állam tulajdonát képező ingatlanokat —• körülbelül 34 százaléka meg van kötve. A kötött birtokoknak ezen mennyiségét tovább szaporítani, meggyőződésem szerint, az alsóbb néposztályoknak a földbirtokból való kisajátítására vezetne. (Helyeslés.) A másik része a kérdésnek az, hogy mi az álláspontom a kúria határozatával szemben. A kúriának ezen határozata ma még súlylyal nem bir. (Halljuk!) Nincs annak több súlya és jelentősége, mint egy bírói határozatnak, mely egy konkrét esetben meghozatik. (Halljuk!) Azzal szemben tehát semminemű, törvényhozási lépésnek szükségét ezúttal nem látom; de annálfogva, mert a királyi kúria ezt a határozatot teljes tanácsülésben hozta, s annálfogva, mert fennálló törvényeink szerint a királyi kúriának ilyen teljes tanácsülésben hozott határozata, ha nem is törvényerejű kötelező erővel bir a bíróra, de irányadó, mondom ezeknél az okoknál fogva megtörténhetik, hogy a királyi kúriának ezen döntvénye alapján a fennálló törvénynyel ellentétes bírói gyakorlat fejlődik ki. A kérdésnek e fejlődését éber figyelemmel kisérem, és mihelyt azt látom, hogy a bírói gyakorlat ebben az irányban halad, nem fogok késni a kérdést azonnal a törvényhozásnak eldöntése alá terjeszteni. Poldnyl Géza: Az egyenjogúság alapján! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Addig azonban, míg a bírói gyakorlatnak essen fejlődését nem észlelem, addig is már megtettem az intézkedéseket, hogy a kérdés megfelelő adatok gyűjtésével, tanulmányozásával, teljesen tisztába hozassék, hogy szükség esetén azonnal a ház elé kerülhessen. (Helyeslés a joblöldakm.) A míg ez megtörténik, azt hiszem, hogy Polónyi Géza t. képviselő urnak a határozati javaslata felesleges, mert ez idő szerint nem szándékozom tenni semmit, ennélfogva kérem ezt a határozati javaslatot el nem fogadni. (Élénk helyeslés johbfelól.) Polónyi Géza: T. ház! Az elnök úr furcsán néz rám. (Derültség.) Vissza akarom vonni a határozati javaslatomat. Tudom én, mit szabad a házszabályok szerint. Elnök: Mi czfmen kíván a képviselő úr •zólani ? Polónyi Gézft: A házszabályok értelmében kérek szót az alapon, mert rövid indokolással vissza akarom vonni határozati javaslatomat. Kijelentettem, t. képviselőház, hogy semmi más czélom nincs, mint hogy a kérdés törvényhozási utón elintéztessék, de az én idítványomnak, illetőleg határozati javaslatomnak sarkalatos indokolása az volt, hogy a kérdés elintézése történjék a felekezetek közötti egyenjogúság mellett. A kormány részéről nem nyervén erre nézve megnyugtatást, arra nem nyújtok segédkezet, hogy csak egy felekezetre nézve történjék tiltó intézkedés, és azért visszavonom határozati javaslatomat. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak a tételt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogädtatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Do logi kiadások 136.136 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa). Kir. táblák. Kiadás. Személyi járandóságok 1,145.370 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Dologi kiadások 101.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (ohassa).- Kir. főügyészségek. Kiadás. Személyi járandóságok 72.990 forint. Elnök; Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Dologi kiadások í 0.880 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa) .• Bevétel 3000 forint. Elnök: Megszavaztatik. A t. háznak azt a javaslatot bátorkodom tenni, hogy tekintettel az idő előrehaladottságára és arra, hogy 1 órára kérvények tárgyalása van kitűzve, most a tárgyalást félbeszakítsuk és a kérvényekre térjünk át; (Helyeslés.) előbb azonban öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Következik a kérvények 3-ik sorjegyzékének (írom, 111) tárgyalása. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa) .* Ugocsa, Szabolcs és Árva vármegye közönségei kérvénye az 1877. évi XX. törvényezikk módosítása tárgyában. Pnrgly Sándor, a kérTényi bizottság előadója: A felsorolt törvényhatóságok azért folyamodnak, hogy az 1877 : XX. törvényezikk 19. §-a változtattassék meg. Ez a szakasz aként intézkedik, hogy a gyámpénzek elhelyezésénél, veszély esetére anyagi kárpótlással és felelősséggel eaak azok a megye-