Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-68

•8. omz&gos ttlé* 1897. márczius 11-én, csütörtökön. ^*J jóformán évtizedekről van szó, és ezen munka mégis folyton késik: ezt már egyáltalában nem tudom nemcsak nem helyeselni, de elviselni sem. Hát az panaczea, a mit Enimer Kornél t. képviselőtársam ajánlott? Segít az a bajon ha államtanács létesíttetik? Magyar instituczió ez? Hát az államtanács az, a mit a magyar géniusz diktált a t. képviselő úrnak? Hisz ez csak egy kodifikaczionális helytartó tanács, egy ssekunclogeniturája a kormánynak, a mely az államtanács nevet csak viseli, de a miniszternek van alárendelve. Emmer Kornél: Nem lesz alárendelve. Polónyi Géza: Annál rosszabb. (Nagy derültség.) És én csak azt akartam tudni, hogy alá lesz-e rendelve, vagy sem? Ugyan micsoda fogalmai vannak annak a jogásznak a parlamentarizmusról és a miniszteri felelősségről, a ki az államtanácsot a parlamenten kívül akarja felállítani, a ki egy rögtönítélő kodifikaczionális bizottságot kíván alakítani, a mely sem a parlamentnek, sem a miniszternek nincs alárendelve? Micsoda fából vaskarika ez? Hogy született meg ennek eszméje? Porosz, vagy franczia eredetű ez? Ha pedig a miniszternek van alárendelve az államtanács, és én, mint a magyar alkotmányt tisztelő egyén sohasem egyezném bele, hogy az alkotmány keretén és a miniszteri felelősségen kívül bárminő testület is alakuljon, — akkor engedjen meg a képviselő úr, akár kodifikaczionális bizottságnak, akár államtanácsnak nevezi: a macska ugyanaz, csak nyakravalója más. (Élénk derültség.) Én a magam részéről semmiféle olyan institucziónak, mely, az alkotmány keretébe teljesen bele nem illeszthető, soha híve nem voltam, és nem is engedném meg, hogy a miniszteri felelősség nagy alkotmányos elve ilyen államtanács-féle szurrogátumok révén, még, ha olyan Napóleonok is vezetnék, mint t. képviselőtársam, megkerültessék. Szándékoztam és fogok is felszólalni a börzebirősäg, a holt kéz kérdéseiben, a miben nagyon szeretném hallani t. képviselőtársamnak, mint a kúria volt tagjának véleményét, de miután az idő előre haladott, nem folytatom tovább beszédemet, hanem a t. ház szíves engedelmével a részletes vita folyamán fogok velők foglalkozni. Most csak annak a konstatálására szorítkozom, hogy én sem a mostani, sem a leendő t. igazságügyi kormánynak magasztos eszméivel Magyarországot boldogítani nem óhajtom, és miután én az elmondottak okából politikai bizalommal sem viseltetem a t. igazságügyi kormány iránt, a költségvetést nyílt őszintességgel el nem fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Emmer Kornél képviselő úr személyes kérdésben, szavai értelmének megmagyarázása czímén kér szót. (Hallj k! Halljuk/) Emmer Kornél: Valóban nagy áldozat az, ha a t. ház megengedni kegyeskedik, hogy én azt a lidércznyomást, melyet a Polónyi Géza t. képviselőtársam rám tett, még a mai nap folyamán lerázhassam. Nagy lidércznyomás volna holnapig várni annak a vádnak a viászautasításával, mintha én az 1848-iki törvények iránti kegyelet dolgában valaha vétettem volna. Ezt én sohasem tettem és ebben a sok oldalról félreértett brosűrömben is nehéz volna ilyen passzust konstatálni. Polónyi Géza: Van benne elég. (Derültség.) Emmer Kornél: Azt a vádat is vissza kell utasítanom, hogy én az esküdtszéki intézményt mint ilyet Magyarországon soha behozhatónak nem tekintettem. Az egész okoskodás arra van irányozva, hogy mint fórum specziell bizonyos büntetendő cselekményekben járjon el, mert vagy mindenben, vagy semmiben se legyen illetékes, de a politikai vétségekben külön fórumként megállapítva káros. Még csak azt az egyet kell kérnem, méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem, hogy az én tegnapi beszédemnek abszolúte ' nem volt semmi politikai háttere, hogy az semmiféle tendencziának sem volt szolgálni hivatva. Tudományos meggyőződésemnek adtam pusztán kifejezést, és ennek a pártálláshoz valóban semmi köze. (Élénk helyeslés jobbfelőL) Ha nem így lett felfogva, annak talán az lehet oka, hogy a t. ház nem ismerte az én temperamentumomat és gúnynak, vagy szarkazmusnak vett oly nyilatkozatokat a hangsúlyozásnál fogva, a mélyek abszolúte nem akartak azok lenni, hisz kijelentettem mindjárt beszédem elején, hogy a t. miniszter ár ember a talpán, (Zaj!) a ki sikereit a kodifikáczió terén bizonyosan gyarapítani fogja. Ezt, azt hiszem, félreérteni nem lehet. Én tehát ismétlem, hogy hiába keresnek hátteret, hiába keresnek titkos motívumokat. A legkevésbbé alapos pedig feltevés, hogy én az óte toi que jy mette-nek volnék a híve, mert ez az én etkikámban teljesen ismeretlen, (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A holnapi ülés napirendjén az igazságügyi költségvetés tárgyalásán kívül még a miniszterelnök felelete lesz Horánszky képviselő úr interpellácziójára, (Helyeslés.) E szerint a holnapi ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (As ülés végződik d. u. 2 éra 10 percekor.) 4«